• hu

+36-70 947-9950

Házkutatás

Házkutatás

A házkutatással korlátozható jogok

A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.

Elrendelésének feltételei

Akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az

  1. a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
  2. a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
  3. bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.

Házkutatást a bíróság, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendel el. Szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (például 50 ezer Ft-ot el nem érő értékre elkövetett lopás) esetén a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján az ún. előkészítő eljárást folytató rendőrség jogosult lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálására, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet.

A házkutatásra jogosult hatóságok, a jogosultság igazolása

A nyomozó hatóságok, így a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (például a költségvetési csalás ügyében), valamint az ügyészség jogosultak. Más hatóságok, hivatalos személyek nem jogosultak házkutatásra. A házkutatás formai feltétele a házkutatást elrendelő hatósági vagy bírói határozat. Határozat hiányában is köteles eleget tenni a hatósági felszólításnak az érintett, mivel a határozat nélküli házkutatás feltételeinek fennállását nem vitathatja.

A házkutatás végrehajtása

A házkutatás során az ügyész vagy a nyomozó hatóság a kényszerintézkedéssel érintett személy házát, lakását, egyéb helyiségét, az azokhoz tartozó bekerített helyet, valamint az ott elhelyezett járművet átkutatja, illetve a számítástechnikai rendszert vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozót átvizsgálja. A házkutatás nem csak a terhelttel, hanem bárkivel szemben alkalmazható.

A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közlik vele a házkutatást elrendelő határozatot. Amennyiben a házkutatásra halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerül sor, úgy annak tényét kell közölni. Ezt követően – ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul – felszólítják az érintettet, hogy a keresett dolgot adja elő, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé, illetőleg a keresett személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető lesz.

Egyedileg nem meghatározható, mennyiségileg, fajlagosan, szám szerint nem meghatározható dolgokra is folyhat házkutatás. A házkutatás kiterjedhet olyan dolgokra is, amelyek a végrehajtás során kerülnek elő. Az érintetten kívül az érintett védőjének, képviselőjének, illetve a megbízott hozzátartozójának is jelenléti joga van.

Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére a hatóság olyan személyt rendel ki, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartandó házkutatást – ha az nem kizárólag bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére irányul – a vádirat benyújtásáig a bíróság rendeli el, és annak során az ügyész jelenléte kötelező.

Hatósági tanú, jegyzőkönyv

A nyomozó hatóság a házkutatásnál is alkalmazhat hatósági tanút, aki az eljárási cselekmény tényleges lefolyását, történéseit igazolja, ily módon ellenőrizhetővé téve a törvényes eljárást. A házkutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a hely és az időpont megjelölésén túl az eljárás során történteket, a résztvevők adatait, az eljárás során tanúsított magatartásukat, valamint a nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök, illetve a terhelt feltalálási helyét. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell adott esetben azt is, ha a házkutatásra határozat, illetve a meghatározott esetekben bíró határozat nélkül került sor. Jelentősebb ügyekben a megtalált bűnjelekről, azok rejtekhelyéről fényképet vagy videofelvételt kell készíteni. A házkutatási eljárásban a hatósággal szembeni passzív engedetlenség szabálysértést valósít meg. A terhelt kivételével az, aki a házkutatást egyébként akadályozza, rendbírsággal sújtható. A hatósággal szembeni tevőleges erőszak hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét meríti ki. A hatósággal szembeni engedetlenség, illetve tevőleges védekezés csak abban az esetben jogszerű, ha a hatóság eljárása nyilvánvalóan, nyíltan és durván jogsértő módon megy végbe.

A határozat nélküli házkutatás feltételei

Halaszthatatlan nyomozati cselekményként a házkutatást határozat nélkül indokolt és halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti az ügyész és a nyomozó hatóság. A határozatot utóbb kötelezően pótolni kell, a jegyzőkönyvben feltüntetve a halaszthatatlanság tényét és az azt megalapozó körülményeket. A határozat nélküli eljárás feltételeit az eljárás alanya nem vitathatja.

Jogorvoslati lehetőségek

A házkutatással érintett bármely személy vagy képviselője, illetve védője

  1. a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez);
  2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt házkutatást a reá vonatkozó rendelkezések tekintetében.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.