+36-70 947-9950

Hűtlen kezelés

  • A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Hűtlen kezelés

Btk. 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Hűtlen kezelés

Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből adódó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, megvalósítja a hűtlen kezelés törvényi tényállását . A bűncselekmény elkövetője csak az idegen vagyon kezelésével megbízott személy lehet.

A hűtlen kezelés elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen vagyon. A vagyon ingó, ingatlan dolgok és egyéb vagyoni jogosultságok összességét jelenti. Idegennek akkor minősül, ha nem az elkövető, hanem rajta kívül álló harmadik személy – a sértett – tulajdonában van.

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése. A vagyonkezelő kötelezettségeinek pontos körét az a jogi forma határozza meg, amelyben a vagyon kezelésével megbízzák. Ez alapulhat jogszabályon, szerződésen vagy eredhet az elkövető munkaviszonyából. A vagyonkezelő feladata általában a rábízott vagyon állagának megóvása, ami szükség esetén magában foglalja az azzal való rendelkezést, a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, a kárveszély elhárítását, illetve – jogszabály vagy szerződés kifejezett rendelkezése alapján – annak gyarapítását.

Az elkövető a kötelezettségek megszegésével valósítja meg a cselekményt, ha azzal okozati összefüggésben a sértettnél vagyoni hátrány keletkezik.

A kötelezettségszegés mind tevéssel, mind mulasztással megvalósulhat. Tevéssel valósul meg, ha az elkövető kötelezettsége a legkedvezőbb ajánlatot tevőtől történő vásárlás, ő azonban nem ettől, hanem más személytől veszi meg az adott dolgot, és ezzel az adott cégnek vagyoni hátrányt okoz. Mulasztással valósul meg a cselekmény, ha a cég vagyonának kezelőjeként felismeri a meghatározott időpontban fennálló fizetési kötelezettségét, azonban ennek nem tesz eleget, és ennek következtében vagyoni hátrány keletkezik a tulajdonosnál.

A vagyoni hátrány és kötelességszegés fogalma

A bűncselekmény abban az esetben válik befejezetté, ha az elkövető a kötelességszegéssel okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező vagyoni hátrányt okoz.

A vagyoni hátrány nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny az a vagyongyarapodás, mely akkor következett volna be, ha a vagyonkezelő a rá vonatkozó szerződés vagy jogszabály alapján kötelezően előírtak szerint járt volna el.

Fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta. Amennyiben ugyanis az elkövető megszegte ugyan a rá vonatkozó kötelezettségeket, de a vagyoni hátrány nem ezzel okozati összefüggésben, hanem más harmadik személy magatartásának vagy egyéb kívülálló történésnek folyományaként keletkezett, a bűncselekmény nem válhat befejezetté.

A kötelességszegés szándékosan valósul meg, az elkövetőnek tehát át kell látnia az adott helyzetben őt terhelő kezelői kötelezettségeit és azt is, hogy ezek megszegése eredményeként a sértettnél, annak vagyonában vagyoni hátrány keletkezik. E következményt az elkövető felismeri és kívánja, vagy abba belenyugszik. Belenyugvásnak minősül az is, ha valamilyen eseményre vagy a véletlenre alapozva bizakodott a negatív eredmény elmaradásában.

A hűtlen kezelés súlyosabban minősülő esetei

A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok.

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha a hűtlen kezelés sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hűtlen kezelés elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette .

Elhatárolás

Nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg, ha a használat kizárásával, megőrzésre bízzák a személygépkocsit az elkövetőre, és ő ezt a tilalom ellenére használja. Ha azonban a gépkocsit meghatározott útvonalon, meghatározott feladat ellátása érdekében bízzák rá, és ő ettől eltérően más útvonal, illetve más tevékenység végzése érdekében is használja, hűtlen kezelést állapít meg a bíróság.

Az új Btk.-ban új tényállásként jelent meg a gazdasági csalás bűncselekménye, amelyet az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt elsősorban az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

A hűtlen kezelésnek szabálysértési alakzata is van. Ha a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.