+36-70 947-9950

Tanúvédelem

Tanúvédelem

A tanúnak joga van a védelemre. A Be. 95. §-a szerint a tanú életének, testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen, és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.

A tanúvédelemnek a büntető eljárási törvény szerint négy intézménye alakult ki.

Első helyen szerepel a tanú személyi adatainak a zártan kezelése. Ebben az esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére kötelezően elrendeli személyi adatainak a zártan kezelését. Ezek a személyi adatok a következők: a tanú neve, a születési ideje és helye, anyja neve, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, a foglalkozása, a személyazonosító okmányának a száma, valamint azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e vagy hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Tehát amennyiben a tanú vagy az ügyvéd ezt kéri, az nem tagadható meg. Ilyen esetben a tanú adatait az iratok között elkülönítve kezelik és azokat csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

Ettől kezdve az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé; a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg; a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor és a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

A tanúvédelem egyik legfontosabb intézménye a különösen védetté nyilvánítás.

A törvény szerint különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha a vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, a személye, tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja meghallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert és személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

E feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az ügyész indítványára a nyomozási bíró a tanút különösen védetté nyilvánítsa. Ebben az esetben a tanút a nyomozási bíró külön eljárás keretében hallgatja ki és a vallomását a bíróság a vallomásáról készített jegyzőkönyvi kivonat alapján teszi a tárgyalás anyagává.

A különösen védetté nyilvánított tanú személye a büntetőeljárásban résztvevők előtt mindvégig ismeretlen marad.

Abban az esetben viszont, ha a különösen védetté nyilvánított tanút a terhelt vagy a védő beazonosítja, megnevezi vagy felismerhetően körülírja, úgy a bíróság a tárgyalás előkészítése keretében tartott előkészítő ülésen a védetté nyilvánítást megszünteti.

A harmadik védelmi forma esetén a tanú védelme érdekében különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetve a nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy külön jogszabályban meghatározott formában biztosított személyi védelemben részesítsenek valamely, a büntetőeljárásban érintett személyt. Személyi védelemben a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy, illetve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy részesíthető.

A személyi védelem konkrét módjára vonatkozó szabályokat a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntető ügy iratai között kell kezelni és az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

Végül abban az esetben, ha a sértett vagy tanú védelme más módon nem oldható meg, úgy az ún. tanúvédelmi programba vonható be és ebben az esetben a tanú védelmét a a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott szerinti módon, a rendőrség külön szolgálata látja el. Ez nem érinti a tanú eljárási jogait, kötelezettségeit, de különleges szabályok érvényesülnek ilyen esetben.

Így például ebben az esetben a tanút a védelmét ellátó szerv útján kell idézni. A büntetőeljárásban a tanú az eredeti személyazonosító adatait közli, viszont a lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg.

A programban résztvevő személyek adatait tartalmazó iratokról másolat vagy felvilágosítás nem adható, kizárólag akkor, ha a védelmet ellátó szerv ehhez hozzájárul. Ebben az esetben a tanú megtagadhatja a válaszadást olyan kérdésekre, amelyekkel személyazonosságára, lakóhelyére, illetve tartózkodási helyére lehet következtetni.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.