• hu

+36-70 947-9950

Másodfokú bíróság tárgyalása

Másodfokú bírósági eljárás

Általános szabályok

Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése, így kizárólag az indokolása ellen is irányulhat. A fellebbezésben támadható az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, de ugyanígy támadható az elsőfokú bíróság jogi álláspontja is.

Nincs helye fellebbezésnek az elsőfokú bíróság határozata ellen, ha az eljárást a bíróság azért szüntette meg, mert az ügyész a vádat elejtette.

Ugyancsak nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítványt egyéb törvényes útra utasította.

Nincs helye végül fellebbezésnek az ítélet tudomásul vételét követően tett jogorvoslati nyilatkozatot elutasító végzés ellen sem.

Általánosságban az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen ugyancsak fellebbezésnek van helye, kivéve akkor, ha azt a törvény kifejezetten kizárja.

A végzés elleni fellebbezés esetében az ítélettel kapcsolatos fellebbezési szabályok érvényesülnek. A végzés a bejelentett fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, kivéve, ha a törvény annak halasztó hatályát kimondja.

A másodfokú bíróság a végzés elleni fellebbezést tanácsülésen bírálja el, abban az esetben viszont, ha bizonyítást kell felvenni, úgy tárgyalásra tűzi az ügyet.

A másodfokú bíróság revíziós, vagyis az elsőfokú döntés módosítására vonatkozó jogköre rendkívül tág keretek között érvényesül, ugyanis a fellebbezéssel megtámadott ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett.

Abban az esetben, ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt folyt büntető eljárás, az ítéletnek csak azt a felmentő vagy eljárást megszüntető részét bírálja el a másodfokú bíróság, amely ellen kifejezetten fellebbezést jelentettek be.

Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az elkobzásra, vagyonelkobzásra, pártfogó felügyelet elrendelésére és a lefoglalásra, valamint a polgári jogi igényre, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetésére, bűnügyi költségviselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek kizárólag ezt a részét bírálhatja felül, vagyis az elsőfokú ítéletnek az ezt meghaladó része jogerőre emelkedik.

Ha viszont több vádlottról rendelkezett az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság kizárólag a fellebbezéssel érintett vádlott ügyét bírálhatja el, míg a fellebbezéssel nem érintett vádlott esetében kizárólag akkor hozhat felmentő, enyhítő vagy hatályon kívül helyező rendelkezést, ha ugyanezt tette a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is.

A másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényálláshoz, de csak abban az esetben, ha az minden szempontból megalapozott, illetve ha a fellebbezésben nem állítottak új tényt vagy nem hivatkoztak új bizonyítékra, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le.

Megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, ha az

  1. elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel,
  2. az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást vagy a tényállást hiányosan állapította meg,
  3. a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,
  4. és végül az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

Ezekben az esetekben a másodfokú bíróságnak lehetősége van arra, hogy a megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban kiküszöbölje. Ennek megfelelően, amennyiben az iratok tartalma alapján ez lehetséges, a tényállást kiegészítheti, illetve helyesbítheti, megfelelő ténybeli következtetést vonhat le, ha ez a felvett bizonyítás útján lehetséges.

A másodfokú bíróság az az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg eltérő tényállást állapíthat meg, ha ettől a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lehet helye.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kijavított, helyesbített, illetve eltérő tényállás alapján bírálja felül.

A másodfokú bíróság széleskörű jogosítványainak azonban van egy fontos korlátja, a súlyosítási tilalom. Ezek szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a vele szemben alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.

Ennek megfelelően fontos követelmény, hogy a vádhatóság képviselője esetében nem elégséges a fellebbezés bejelentése, hanem meg kell jelölni, hogy az ügyész a vádlott javára vagy a terhére kíván-e fellebbezést bejelenteni.

A másodfokú bíróság eljárási formái

Mielőtt a másodfokú bíróság tanácsának elnöke döntene abban a kérdésben, hogy a fellebbezés elintézésére milyen formát kíván választani, előzetesen intézkednie kell az esetleges meglévő hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerezése vagy felvilágosítás megszerzése érdekében.

Ezen túlmenően a tanács elnöke a fellebbezőt felhívhatja a fellebbezés kiegészítésére, vagy az iratokat visszaküldheti az elsőfokú bírósághoz, ha a fellebbezéseket visszavonták.

A tanács elnöke a vádlottnak és védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyészi indítványt.

A vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek is és megvizsgálja az eltérő minősítés lehetőségét, hogy kötelező-e az ügyész és a védő részvétele, illetve szükséges-e kényszerintézkedéssel kapcsolatosan határozni.

Összességében tehát a másodfokú bíróság tanácselnöke előkészíti a másodfokú bírósági eljárást.

Másodfokon a bíróság három formában járhat el. Tarthat tanácsülést, nyilvános ülést, illetve tárgyalást.

Tanácsülést tart a bíróság, ha a fellebbezés elutasításáról, áttételről, egyesítésről, elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről kell dönteni. Ugyancsak tanácsülésen bírálja el az ítéletet, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a lefoglalás megszüntetésére vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul. Tanácsülésen bírálja el a bíróság az ügyet, ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről kell határozni, vagy ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetve vele szemben az eljárás megszüntetéséről határoz, természetszerűleg akkor, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében ugyanígy dönt. Tanácsülésre kerül sor továbbá, ha az eljárást a meg kell szüntetni, ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a súlyos eljárási szabálysértéssel hozta meg, ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást megszüntette, illetve ha a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat korlátozott felülbírálatának van helye.

Nyilvános ülésen bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, illetve, az ügyben nem kell tárgyalást tartani.

Nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, ha az az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. Nyilvános ülést tart, ha a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében ki kell hallgatni.

A másodfokú bíróság a nyilvános ülésre a vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt, a pótmagánvádló jogi képviselőjét megidézi, és a fogva lévő vádlott előállítása felől intézkedik. Értesíti viszont az ügyészt, a pótmagánvádlót, a kötelező védelem esetén kívül a védőt, a sértettet, valamint mindazokat, akik fellebbeztek.

Nyilvános ülésen az ügyész részvétele nem kötelező, sőt a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtartható, ha megállapítható, hogy a meghallgatása nélkül a fellebbezés elbírálható.

A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

  1. az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
  2. bizonyítás felvétele szüksége,s és az a nyilvános ülésen nem lehetséges,
  3. a tanácsülésre, illetve nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki.

Amennyiben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, úgy az ügyész részvétele kötelező, ha már az elsőfokú tárgyaláson is kötelező volt, vagy ha a másodfokú bíróság kötelezte a részvételre. A vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt, a pótmagánvádló jogi képviselőjét idézni kell, és a fogva lévő vádlott előállításáról intézkedni kell, míg az ügyészt, pótmagánvádlót, kötelező védelem esetén kívül a védőt, sértettet és mindazokat, akik fellebbeztek a nyilvános üléshez hasonló módon csupán értesíteni kell a tárgyalásról.

A másodfokú bíróság tárgyalása a vádlott távollétében is megtartható, ha előzetesen bejelentette, hogy nem kíván részt venni, illetőleg, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A másodfokú bírósági tárgyaláson a tanács által kijelölt bíró (előadó bíró) az ügyet, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket, továbbá az iratokból azt, ami az ügy felülbírálásához szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem kérik, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek. A bíróság tagjai, az ügyész a vádlott, a védő és a sértett az ügy ismertetésének a kiegészítését is kérhetik. Ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az előterjesztéseiket, illetőleg indítványaikat megtehessék, majd következhet a bizonyítás felvétele. Ha ez megtörtént vagy ilyen kérelem nem volt, a felszólalásokra, illetve a perbeszédek megtartására kerül sor. Perbeszédet először az tart, aki az ítélet ellen fellebbezett. Ha többen fellebbeztek és az ügyész is, akkor először az ügyész tart perbeszédet.

Ezt követően hozza meg a másodfokú bíróság a határozatát, amely ellen a harmadfokú bírósághoz fellebbezésnek lehet helye. A fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelenlévő jogosultak szóban és nyomban, míg a többi jogosult a kézbesítéstől számított 8 napon belül írásban jelentheti be a másodfokú bíróságnál.

A harmadfokú bírósághoz folyamodhat fellebbezéssel a vádlott, az ügyész, a pótmagánvádló, a védő a vádlott hozzájárulása nélkül is, a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a nagykorú vádlott törvényes képviselője, házastársa, élettársa.

Az ügyész ez esetben is bejelentheti a fellebbezést akár a vádlott terhére, akár a javára, míg a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére jelenthet be fellebbezést.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.