• hu

+36-70 947-9950

Büntető ügyekben eljáró bíróságok

Büntető ügyekben eljáró bíróságok

A járásbíróságok

A járásbíróságok kizárólag elsőfokú bíróságként járnak el a büntetőeljárási törvény szerint a hatáskörükbe utalt büntető ügyekben. A járásbíróságok egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban kizárólag akkor járnak el , ha az adott bűncselekményre a törvény 8 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést ír elő. Abban az esetben viszont, ha az elbírált bűncselekmény büntetési tétele a 8 évet nem éri el, a járásbíróságok ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként járnak el.

Ezekben az esetekben természetszerűleg a tanács elnöke, illetve az egyesbíró alatt hivatásos bírót kell érteni.

Az elsőfokú bíróság általános hatáskörű bíróságnak számít, ugyanis minden olyan ügyben elsőfokú bíróságként jár el, amelyet a törvény nem utalt a törvényszékek hatáskörébe.

Törvényszék

A törvényszékek (korábban megyei bíróságoknak nevezték ezeket) általában a megyeszékhelyeken működnek, illetve Pest megyében a Budapest Környéki Törvényszék mellett a fővárosban a Fővárosi Törvényszék jár el.

A törvényszékek eljárhatnak első fokon és eljárhatnak másodfokon a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben.

A törvényszék hatáskörébe tartoznak:

  1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi; valamint
  2. az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet);
  3. a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet);
  4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 160. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés és (9) bekezdés c) pont];
  5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet);
  6. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §);
  7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §);
  8. az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet);
  9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXV. Fejezet);
  10. a fogolyzendülés (Btk. 284. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §);
  11. a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet);
  12. a hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. Fejezet);
  13. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §);
  14. a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása [Btk. 322. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés c) pont];
  15. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §);
  16. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §);
  17. a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 366. § (3) bekezdés a) pont];
  18. a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (5) és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) és (5) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés];
  19. a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés b) és c) pont];
  20. a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);
  21. a pénzmosás (Btk. 399. §);
  22. a bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) és a piramisjáték szervezése (Btk. 412. §);
  23. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények;
  24. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

A törvényszékek mint elsőfokú bíróságok főszabály szerint egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban járnak el. Különösen indokolt esetben – terjedelmes, bonyolult ügyeknél – két hivatásos bíróból és három ülnökből álló öttagú tanácsban járhat el.

Amennyiben a törvényszék másodfokú bíróságként jár el, úgy háromtagú hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

Az ítélőtábla

Ítélőtábla működik a fővárosban, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden.

Az ítélőtábla a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyekben jár el másodfokú bíróságként.

Az ítélőtábla, mivel kizárólag fellebbviteli bíróságként működik, mindig három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

Az ítélőtábla harmadfokú bíróságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék hozott határozatot.

A Kúria

A törvény szerint a Kúria ugyancsak másod- vagy harmadfokú bíróságként járhat el.

A Kúria másodfokú bíróságként jár el azokban az esetekben, amikor az ítélőtábla határozata ellen jelentenek be fellebbezést. Az ítélőtábla mint másodfokon eljáró bíróság határozata ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha olyan nem ügydöntő végzést hozott, amely ellen az első fokú eljárásban is helye lenne fellebbezésnek. Ilyen lehet többek között kényszerintézkedések elrendelése vagy megszüntetése, illetve a tartam felülvizsgálata során hozott határozat. Ebben az esetben az ítélőtábla határozata ellen a Kúriához lehet fellebbezni.

Harmadfokon jár el a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben másodfokú bíróságként az ítélőtábla járt el.

Mivel a Kúria ugyancsak másod- és harmadfokú bíróságként is eljárhat, a törvény rendelkezése szerint három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

A törvény külön rendelkezése szerint a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban is eljárhat akkor, ha a felülvizsgálati kérelmet a Kúria határozata ellen jelentették be.

Bírósági titkár a büntetőeljárásban

Az Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdése szerint törvény által meghatározott ügyekben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Ennek az alkotmányos szabálynak megfelelően a büntetőeljárási törvény meghatározza, hogy melyek azok a döntések, amelyeket bíró helyett bírósági titkár is meghozhat. Így bírósági titkár a következő esetekben járhat el a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján:

Az ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására tett intézkedéssel kapcsolatos döntések meghozatalában az elfogatóparancs kibocsátásának a kivételével .

Az általános bírósági eljárásra vonatkozó szabályok alapján a következő esetekben:

  1. védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése (Be. 48. §),
  2. megkeresés (Be. 71. §),
  3. bűnügyi költség megállapítása [Be. 74. § (2) bekezdése],
  4. személyes költségmentesség engedélyezése [Be. 74. § (3) bekezdése],
  5. szakértő kirendelése (Be. 102. §),
  6. rendbírság kiszabása (Be. 161. §),
  7. olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat (Be. 261. §).

A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

  1. vádirat közlése (Be. 263. §),
  2. áttétel (Be. 264. §),
  3. egyesítés és elkülönítés (Be. 265. §),
  4. az eljárás felfüggesztése egyes esetekben,
  5. intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (Be. 268. §),
  6. tárgyalás kitűzése és elhalasztása [Be. 278. § és 275. § (2) bekezdése],
  7. idézés és értesítés (Be. 279-280. §).

Zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanú vagy vádlott kihallgatásával kapcsolatos bírói feladatokat is végezhet bírósági titkár.

Magánvádas eljárásban számos kérdésben bírósági titkár is dönthet.

Tárgyalás mellőzése esetén végzést hozhat a titkár, ha az ügyész indítványozta a tárgyalás mellőzését.

Lefolytathatja – bizonyos kivételekkel – a Be. XXIX. Fejezet II. és III. címe szerinti eljárásokat. Ezen eljárások között a különleges eljárások találhatóak, illetve a visszatérítés és a kártalanítás.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.