+36-70 947-9950

Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

 

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád és a hamis tanúzás bűncselekményeket külön oldalon mutatjuk be, a bűnpártolás, a fogolyszökés, a hatóság félrevezetése, a mentő körülmény elhallgatása valamint a zártörés bűncselekmények tényállásait az alábbiakban ismertetjük.

 

  • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Bűnpártolás

Btk. 282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el.

(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (263. § (1) bekezdés],

b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés],

c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel

kapcsolatban követik el, vagy

d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.

(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.

 

  • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Fogolyszökés

Btk. 283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet, vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet végleg elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát.

(4) Korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha – mielőtt tartózkodási helye a hatóság tudomására jutna – önként feladja magát.

 

  • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Hatóság félrevezetése

Btk. 271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, vétséget követ el. Az új Btk. alapján 2013. július 1-je után az is elköveti a hatóság félrevezetésének a vétségét, – és kisebb súlyú szabadságvesztéssel büntethető – aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentést tesz. Az új Btk alapján szintén büntethetővé vált – de csak elzárással büntethető – annak a cselekménye, aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Minden esetben feltétel, hogy a cselekmény ne minősüljön hamis vádnak.

A bűncselekmény a hamis vádhoz képest kiegészítő jellegű. A főbb fogalmi elemek megegyeznek az ott írtakkal.

Az elkövetési magatartás lényege a valótlan bejelentés tétele. Bejelentés minden olyan nyilatkozat, melynek alapján büntetőeljárás indulhat. A bejelentésnek tényállításnak kell lennie, és bűncselekmény elkövetésére kell vonatkoznia.

A tényállítás azonban csak meghatározott kört érinthet: így ismeretlen tettesre, nem létező, halott személyre, saját magára vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozhat. Ellenkező esetben a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.

A bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, vagyis a befejezetté válásához az szükséges, hogy valamely felsorolt eljárás ennek alapján meg is induljon.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

 

  • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Mentő körülmény elhallgatása

Btk. 281. § (1) Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a mentő körülmény elhallgatása olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(3) Aki olyan tényt, amelytől a szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult vagy fegyelmi eljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése függhet, vele, jogi képviselőjével vagy a hatósággal nem közöl, vétség miatt elzárással büntetendő.

(4) Nem büntethető mentő körülmény elhallgatása miatt,

a) aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját

aa) büntetőeljárásban vagy hatósági eljárásban bűncselekmény,

ab) szabálysértési eljárásban bűncselekmény vagy szabálysértés,

ac) fegyelmi eljárásban bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelmi vétség

elkövetésével vádolná,

b) akinek tanúkénti kihallgatása törvény alapján kizárt.

 

  • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Zártörés

Btk. 287. § (1) Aki

a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti,

b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,

c) az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,

d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot – állagának sérelme nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.

 

 

Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, büntető ügyvéd, büntetőügyvéd, védőügyvéd, bűnpártolás, fogolyszökés, hatóság félrevezetése

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.