• hu

+36-70 947-9950

A sértett mint magánvádló

A sértett mint magánvádló

Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén – a sértett magánindítványára megindult eljárásban – a vádat nem az ügyész, hanem a sértett mint magánvádló képviseli. A becsületsértés és a rágalmazás ugyanakkor mégis közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. További lényeges szabály még, hogy sem fiatalkorúval szemben, sem a katonai büntetőeljárásban magánvádnak nincs helye. Mindezekben az ügyekben a vádat az ügyész, illetve a katonai ügyész képviseli.

A magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet. A terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli, így az általa emelt vád tekintetében megilletik a vád képviseletével járó jogok. Bár a magánvádló az ügyész “helyén” szerepel a perben, az ügyész hatósági-közhatalmi jogosítványai természetesen nem illetik meg, így pl. nem rendelhet el kényszerintézkedést, nyomozást és nem is végezhet nyomozati cselekményeket. A magánvádló a vádat indokolás nélkül elejtheti, ha azonban az ügyész korábban a vádképviseletet a magánvádlótól átvette – ezt bármikor megteheti -, az ügyész csak elállhat a képviselettől, ezután a vádat ismét a magánvádló fogja képviselni.

A magánvádló a bizonyítékok megszerzése során nem rendelkezik a sértetti pozícióján túlmenő különleges nyomozati vagy bizonyítási jogkörrel. A nyomozást ilyenkor a bíróság rendel el, illetve az ügyész, feltéve, hogy a vádképviseletet átvette. A magánvádló gyakorolhatja a sértett törvényben biztosított jogait, így a jelenlét, az iratbetekintés, az indítványtétel és észrevételezés, a felvilágosítás kérés, a felszólalás, ezen túlmenően a polgári jogi igény érvényesítésének a jogát. Másrészről főszabály szerint a vád képviseletével járó jogok illetik meg. Ez utóbbi legfőbb korlátja az, amikor az ügyész átveszi a vád képviseletét, és ezáltal a magánvádló már csak a sértetti jogokkal élhet. A magánvádlónak csak vádképviseleti joga van, de nem köteles a vádat képviselni. Ez annyit jelent, hogy nincs akadálya a vád elejtésének, és nem köteles azt indokolni.

A magánvádas eljárás

A magánvádas eljárás feljelentésre indul meg, amelyet szóban vagy írásban a bíróságon kell megtenni. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. Az ügyész a feljelentést akkor küldi meg a bíróságnak, ha a vád képviseletét nem veszi át. A bíróság az iratokat megküldheti az ügyésznek, ha pl. szükségesnek tartja, hogy az ügyész a vád képviseletének átvételét megfontolja. A magánvádas eljárásban a bíróság a feljelentettet és a feljelentőt kötelezően személyes meghallgatásra idézi és ülést tart. A bíróság megkísérli a feljelentő és a feljelentett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen, a bíróság felveszi a feljelentett személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá, hogy a feljelentésben foglaltakat beismeri-e és védekezésének alátámasztására milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. Szükség esetén megállapítja, hogy melyik sértett jár el magánvádlóként, illetőleg kijelöli a magánvádlót. Az eredménytelen békítést tárgyalás követi.

Tárgyalás a magánvádas eljárásban

A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetőleg – amennyiben van – a viszonvád lényegét, ha a magánvádlónak nincs képviselője, illetve a vádlottnak nincs védője. A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetőleg hallgatja meg a szakértőt. A vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni. Ha az ügyész a vád képviseletétől eláll és a magánvádló jelen van, a tárgyalást folytatni kell, ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a magánvádlót pedig értesíti, hogy a vádat ismét ő képviseli. A határozat kihirdetése után a bíró megkérdezi a jelen lévő fellebbezésre jogosultakat, hogy kívánnak-e fellebbezni. A fellebbezési nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozata. A jogosult fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A fellebbezés írásban indokolható. Az indokolást az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál – legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon – kell előterjeszteni. A kézbesítés útján közölt ítélet ellen a magánvádló nyolc napon belül írásban vagy szóban fellebbezhet. A vádlott felmentése esetén – bizonyos kivételek mellett – a bűnügyi költséget a magánvádló viseli.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.