• hu

+36-70 947-9950

Lefoglalás

Lefoglalás

A lefoglalással korlátozott jogok, a lefoglalás tárgya

A lefoglalás a bizonyítás érdekében, vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására valamely dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól. A lefoglalás tárgya dolog (azaz például ingóság, értékpapír, pénz), számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó (például lemez, CD) lehet. Vagyoni értékű jogok és ingatlan nem lehet lefoglalás tárgya (ezekre egyéb intézkedések vonatkozhatnak, úgy mint a zár alá vétel vagy a biztosítási intézkedés). Annak a dolognak, illetőleg számítástechnikai rendszernek, vagy az ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalása rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

Elrendelésének feltételei

A lefoglalást főszabály szerint a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság is elrendelheti. A lefoglalást határozattal kell elrendelni, kivéve a halaszthatatlan nyomozási cselekmény esetén, amikor határozat nélkül is foganatosítható. Annak a dolognak a lefoglalása rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

Így lefoglalást rendelnek el például arra a dologra,

  1. amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti,
  2. amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
  3. amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,
  4. arra a sajtótermékre, amelyben a bűncselekmény megvalósult,
  5. arra a dologra, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok lefoglalását csak a bíróság rendelheti el. Nem foglalhatók le a terhelt és a védő között váltott levelek és más írásbeli közlések, valamint a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései. Szintén nem foglalhatók le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Nem foglalhatók le azok az iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

Ezek a korlátozások nem érvényesülnek, ha

  1. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható társtettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal,
  2. a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze,
  3. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó dolgot – az arra történt figyelmeztetést követően, hogy az adott dolog egyébként nem foglalható le – önként átadja,
  4. a médiatartalom-szolgáltatót, vagy a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

A lefoglalás végrehajtása

A lefoglalás lényegében a lefoglalt tárgyat a tulajdonos rendelkezése alól kivonja. A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni, vagy ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb módon kell gondoskodni. A lefoglaláskor a lefoglalt tárgyakról a dolog birtokosának elismervényt, illetve a foglalási jegyzőkönyv, vagy a foglalást elrendelő határozat egy példányát kell átadni. A lefoglalásnál két hatósági tanú jelenléte szükséges.

Főszabályként a lefoglalt dolgokat a hatóság letétbe helyezi és a 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM számú együttes rendeletben írtak szerint vagy beszállítja az illetékes törvényszék gazdasági hivatalába, vagy az érintett őrizetében hagyja. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a lefoglalt dolog az érdekelt őrizetében maradjon. A fenti szabályok alkalmazására elsősorban akkor nyílik lehetőség, ha a lefoglalt tárgy állandó gondoskodást igényel – pl. állat lefoglalása esetén -, vagy a lefoglalt tárgy a mérete, jellege folytán nem szállítható be a bűnjelkezelőhöz, vagy tárolása, karbantartása aránytalanul nagy költségekkel járna (például nagy értékű gépkocsi tárolása). Ilyen estben a hatóság a lefoglalásról szóló okiratban tájékoztatja a lefoglalást elszenvedőt arról, hogy a lefoglalt tárggyal kapcsolatban milyen kötelességei és jogai vannak. Az érdekelt köteles saját költségén a lefoglalt tárgyat őrizni, állagát megőrizni, ugyanakkor csak abban az esetben használhatja, ha erre engedélyt kap.

Jogorvoslati lehetőségek

A jogaiban sértett személy (tulajdonos, terhelt stb.) vagy képviselője, illetve védője

  1. a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez);
  2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt lefoglalást.

Ha a lefoglalást a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

A lefoglalás megszüntetése

A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. Ha nincs ilyen személy és az ilyen személy kiléte az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be. Ha ilyen személy sincs, vagy ilyen igény sem tűnik ki az eljárás adataiból, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták. A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást, de olyan személyt illet, akinek a kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét elévülési időn (5 éven) belül igényelheti. A lefoglalás megszüntetése esetén, ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamattal növelt összeget kell megtéríteni. Vámáru esetén a vámjogszabályban meghatározott elszámolást követően kell kifizetni az értékesítésből befolyt ellenértéket. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető. A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy polgári jogi (kártérítési) igény biztosítására a hatóság visszatarthatja (lefoglalt dolog visszatartása).

A dolog előzetes értékesítése

A bíróság a lefoglalt dolog előzetes értékesítését kötelezően elrendeli, ha a lefoglalt dolog

  1. gyors romlásnak van kitéve, vagy
  2. huzamos tárolásra alkalmatlan.

A bíróság mérlegelés alapján az előzetes értékesítésről akkor is határozhat, ha

  1. a lefoglalt dolog kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
  2. értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

Az előzetes értékesítés feltétele, hogy a lefoglalt dolog kiadása iránt senki se jelentsen be jogos igényt. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – szükség esetén mintavétel elrendelése mellett – a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.