• hu

+36-70 947-9950

A távoltartás

A távoltartás

A távoltartás a lakhelyelhagyási tilalomhoz és a házi őrizethez hasonlóan az előzetes letartóztatás egyik alternatívája, elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást.

A távoltartás elrendelését kizárja az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, illetve a házi őrizet elrendelése.

A távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani.

A terhelt a bíróság által megállapított módon köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni és onnan meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetve e személy lakó- és munkahelyétől vagy e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlás során rendszeresen látogatott épülettől.

Ezen túlmenően tartózkodnia kell attól is, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, például telekommunikációs eszközök útján érintkezésbe lépjen a védett személlyel, de a kapcsolatfelvétel bármely formáját megtilthatja a bíróság.

A távoltartás szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem feltétlenül szükséges és megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása estén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt esetleg befejezné vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.

A távoltartás elrendelése esetén a bíróságnak behatóan kell vizsgálnia a bűncselekmény jellegét, amely megalapozhatja a sértett félelmét a terhelttől.

Alaposan vizsgálni kell a terhelt és a sértett korábbi viszonyát is, a sértett életkörülményeit és a terheltnek a sértettre gyakorolt hatását és azt, hogy a távoltartás elrendelésétől milyen eredmény várható. Vizsgálandó továbbá a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartása.

Abban az esetben, ha a terhelt által elkövetett bűncselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány benyújtása előtt a távoltartás elrendelésére nincs törvényes lehetőség.

A távoltartás elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult.

Ugyanakkor viszont a távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője is indítványozhatja.

Az elrendelt távoltartás tartama 10-60 napig terjedhet.

Abban az esetben, ha a távoltartás elrendelését követően a védett személy lakóhelye megváltozik, valamint e személy, illetve a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a távoltartás további fenntartását szükségtelenné teszi, a bíróság akár indítványra, akár hivatalból módosíthatja a távoltartást elrendelő határozatát, illetve a távoltartást meg is szüntetheti.

Értelemszerűen megszünteti a bíróság a távoltartást, ha a terhelttel szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges.

Abban az esetben, ha a távoltartás szabályait a terhelt szándékosan megszegi és ezt utólag nem menti ki, az előzetes letartóztatása is elrendelhető, illetve rendbírsággal sújtható.

A büntetőeljárás során, büntetőeljárásjogi kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás nem tévesztendő össze a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás jogintézményével. Az utóbbi alkalmazásához nem feltétlenül szükséges bűncselekmény elkövetése, az alkalmazó hatóság vagy bíróság nem a bűncselekmény megtörténtét vizsgálja. A törvény alapján ugyanis hozzátartozók közötti erőszaknak minősül

a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, és

a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.

Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség általában a helyszínen rendelheti el, ha azt tapasztalja, hogy a fenti, hozzátartozók közötti erőszak megtörtént. Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára szól. Ennek az aktusnak is az a következménye, hogy akivel szemben ilyet bocsátottak ki, köteles elhagyni azt a lakást, ahol a bántalmazott személy él, bizonyos körben még akkor is, ha az a lakás a bántalmazó tulajdona, és távol kell tartania magát a bántalmazottól vagy más személyektől. Az ideiglenes megelőző távoltartás bírósági felülvizsgálata kérhető.

A megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el nemperes eljárásban. Erre egyrészt kérelemre van lehetőség, ha ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére nem került sor vagy pedig hivatalból, a rendőrség indítványára akkor, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. A bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.