• hu

+36-70 947-9950

Családjog

A családjog a polgári jog egyik jól körül határolható, de azon belül más területekkel, illetve más jogágakkal szorosan összetartozó része. Kapcsolatban áll különösen az öröklési joggal, a büntetőjoggal, illetve a szociális joggal.

Családjogi ügyekben irodánk vállalja a válással kapcsolatos jogi eljárás lebonyolítását és az ezzel összefüggő járulékos kérdésekben is bizalommal fordulhatnak hozzánk. Ilyen kérdések  többek között a gyermektartás, házastársi tartás, szülői felügyeleti jog rendezése (gyermekelhelyezés), kapcsolattartás. A családjog területéhez tartozik a családi vagyonjogi viszonyok rendezése és a válás során, illetve azt követően a házastársi közös vagyon megosztása, külön vagyonhoz tartozó vagyontárgy kiadására irányuló eljárások, illetve az élettársi viszonyok családjogi és vagyonjogi vonatkozásai is.

Mivel hazánkban és a világon máshol is a házasságok kb. 75%-a válással végződik, nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a házasság és az esetleges válás következményeivel.

Válásra, azaz a házasság bíróság által történő felbontására kétféle módon kerülhet sor. A válás egyszerűbb és rövidebb, ha közös megegyezéssel történik. A közös megegyezéses válás a válni kívánó felek közös, egységes akarata alapján egy mindenre kiterjedő – a bíróság által végzéssel jóváhagyott – egyezséggel történik. A válás másik, jóval hosszabb és megterhelőbb módja, ha a házasságot a bíróság az általa feltárt, a házasságra vonatkozó tények alapján bírósági ítélettel bontja fel. Ez az úgynevezett tényállásos bontás.

A bíróság a házasságot kizárólag kérelemre bontja fel. A bíróság a házasságot felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

 

Válás közös megegyezéssel

Amennyiben a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik, vagy eleinte csak az egyikük kéri, de a másik fél később beleegyezik a válásba, a válás békésen, azaz közös megegyezés alapján történik. A közös megegyezéses válásban a bíróság helyett a felek saját maguk döntenek vagyonuk és – amennyiben van közös kiskorú gyermekük – a gyermek sorsáról. A közös megegyezést támogatja a bírósági eljárás is, hiszen ha a bíróság az eljárás alatt bármikor esélyt lát a közös megegyezésre, megkísérli az egyezség létrehozását.

A gyakorlatban szerencsére sok házastárs egyezséget köt, és nem kérik, hogy a bíróság döntsön további sorsukról. Ennek főleg akkor van nagy jelentősége, ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke. A közös megegyezéssel a gyermek sorsáról ők döntenek (remélhetőleg a gyermek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartva), és nem a bíróság.  Ezeket az egyezségeket a volt házastársak sokkal inkább betartják, mint a valamelyikükre nézve sérelmes bírósági ítéletet. A közös megegyezéssel tehát mindenki jól jár.

A közös megegyezéses bontásnak köszönhetően lerövidül a válóper időtartama, különösen azért, mert a közös megegyezéses válóperekben a vagyon sorsáról a feleknek nem kell megegyezniük. Ebben az esetben általában elég két tárgyalás, amely mintegy 3–6 hónapot vesz igénybe.

Ha a felek valamely lényeges kérdésben, például a vagyonuk sorsáról nem tudnak közösen dönteni, akkor házassági vagyonjogi pert indíthatnak a házassági bontóper bírósága előtt, ahol a bontóper és a vagyonjogi per keresetét össze lehet kapcsolni.

A keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján kérik. A közös megegyezéssel történő válásnál is van felperes és alperes, azt a házastársak döntése határozza meg.

Az egyezséget tartalmazó keresetlevélnek tartalmaznia kell a közös gyermek szülői felügyeletének gyakorlása, a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermektartás, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdéseinek rendezését.

Új változás a régi szabályozáshoz képest, hogy ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

A házastársi közös vagyon megosztásáról a jelenlegi szabályozás alapján nem kell az egyezségben rendelkezni.

 

Válás a tényállás feltárásával

A válás másik esete az úgynevezett tényállásos bontás, amikor csak az egyik fél kíván válni, vagy a felek nem tudnak megegyezni a közös megegyezéshez szükséges törvényben felsorolt kérdésekben, illetve a vagyon szétosztásában Ekkor a válás a megromláshoz vezető okok feltárásával, a családi élet boncolgatásával, bizonyításokkal történik. Ebben az esetben a döntés a bíróságé, a válóper évekig is elhúzódhat és rendkívül nyomasztó a felekre nézve, különösen tekintettel a kiskorú gyermekekre.

A bíróság akkor is kimondja a válást, ha csak az egyik házastárs szeretne valóban elválni, és a másik ezt próbálja megakadályozni. A válópert bármelyik házastárs kezdeményezheti a bíróságon, ehhez nincs szükség a másik fél beleegyezésére.  Ebben az esetben az egyik házastárs kérelmére ún. tényállásos bontással bontja fel a bíróság a házasságot. Ilyenkor sor kerül a házasság megromlásához vezető okok feltárására, ami általában tanúk meghallgatásával történik. A válópert megindító fél – aki a keresetlevelet benyújtja – lesz az eljárásban a felperes.

A tényállásos bontás hátrányai közé tartozik, hogy a bírósági ítélet valamely pontját az egyik vagy akár mindkét fél biztosan sérelmesnek találja, tehát a felek általában nem tartják be a bíróság döntését. A tényállásos bontás okozta stressz, hosszú eljárás különösen megviseli a gyermekeket, így az ő érdekeiket figyelembe véve is mindenképpen érdemes a közös megegyezésre törekedni, vagy válási mediációt igénybe venni.

 

Keresetlevél

A válóper megindítása keresetlevéllel történik. A válóperek megindításakor a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján vagy tényállásos bontással, azaz a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e.

A közös megegyezéses keresetlevelet a felek közösen nyújtják be, a keresetlevelet mindketten aláírhatják, azonban annak sincs akadálya, hogy a keresetlevélen csak az egyikük aláírása szerepeljen.  A keresetlevélnek tartalmaznia kell a két fél személyi adatait, meg kell jelölni, hogy ki a felperes (vagyis aki kezdeményezi a válást), és ki az alperes (ezt a felek maguk döntik el). Meg kell nevezni az eljáró bíróságot, a feleket képviselő személyeket (ügyvédeket), az érvényesíteni kívánt jogot, valamint az adott bíróság hatáskörét és illetékességét.

Meg kell határozni továbbá a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatokat. A keresetlevélhez az adatokat igazoló okiratok másolatát is mellékelni kell, kivéve, ha azok személyi igazolvánnyal is igazolhatók.

A válóperben a jogi képviselet nem kötelező, azonban célszerű a kereset pontos megfogalmazása és az érdekek megfelelő érvényre juttatása miatt ügyvéd segítségét igénybe venni.

 

Költségek

A válóper illetéke 30 000 Ft, ezt az fizeti, aki a válópert megindította, azaz a felperes. Az alperesi viszontkereset illetékmentes. Közös megegyezéses válásnál az illetéket a felek megegyezés alapján közösen is fizethetik, vagy fizetheti kizárólag csak az egyikük.

Vagyoni és jövedelmi viszonyok alapján költségmentesség is kérhető a bíróságtól, ezt a keresetlevélhez szintén csatolni kell.

Az illetéken kívül számolni kell az ügyvédi munkadíjjal, és ha szakértőt is rendeltek ki valamely tény bizonyítására, a szakértő díjával, illetve a tanúk útiköltségeivel stb. A bíróság a válóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz.

 

Tárgyalás

Az első tárgyaláson cél, hogy mindkét fél megjelenjen, hiszen a bíróságnak a feleket személyesen meg kell hallgatnia. A  felperesnek kötelező megjelennie, ellenkező esetben a bíróság a pert megszünteti, hiszen feltételezhető, hogy a válóper megindítójának mégsem olyan fontos a válás. A bíróság úgy is határozhat, hogy az egyik fél ne legyen jelen a másik meghallgatásánál.

A felek személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha valamelyik fél cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul, fertőző beteg vagy tartósan külföldön tartózkodik és aránytalanul nagy akadályokba ütközne az utazása). A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a pert.

A bíróság az első tárgyaláson a felek személyes meghallgatása mellett megpróbálja kibékíteni őket mind a közös megegyezéses, mind a tényállásos bontásnál. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert. Ha az első tárgyaláson nem sikerül kibékülnie egymással a feleknek, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. A felek három hónapon belül kérhetik írásban az eljárás folytatását, de ha ez nem történik meg, a per megszűnik. Az eljárás folytatását az alperes és a felperes egyaránt kérheti.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a békítés nem vezetett eredményre, és a házasságból közös kiskorú gyermek nem született, illetve ha a gyermek már nagykorú, és tartásáról a szülők megegyeztek.

A bíróság a válóperben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határoz ideiglenesen a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében.

 

Határozatok

Megegyezésen alapuló bontás esetén a bíróság a házastársak egyezségét jogerős végzéssel hagyja jóvá.

A házasság bírósági felbontásakor a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A bíróság előtt megkötött és általa jóváhagyott egyezség jogereje megegyezik a bíróság által végzéssel jóváhagyott mediációs megállapodáséval.

A felek akár a válóper előtt, akár a válóper alatt bármikor részt vehetnek közvetítői eljáráson, azaz mediáción, amennyiben a válás szempontjából valamilyen lényeges kérdésben nem tudnak megegyezni. A mediáció lerövidíti a bírósági folyamatot.

 

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.