• hu

+36-70 947-9950

Zár alá vétel

Zár alá vétel

A zár alá vétellel korlátozott jogok

A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel nem csupán a terhelttel, hanem meghatározott feltételek megvalósulása esetén bárkivel szemben alkalmazható. Lényeges különbség a lefoglaláshoz képest, hogy ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás. A zár alá vett vagyon, vagyontárgy nem minden estben van közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. A vagyonelkobzás ugyanis arra a vagyonra is elrendelhető, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétel vagy a kábítószer-kereskedelem elkövetője e bűncselekmény elkövetés ideje alatt szerzett. Ebben az esetben vélelmezendő, hogy az ezen időszak alatt szerzett vagyon bűncselekményből származik. A zár alá vétel az eljárás bármely szakaszában alkalmazható.

A zár alá vétel tárgya

A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan (összességükben vagy egyenként) így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény (azaz a sértetti kártérítési igény) fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.

A vagyonelkobzás biztosításaként zár alá vétel tárgya az a vagyon lehet,

  1. amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
  2. amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
  3. amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
  4. amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
  5. amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, valamint
  6. amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.

A zár alá vétel nyilvántartása

Mivel a zár alá vétel nem jelenti a dolog lefoglalását, a birtokállapot megváltoztatását, ezért a zár alá vételt a vagyonra vonatkozó közhitelű nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzéssel foganatosítják (például lakás esetén ingatlan-nyilvántartás, gépjármű esetén a gépjárművek nyilvántartásában stb.). Ha nincs külön közhitelű nyilvántartás, a bíróság a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet értesíti.

Elrendelésének feltételei

Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezek biztosítására a bíróság a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelheti el. Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

Magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során a sértett is indítványozhatja a zár alá vétel elrendelését.

Biztosítási intézkedés

Abban az esetben, ha tartani kell attól, hogy a zár alá vétellel érintett vagyontárgyakat vagy vagyoni jogokat a terhelt elvonja a zár alá vétel alól, biztosítási intézkedés rendelhető el, amely a terhelt rendelkezési jogát korlátozza átmenetileg, a zár alá vétel elrendeléséig. A biztosítási intézkedést az ügyész vagy a nyomozó hatóság alkalmazhatja.

Ha a bíróság a zár alá vételt nem rendeli el, akkor a biztosítási intézkedést azonnal meg kell szüntetni.

A zár alá vétel megszüntetése

A zár alá vételt fel kell oldani, ha

  1. elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetve vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított, vagy
  2. a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték, vagy
  3. az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetőleg a polgári jogi igényt elutasították, vagy
  4. a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást, vagy
  5. a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetőleg a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig a bíróság mellett az ügyész is megszüntetheti.

A zár alá vétellel összefüggésben jelentős költségek is felmerülhetnek. Ennek tipikus példája a gépkocsik őrzésével felmerült költség. Azokban az esetekben, amikor a terhelt bűnösségét megállapítja a bíróság, és elkobzásról vagy más, a zár alá vétellel biztosított intézkedésről határoz a vádlott terhére, akkor egyértelmű, hogy a felmerült költségek a vádlottat terhelik.

Jogorvoslati lehetőségek

A zár alá vételt a bíróság rendelheti el. Az érintett bármely személy vagy képviselője, illetve védője az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt zár alá vételt a határozat reá vonatkozó rendelkezései tekintetében. Ha a zár alá vételt a nyomozási bíró rendeli el, a nyomozati szakban a nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.