• hu

+36-70 947-9950

Becsületsértés – Lőrik Ügyvédi Iroda

  • AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Becsületsértés

Ennek a bejegyzésnek az első részében a becsületsértés Büntető törvénykönyvben meghatározott tényállását találja. Ezt követően pedig a becsületsértés elkövetésével kapcsolatos főbb kérdésekre kaphat választ.

Btk. 227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Becsületsértés

Megvalósítja a becsületsértés vétségét az, aki – a rágalmazás esetén kívül – mással szemben

  1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
  2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. E bűncselekményért felel az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

A becsületsértés elkövetési magatartása

A becsületsértés kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik.

Így ha az elkövető nem tényt állít, vagy tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hanem egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, úgyszintén, ha ez vagy a tényállítás nem egy harmadik személy előtt, hanem a sértettel szemben valósul meg, akkor becsületsértés megállapításának van helye.

Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, mely az emberi méltóságot sérti, tehát lealacsonyító értékítéletet tartalmaz. Nincs jelentősége annak, hogy minderre milyen formában – például vicc, történet vagy kérdés – kerül sor. Ilyennek minősül, ha a sértettet hülyének, idegbetegnek, lopósnak, verekedősnek titulálják.

A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény minden olyan megszégyenítő, lealacsonyító tevékenység lehet, amely nem kifejezés és nem valósítja meg az alább jellemzett tettlegességet. Ebben a körben például a testrész mutogatása, valamely jellegzetesség utánzása, kifigurázása jöhet szóba.

A tettleges becsületsértés alatt minden olyan tevőleges – nem verbális, hanem fizikai – megnyilvánulás (például a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel való leöntése vagy mellének megfogása) értendő, amely a passzív alany testének érintésében nyilvánul meg. Az arculütés esetén lényeges feltétel, hogy az semmilyen sérülést ne eredményezzen, mert különben testi sértés állapítható meg. A fentieket továbbá az elkövető tudatának át kell fognia. Így nem ez a bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetőt testi sértési vagy szexuális indíttatású szándék jellemzi.

A rágalmazáshoz képest lényeges különbség, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más előtt történjen meg a cselekmény.

Speciális rendelkezések

Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő, kivéve ha a becsületsértést rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett – mint magánvádló – jogosult a vád képviseletére, kivéve a hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést, amelyek közvádasak.

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát

  1. a közérdek vagy
  2. bárkinek a jogos érdeke

indokolta.

Nem bűncselekmény, hanem a becsületsértés szabálysértése valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A szabálysértés esetén tehát a becsületsértő kifejezések vagy egyéb cselekmények megtöténtekor hiányoznak az olyan, a bűncselekmény megvalósulásához szükséges elemek, mint például a nagy nyilvánosság vagy a sértett munkakörével való összefüggés.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.