+36-70 947-9950

Határidők a büntetőeljárásban

Határidők a büntetőeljárásban

Az eljárási határidők számítása

A büntetőeljárásban a határidőket általában órákban (például az őrizet esetében), napokban (lásd a jogorvoslatnál), hónapokban (így az egyéb, hosszabb időtartamú kényszerintézkedések esetében) vagy években határozzák meg. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években – általában a hatóságok számára – megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósághoz, az ügyészhez, illetőleg a nyomozó hatósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

A napokban megállapított határidőbe tehát nem számít bele a kezdőnap. Így például nyolc napi jogorvoslati határidő idő esetében a nyomozati határozat kihirdetését követő kilencedik napon is be lehet jelenteni a panaszt. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a jogszabály szerint a határidő a következő munkanapon jár le. Ez a szabály őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás számítása esetén nem alkalmazható. Az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából munkaszüneti napon az a nap értendő, amikor a hatóság (bíróság) előtt a munka szünetel. E körbe nem értendő az ún. “törvénykezési szünetek” időtartama. Ezzel szemben a hétvégi és ünnepnapok munkaszüneti napoknak tekintendők annak ellenére is, hogy az előzetes letartóztatások intézésére, illetve – hosszabb ünnepek esetén – az elfogatóparancsok alapján kézre került terheltek ügyeinek intézése érdekében ügyeletes bírók eljárnak. A beadványokat a határidő utolsó napján a hivatali munkaidő alatt, vagy ezt követően éjfélig postán is fel lehet adni, míg a hatóság előtt teljesíthető eljárási cselekményt a hivatalos munkaidő alatt lehet csak teljesíteni. A postai feladás esetén nem kötelező, de célszerű a beadványt “ajánlott” küldeményként feladni.

Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont a határnap, amelyet a bíróság, ügyész, illetve a nyomozó hatóság állapít meg.

Soron kívüli eljárás

2005-től a büntetőeljárásról szóló törvény bevezette a kötelező soron kívüli eljárást. A törvény szerint a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

  1. a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) vagy a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt,
  2. a fent meghatározottakon kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él,
  3. a Be. 554/B. §-a szerinti kiemelt jelentőségű ügyben.

Szintén soron kívül kell eljárni, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, ha távoltartást rendeltek el vele szemben, a megismételt eljárásban, a perújítási eljárásban, a mentelmi jog felfüggesztése esetén.

Határidők az elsőfokú eljárásban

Az elsőfokú eljárás során a nyomozati és a tárgyalási szakaszban van jelentősége a határidőknek.

A nyomozati szakaszban az alábbi határidőkkel találkozhatunk:

  1. a feljelentés beérkezésétől számított három napon belül a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás elrendeléséről a hatóság határoz;
  2. a nyomozást az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Egy éven túl a felettes főügyészség vezetője, két éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Abban az esetben, ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsított első kihallgatásától számított két évig terjedhet, amely határidő alól egyedül az az eset lehet kivétel, ha a gyanúsított, illetőleg a védő indítványa alapján szükségessé váló nyomozási cselekmény teljesítésére a legfőbb ügyész az előző határidőt legfeljebb kilencen nappal meghosszabbította;
  3. a gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állítását követően – ha fogva van- huszonnégy órán belül ki kell hallgatni.
  4. A tárgyalási szakaszban a határidők szabályai a következők:
  5. a vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni;
  6. a megkezdett tárgyalás legfeljebb nyolc napra szakítható félbe;
  7. az elnapolt tárgyalás hat hónapon belül ismétlés nélkül folytatható, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni;
  8. a Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben a tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.

Határidők a fellebbezési eljárásban

Fontosabb jogorvoslati határidők:

  1. a nyomozati szakasz jogorvoslati eszközét (a panaszt) a határozat közlésétől, illetőleg az intézkedésnek vagy az intézkedés elmulasztásának a panaszra jogosult tudomására jutásától számított nyolc napon belül lehet a hatóságnál megtenni;
  2. az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panaszt tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül bírálja el;

A bírósági szakaszban a fellebbezési határidők a következőképpen alakulnak:

  1. az, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletét kihirdetés útján közli, fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi gondolkodási időt tarthat fenn,
  2. a kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni.
  3. A fellebbezés indokolását az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után pedig a másodfokú bíróságnál – legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon – kell előterjeszteni.

Az eljárási határidők elmulasztásának igazolása

Ha az eljárásban részt vevő határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott, főszabály szerint igazolásnak van helye. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, illetőleg a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető.

Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén a jogorvoslat elbírálására jogosult határoz az igazolási kérelemről. Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt pedig a szükséges keretben meg kell ismételni.

Az igazolási kérelmet a hatóság érdemi vizsgálat nélkül kötelezően elutasítja, ha az igazolást a törvény kizárja, ha a kérelem elkésett, vagy ha a kérelmező a cselekményt egyidejűleg nem pótolta, holott erre lehetősége lett volna.

Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs, míg az elutasítás esetén van helye jogorvoslatnak.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.