+36-70 947-9950

A bűncselekmény elkövetői

A bűncselekmény elkövetői

Minden bűncselekménynek van elkövetője, ugyanis elkövető nélkül a bűncselekmény létrejötte fogalmilag kizárt.

A bűncselekmény elkövetői kifejezés gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a tetteseket és a részeseket.

Minden bűncselekmény törvényi tényállásának szükségszerű eleme az elkövető, vagyis a bűncselekmény alanya. A bűncselekmény alanyává válásnak két feltétele van, egyrészt a 14. életév betöltése – ugyanakkor kivételként a törvény egyes bűncselekmények esetén lehetővé teszi az elkövetéskor a 12. életévét betöltött elkövető büntetőjogi felelősségre vonását, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással – másrészt a legalább korlátozott beszámítási képesség.

A büntetőjog megkülönböztet általános alanyt és speciális alanyt.

Az általános alanyt “aki” szóval jelöli a törvényi tényállás, amely azt jelenti, hogy a bűncselekményt bárki elkövetheti. A speciális alany valamilyen olyan, az általánostól eltérő tulajdonsággal rendelkezik, amelynél fogva az adott bűncselekményt csak ilyen személy követheti el.

E bűncselekményeket sajátképi bűncselekményeknek nevezi a büntetőjog.

A tetteseken belül a törvény megkülönbözteti az önálló, egyedüli vagy közvetlen tettest, a közvetett tettest és a társtettest.

Az önálló, egyedüli vagy közvetlen tettes az, aki a bűncselekményt saját maga egyedül, esetleg valamilyen tárgy, eszköz, energia vagy természeti erőforrás felhasználásával valósítja meg.

A közvetett tettesnek azt nevezzük, aki szándékos bűncselekmény törvényi tényállását olyan személlyel követteti el, aki nem büntethető. Ezen személyek büntethetőségét a törvény zárja ki, így nem büntethető a gyermekkorú, a kóros elmeállapotú, a kényszer vagy fenyegetés hatása alatt álló személy, illetve a tévedésben lévő elkövető.

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Az elkövetői körbe tartoznak a részesek, amelyen belül a törvény megkülönbözteti a felbujtót és a bűnsegédet.

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Az elkövetési magatartás teljesen változó lehet, a feltétel azonban az, hogy az elkövető esetében szándékkiváltó hatást érjen el.

A bűnsegéd körében megkülönböztethető a pszichikai bűnsegéd és a fizikai bűnsegéd.

A pszichikai bűnsegéd az, aki az elkövetőnél már kialakult bűnözési szándékot erősíti, a fizikai bűnsegéd az, aki fizikai úton nyújt segítséget a bűncselekmény tettesének.

A részesek jellemzője, hogy törvényi tényállást nem valósíthatnak meg, tehát tevékenyen nem vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében. Ugyanakkor a törvény szerint a részesekre – legyen az felbujtó vagy bűnsegéd – a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A felbujtó magatartása súlyosabb megítélés alá esik, mint a bűnsegéd magatartása, adott esetben a bűnsegédnél a törvény a büntetés jelentősebb enyhítésére is lehetőséget biztosít.

Abban az esetben, ha a felbujtó ezt követően segítséget is nyújt a tettesnek a bűncselekmény elkövetéséhez, úgy a bűnsegédi magatartás helyett a felbujtói tevékenységet kell megállapítani.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.