+36-70 947-9950

Védelemhez való jog

Védelemhez való jog

A védőként eljárni jogosult személyek, a meghatalmazott védő

Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd, illetve külön törvényben foglalt feltételek esetén európai közösségi jogász járhat el. A törvényben felsorolt összeférhetetlenségi okok közül (például nem lehet védő a sértett, a magánvádló, az, aki az ügyben mint bíró vagy ügyész jár el) kiemelendő, hogy aki az ügyben tanúként vett vagy vesz részt, az védőként nem járhat el (az azonban nem kizárt, hogy a védőt tanúként idézzék, ilyenkor viszont a védőt köti a szakmai titoktartási kötelezettség). A védő a terhelt meghatalmazott vagy kirendelt képviselője, de ezen felül mint az eljárás önálló szereplője is rendelkezik a terhelt érdekében érvényesíthető önálló védői jogokkal (például bizonyítási indítvány, jelenlét, jogorvoslat). Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg. A meghatalmazás egyoldalú terhelti jognyilatkozat, amelynek tartalmát alapvetően az ügyvéddel megkötött megbízási szerződés határozza meg. Meghatalmazást a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója is adhat. (Külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat ügyvédnek meghatalmazást.) Erről a terheltet minden esetben értesíteni kell. A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja. A meghatalmazás visszavonását nem köteles indokolni, mivel a védőügyvéddel való megállapodás bizalmi alapú. A megbízás alapján a meghatalmazás szólhat egy-egy eljárási szakaszra (pl. vádemelésig, elsőfokú ítéletig stb.), szólhat határozatlan időre (visszavonásig) vagy határozott időre (dátumszerűen). A védői meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

A kirendelt védő

A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A terheltet a kirendelést követően tájékoztatni kell a védő személyéről és elérhetőségéről. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni, illetve kérelemre vagy hivatalból akkor is, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. A kirendelés hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

A kirendelt védő lemondása, felmentése

A kirendelt védő indokolt esetben a kirendelés alóli felmentését kérheti. Ez történhet személyes ok alapján, vagy ha az ügyvéd nem az eljáró hatóság székhelyén működik. A kérelem elfogadásáról a hatóság határoz, azonban külön alakszerű határozat hozatalára nincs szükség. A lemondás hatóság részéről történő elfogadása esetén másik védőt rendel ki a terhelt védelmének ellátására. Annak sincs törvényes akadálya, hogy a hatóság a terhelt kérelmére rendeljen ki másik védőt számára, hiszen a bizalmi viszony a kirendelt védő vonatkozásában is fontos szempont. Amennyiben a kirendelt védő elhanyagolja védői kötelezettségeit (nem vesz részt tárgyaláson, elmulasztja bizonyítási indítványok beadását stb.) és ezek összességükben a védelemhez való jog jelentős csorbulását eredményezték, eljárási jogszabálysértés miatt az eljárás eredményeként meghozott határozattal szemben jogorvoslat kezdeményezhető.

A védő jogai

A védő a gyanúsított nyomozati kihallgatásánál jelen lehet, hozzá kérdést intézhet, az általa vagy a védett gyanúsított által indítványozott tanú kihallgatásánál és annak szembesítésénél jelen lehet és kérdezhet (más tanúnál nem), jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. Iratbetekintési joga a terheltével azonos módon csak a nyomozás befejezésekor válik teljes körűvé, a tárgyaláson jelen lehet, kötelező védelem esetén jelenléte törvényességi feltétel, fogva tartott védencével ellenőrzés nélkül érintkezhet. Tehet bizonyítási indítványt, a kérdésfeltevés, az észrevétel, a fellebbezés, a rendkívüli jogorvoslatok és a védőbeszéd joga is megilletik.

Ha a terheltnek az első gyanúsítottkénti kihallgatására, a védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően került sor, az iratról másolat kiadására a terhelt az első kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult.

A terhelt lehetőségei a nem megfelelő védelem esetén

Az eljáró hatóságok a védelem jogának kötelesek érvényt szerezni. E jog megsértése vagy korlátozása olyan eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálására befolyással lehet. A kötelező védelem esetén érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogaira kioktatni és a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. E kötelezettségek kikényszerítése egyrészt történhet az ügyvédi etikai-fegyelmi felelősség keretei között (feljelentés a megyei ügyvédi kamaránál), illetve a bíróság eljárási szankciókkal (rendbírság) büntetheti a védői mulasztást (például a kötelező megjelenés elmulasztását). Azokban az esetekben, amikor a kirendelt védő passzivitása (különösen a nyomozás során) a tényleges védelemhez való jogot jelentékenyen csorbítja, a hatóságok kötelesek pozitív intézkedések meghozatalára a hatékony védelem biztosítására (ha kell új kirendeléssel), szélsőséges esetben a védői munka hatékonyságának hiánya jogorvoslat és az érdemi határozat hatályon kívül helyezésének alapja is lehet. Kötelező védelem esetén a védelemhez való jogot a védőnek ténylegesen és aktívan érvényesítenie kell.

A nem megfelelő védő leváltása

Ha a terhelt kötelező védelem esetén a meghatalmazott védő tevékenységét ítéli meg kritikusan, akkor a meghatalmazást visszavonja. Ha a kirendelt védő nem biztosítja a hatékony védelmet, úgy a kötelező védelem sérelme miatt a terhelt eljárási szabálysértésre hivatkozhat az ítélettel szembeni jogorvoslatban (például a fellebbezésben). Ha a védő részvétele a törvény értelmében kötelező és a meghatalmazott védő például a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróságnak tisztáznia kell, hogy a vádlott kíván-e más védőt meghatalmazni, meghatalmazott védő hiányában pedig a bíróság végzéssel rendel ki védőt, amelyből – több vádlott esetében – egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a védő melyik vádlott védelmét látja el. Ezek elmulasztása a hatóság részéről eljárási szabálysértésnek számít.

A védelem költségei

A meghatalmazott védő költségei a terheltet terhelik, azt az állam (a hatóság) nem előlegezi. Ha a bíróság a vádlottat felmenti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének a díját és a készkiadását. Egyéb esetekben a meghatalmazott védő díját és költségeit másra átterhelni gyakorlatilag nem lehet. Kivételesen szó lehet arról, hogy más személy félrevezette a hatóságot, így tőle vagy a nyilvánvalóan jogellenesen eljáró hatóságtól kártérítés címén követelni lehet (át lehet hárítani) az ügyvédi munkadíjat. Úgyszintén ma már vannak ún. jogbiztosítási konstrukciók, amelyek a biztosított terheltnek utóbb megtérítik a védelem költségeit. Összességében azonban a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése nem teremt alapot a meghatalmazott ügyvéd költségeinek áthárítására.

A bűnügyi költségeknek viszont részét képezi a kirendelt védő készkiadása és díja, az állam (a hatóság) azt akár megelőlegezte (tehát a terheltnek az eljárás alatt nem kell fizetnie a kirendelt védőnek), akár nem.

A védelem költségei személyes költségmentesség esetén

Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költségnek ezt a részét előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt megfelelő módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez.

A személyes költségmentesség engedélyezése esetén

  1. a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki,
  2. a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.

Költségen például az útiköltséget, az ellátási és a szállásköltséget kell érteni. A díj a védő munkadíja. A bíróság a vádlottat kötelezi a kirendelt védői díj és költségek viselésére, ha őt bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalan költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti. Az állam viseli ezt a költséget, ha annak viselésére a fentiek alapján a vádlott nem kötelezhető (például ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették). A személyes költségmentesség büntetőeljárásban történő alkalmazásának részletes szabályait a 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.