• hu

+36-70 947-9950

Büntetőeljárás katonával szemben

Büntetőeljárás katonával szemben

Általános jellemzők

A katonai büntetőeljárásban az általános büntetőeljárási szabályok bizonyos eltérésekkel érvényesülnek. Katonának minősül a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

Katonai büntetőeljárásnak a következő esetekben van helye:

  1. a katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (lásd Btk. XLV. Fejezet),
  2. a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,
  3. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,
  4. a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye

esetén.

A szövetséges fegyveres erő fogalmán a Btk. értelmező rendelkezése alapján a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

Katonai büntetőeljárásnak van helye katona által nem katonai büntetőeljárás alá tartozó más bűncselekmény miatt, illetve nem katona terhelt ellen, katona terhelttel, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény közös elkövetése esetén is, ha az elkülönítés nem lehetséges.

Az eljáró bíróság és összetétele, az eljáró ügyész

A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben első fokon a kijelölt törvényszék katonai tanácsa jár el. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Főváros Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A katonai büntetőeljárásban első fokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró, első fokon ülnökként katonai ülnök jár el. A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú nem lehet, kivéve a tábornok rendfokozatú terheltet, ha a bírósághoz megválasztott ülnökök között nincs alacsonyabb rendfokozatú ülnök, ilyen esetben bármely tábornoki rendfokozatú személy ülnök lehet. A nyomozásban és a vádképviseltben katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által kijelölt más ügyész látja el az ügyészi feladatokat. A katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett általában maga végez nyomozást vagy nyomozást végeztet. A katonai bűntett, és a nem katonai bűncselekmény miatt viszont kizárólag a katonai ügyész végzi a nyomozást, a katonai vétség miatt pedig csak akkor, ha más bűncselekménytől való elkülönítés nem lehetséges. A katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is, a legfőbb ügyész rendelkezése alapján akár illetékességi területén kívül is eljárhat. Katonai büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, magánvádas eljárásban is a katonai ügyész képviseli a vádat, pótmagánvádnak pedig csak akkor van helye, ha a sértett természetes személy.

A katonai nyomozó hatóság

Ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezető) jár el.

Az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozik a katonai vétség miatt indult büntetőeljárás. Nem tartozik a parancsnok hatáskörébe a nyomozás és az eljárás során keletkezett iratokat a katonai ügyészhez kell felterjeszteni:

  1. több gyanúsított esetén, ha azok nem egy szervezeti egységhez tartoznak és állományilletékes parancsnokaiknak nincs a nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező közös elöljárója,
  2. ha a gyanúsított mellett a bűncselekmény elkövetésével (társtettesként vagy részesként) más fegyveres szerv tagja, vagy a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja, vagy polgári személy is megalapozottan gyanúsítható,
  3. ha a Be. IX. fejezetének V. címe szerinti bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szükséges,
  4. tanúvédelmi programban való részvétel szabályait kell alkalmazni (a rendőrség esetében akkor sem, ha a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme, illetve a tanú különösen védetté nyilvánítása szükséges).

A parancsnoki nyomozás során hozott határozatok és intézkedések ellen az érdekeltek panasszal élhetnek, és a bejelentett panasz elbírálására – amennyiben a parancsnok a panasznak nem ad helyt – a katonai ügyész jogosult.

2003-tól van parancsnoki nyomozás a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál is, így az Információs Hivatalnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál [lásd: 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet és 7/2003. (VI. 27.) MeHVM-IM együttes rendelet]. Az Országgyűlési Őrségnél az Országgyűlési Őrség katonai nyomozó hatóságáról és a parancsnoki nyomozás részletes szabályairól szóló 10/2013. (IV. 9.) BM rendelet szabályozza ezt a kérdést.

A tanú védelme

A tanú védelmére sajátos lehetőségek kínálkoznak, amennyiben a katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben más szolgálati helyre kérelmére átvezényelhető vagy áthelyezhető. A tanú kérelméről a vádirat benyújtásáig a katonai ügyész, azt követően a bíróság határoz. Tipikus lehet egyes elöljárói bűncselekmények esetén (pl. szolgálati visszaélés), de más köztörvényes bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja esetén, ha a szabadlábon lévő elkövető (elkövetők) vagy az “idősebb” katonák miatt indokolt az ügyben tanúként kihallgatandó sértettet (sértetteket), de más tanúkat is az adott katonai alakulattól elvezényelni vagy áthelyezni, azért hogy őket semmilyen vonatkozásban ne tudják befolyásolni. Indokolt lehet a kérelem, ha a tanút az általa ismert tény miatt vagy akár egyéb okból az elkövető vagy más megfenyegette, vagy ha az ilyen cselekmény reális veszélye fennáll. Az átvezénylést vagy áthelyezést hetvekét órán belül végre kell hajtani.

Az őrizetbe vétel

Az őrizetbe vételre vonatkozó általános szabályok a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekménynél annyiban eltérőek, hogy amennyiben a katona őrizetbe vételét nem katonai nyomozó hatóság rendelte el, a terheltet huszonnégy órán belül át kell adni az illetékes katonai ügyésznek. A katonai ügyész ezt követően dönt a nyomozás további menetéről, nevezetesen a nyomozás elrendeléséről, további folytatásáról vagy egyéb módon való befejezéséről, és a kényszerintézkedésekről. Az őrizetbe vétel elrendelésére az általános szabályoknak megfelelően szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés esetében – kerülhet sor, feltéve ekkor is, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetetéséről a külön eljárásban a kijelölt törvényszék katonai tanácsa, a katonai ügyész, illetve a katonai nyomozóhatóság, tehát a parancsnok határoz.

Az előzetes letartóztatás

Katonával szemben előzetes letartóztatást az általános feltételek mellett akkor is el lehet elrendelni, ha ellene katonai bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon. Mivel 2005-től eltörölték a hadkötelezettséget, a sorállományú katonákra vonatkozó büntetőeljárási szabályok is hatályukat vesztették. Ennek megfelelően az előzetes letartóztatás alternatívájaként korábban elrendelhető szoros felügyelet alá helyezés is megszűnt.

A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban

Katonai büntetőeljárásban lehetőség van az eljárás nem büntetőeljárási, hanem ennél egyszerűbb formában történő, illetve büntetőjogi szankció helyett fegyelmi fenyítéssel való lezárására. A katonai ügyész a feljelentést elutasítja, illetőleg a nyomozást megszünteti, és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. Tehát a fegyelmi eljárásra utalás csak a kisebb súlyú, katonai vétségek esetén jöhet szóba. Ha a katonai nyomozó hatóságnál van az ügy és lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, az iratokat felterjeszti az illetékes katonai ügyészhez, aki hetvenkét órán belül határoz. A nyomozást azonban mégis el kell rendelni, illetve az eljárást mégis folytatni kell, ha a gyanúsított vagy a védője a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának, illetőleg a nyomozás megszüntetésének más oka nincs. Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnok a szolgálati viszonyt szabályozó külön törvények rendelkezései szerinti eljárásban, az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket szabhatja ki.

A katona tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekménye, valamint a szolgálati helyen, illetőleg szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekménye miatt – ha a terhelt tényleges szolgálati viszonya a vádemelésről való döntés időpontjában fennáll – a vádemelés nem halasztható el. Ezen kívül közvetítői eljárás alkalmazásának sincs helye a fegyveres szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt.

Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban

A fegyelmi eljárás után a megfenyített és védője – ha a katonai felettesnél igénybe vehető panaszjogát kimerítette – a jogerős parancsnoki döntést követő három napon belül a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény miatt fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelem elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre. A kérelmet a fenyítést kiszabó parancsnoknál kell előterjeszteni, aki azt megküldi a területileg illetékes törvényszék katonai tanácsának. A bíróság a kérelmet tárgyaláson, a megfenyített meghallgatása és az iratok alapján bírálja el.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.