• hu

+36-70 947-9950

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények

 

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények közül az emberkereskedelem, az emberrablás,  és a személyi szabadság megsértése bűncselekményeket külön oldalon mutatjuk be, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, a kényszermunka,  valamint a kényszerítés bűncselekmények tényállásait az alábbiakban ismertetjük.

 

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Emberrablás feljelentésének elmulasztása

Btk. 191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Kényszermunka

Btk.193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát

a) a sértett sanyargatásával,

b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

követik el.

 

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Kényszerítés

Btk. 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kényszerítés

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a személyek tág értelemben vett cselekvési szabadsága.

A bűncselekmény sértettje bárki lehet, tehát gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy is.

A bűncselekmény elkövetője is bárki lehet. Ha azonban a hivatalos személy hivatalos eljárása során követi el a kényszerítő magatartást, hivatali bűncselekményért – például kényszervallatás – felelhet.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett jelentős érdeksérelmet is át kell fognia.

A kényszerítés elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás a sértettnek – erőszakkal vagy fenyegetéssel – valamilyen, a saját akaratával ellentétes cselekvőségre való kényszerítése.

Az erőszak személy ellen irányul, a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Elegendő, ha akaratot hajlító, így például az elkövető megpofozza, megüti a sértettet.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés egyszerű, azaz az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány irányulhat akár a sértett anyagi helyzetére, becsületére, akár nemi szabadságára, például a sértettet a megerőszakolásával fenyegeti meg az elkövető.

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik.

Az érdeksérelem a sértett bármilyen érdekkörében – például vagyoni, személyi – a bűncselekménnyel okozati összefüggésben beállt negatív változás. Súlyossága mindig az eset összes körülményeitől függ.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények,  büntető ügyvéd, büntetőügyvéd, védőügyvéd, büntetőügyvéd

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.