+36-70 947-9950

Emberölés

  • AZ ÉLET A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Emberölés

 

Btk. 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),

b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],

c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].

Az valósítja meg a bűncselekményt, aki mást megöl.

Az emberölés nyitott törvényi tényállás, a Btk. nem határozza meg az elkövetés módját, csak annyit, hogy a bűncselekmény befejezettségéhez a halálos eredménynek be kell következnie.

A bűncselekmény sértettje csak élő ember lehet.

Az élet kezdete és vége

Az élet kezdete a szülési folyamat megindulását követően a tolófájások megjelenésétől, illetve császármetszés esetén a műtéti beavatkozás megkezdésétől, bemetszéstől számítandó. Ha az elkövető ezt megelőzően oltja ki a méhmagzat életét, akkor nem emberölésért, hanem magzatelhajtásért felel.

A büntetőjogi védelem szempontjából nincs jelentősége, hogy az újszülött életképes-e. Abban az esetben is megállapítható az emberölés, ha a torzszülött az orvosi beavatkozás ellenére is néhány órán belül meghalna, azonban az anya ezt megelőzően – meglátva gyermeke súlyos fejlődési rendellenességeit – megöli őt.

Az élet vége a halál beállta. A klinikai halál a szív és a légzés leállását jelenti, míg a biológiai halál az ún. agyhalál, amikor a szövetek bomlási folyamata megindul. Míg a klinikai halál – meghatározott időbeli korlátok között és meghatározott feltételek mellett – visszafordítható folyamat, addig a biológiai halál az élet végleges megszűntét jelenti. Az emberölés vonatkozásában az élet végét a biológiai halál bekövetkezte adja. Abban az esetben tehát, ha az elkövető a sértett légzésének leálltát követően vágja el annak nyakát, felelősségre vonható e bűncselekményért.

Ugyanakkor az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20. § (3) és (4) bekezdése szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás is visszautasítható, ha a beteg gyógyíthatatlan, halálhoz vezető súlyos betegségben szenved. Ehhez azonban egy háromtagú orvosi bizottság egyhangú véleménye szükséges.

A passzív eutanázia

A passzív eutanázia az ún. halni hagyás. Lényege, hogy az elkövető passzív magatartást tanúsít, nem teszi meg azokat az intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyekkel a sértett élete mesterségesen meghosszabbítható lenne, hanem hagyja, hogy annak betegsége, fejlődési rendellenessége a beteg halálát okozza.

A passzív eutanázia megítélése egyes orvosi gyakorlat vonatkozásában merül fel. A technika mai fejlettsége mellett a sértett életét mesterségesen, akár hosszú időn keresztül is fenn lehet tartani. Az orvos hitvallásának azonban alaptétele, hogy mindez a beteg hátrányára nem történhet, azaz, ilyen esetben – az erre vonatkozó rendelkezések betartása mellett – az orvos kikapcsolja a gépet. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottsága szerint ez a cselekmény nem minősül jogellenes mulasztásnak, hanem a gyógyítás kompetenciájába tartozó döntésnek, ezért büntetőjogi szempontból sem értékelhető.

Az aktív eutanázia

Az aktív eutanázia az ún. halálba segítés. Ebben az esetben az elkövető részéről egy tevőleges, aktív magatartás jelenik meg, amelynek célja, hogy mesterségesen felgyorsítja a halálos eredményt kiváltó folyamatokat, azaz lerövidíti a sértett számára jelentős fájdalommal járó időszakot.

A büntetőjog oldaláról az aktív eutanázia körében a narkotikumok alkalmazásával kapcsolatos aggály vetődik fel. A narkotikumok a szenvedés enyhítését szolgálják, ezért – szigorú feltételek mellett – beadásuk az orvos számára kötelesség. Ha azonban a beadott mennyiség már nem fejti ki a hatást, az adagot növelni kell, amely azonban – a szervezetre gyakorolt egyéb hatások eredményeként – egyben maga is sietteti a halálos eredmény bekövetkeztét. Ennek ellenére a büntetőjog ezt nem tekinti aktív eutanáziának, az orvos cselekményének jogellenességét ugyanis kizárja hivatásbeli kötelezettsége, valamint a kezeléssel szükségszerűen együtt járó, megengedett kockázat. Minden más esetben az aktív eutanázia bűncselekménynek, azaz szándékos emberölésnek minősül.

A beteg joga az eutanáziához

A betegek önrendelkezési jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza.

Az aktív eutanázia lehetőségét teljes mértékben kizárja. Így a súlyosan beteg, nagy szenvedésekkel küzdő ember sem kérheti más személy segítségét abban, hogy haldoklásának utolsó szakaszán átsegítsék.

A passzív eutanázia körébe tartozik az életfenntartó vagy életmentő beavatkozások visszautasításának kérdése. E tekintetben az egészségügyről szóló törvény korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát, ugyanis kimondja, hogy az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást nem utasíthatja vissza, ha az ilyen beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A halott ember megölése (alkalmatlan kísérlet)

Ha az elkövető az ölési cselekményt már halott emberen valósítja meg, az alkalmatlan tárgyon elkövetett bűncselekménynek minősül. Ebben az esetben szándékos emberölésért nem felel, kegyeletsértésért azonban igen. Amikor az erősen ittas állapotban lévő elkövető meglátja régi haragosát a padon ülve és hirtelen egy kést előkapva leszúrja őt, ittassága folytán azonban nem ismeri fel, hogy a sértett már halott, nem valósítja meg a szándékos emberölést.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás maga az ölési cselekmény. Ennek konkrét módja nincs meghatározva, ezért minden olyan tevékenység vagy mulasztás ennek minősül, amely alkalmas akár közvetlenül, akár közvetve a kívánt halálos eredmény elérésére.

Mulasztás esetén a felelősségre vonás feltétele, hogy

  1. az elkövető magatartásától függetlenül induljon be az az okfolyamat, amely a halál beálltához vezet,
  2. ezt az okfolyamatot az elkövető felismerje,
  3. szándékosan mulassza el az eredmény bekövetkeztéhez vezető okfolyamat megállítását,
  4. bár arra nem büntetőjogi alapon nyugvó kötelezettsége és reális lehetősége is volt, melyet felismert.

Ilyen jogi alapon nyugvó kötelezettség lehet az áldozathoz fűződő személyes viszony, szerződésen vagy munkaviszonyon alapuló egyéb kötelezettség. Az az anya, aki a gyermekét a konyha hideg kövén szüli meg és a gyermeket onnan – bár erre fizikai állapotából adódóan reális lehetősége van – nem emeli fel, noha tudja, hogy ez az újszülött rövid időn belüli kihűléséhez és ebből adódóan halálához vezet, felelősségre vonható szándékos emberölésért.

Az emberölési cselekmény mind fizikai, mind pszichés ráhatással elkövethető. Pszichés folyamatok felhasználásával történik az emberölés például akkor, ha a sértett szív- és idegbetegsége az elkövető által is ismert és ezt e betegséget – például a fóbiává fokozódott félelemérzetét – kihasználva az este egyedül otthon tartózkodó idős sértettre szándékosan úgy ijeszt rá, hogy az ennek következtében sokkot kap és meghal.

Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a büntető törvény kifejezetten kimondja, hogy emberölést követ el és az emberölés alapesete miatt büntetendő az, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Ez a szabály az addigi következetes bírói gyakorlatot emeli törvényi szintre és egyértelművé teszi a gyakorlat számára a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett emberölés, a közvetett tettesség és az ilyen sértett sérelmére elkövetett öngyilkosságban való közreműködés közötti viszonyt.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény befejezetté a halálos eredmény bekövetkeztével válik. Fontos feltétel, hogy a halálos eredmény az elkövető tevékenységével vagy mulasztásával okozati összefüggésben következzék be. Abban az esetben, ha az elkövető magatartása – mely objektíve is alkalmas volt a halálos eredmény kiváltására – indította el a halálos eredményhez vezető okfolyamatot, akkor ezért az eredményért abban az esetben is felelni fog, ha ebbe az okozati láncolatba természeti erő vagy más személy bűncselekménytől függetlenül megvalósított magatartása is közrehatott. Ha az elkövető jelentős mennyiségű mérget helyez a sértett italába, amely néhány órán belül annak halálához vezet, ám a sértett a szobából távozva megcsúszik és olyan fejsérülést szenved, mely következtében beálló sokkos állapot sietteti a szervezet legyengülését és a méreg hatóanyagának hatásosságát, akkor e körülménytől függetlenül felel a cselekményért.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet.

Ha az elkövetők közösen bántalmazzák a sértettet, és e bántalmazások együttes eredményeként következik be annak halála, akkor társtettesként felelnek, amennyiben a halálos eredményt mindketten kívánták vagy legalábbis abba belenyugodtak.

A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető. Így például gondatlan emberölésért vonták felelősségre az anyát, aki bár tisztában volt vele, hogy éjszaka álmában sokat mozog, ennek ellenére maga mellé fektette síró gyermekét. Az éjszaka folyamán, alvás közben azonban ráfeküdt a csecsemőre és így annak halálát okozta.

A tévedés jelentősége a cselekményért való felelősség körében

A szándékos elkövetés kapcsán kiemelt szerepe van a tévedésnek. A tévedés ugyanis büntethetőséget kizáró ok, ezért fontos tudni, hogy mely dologban való tévedés esetén áll fenn ez az akadály. Tévedni – a törvény szerint- valamely tényben, illetve a cselekmény társadalomra veszélyességében lehet. A szándékos emberölés vonatkozásában a ténybeli tévedésnek lehet szerepe.

A sértett személyében való tévedés az elkövető büntetőjogi felelősségre vonhatóságát nem érinti. Így az elkövető, ha az adott utcasarkon minden este 22:40-kor elhaladó régi haragosát kívánja megölni, azonban aznap a haragos – betegség miatt – nem megy dolgozni, így az elkövető a sötétben nem ismeri fel, hogy a sarkon az adott időpontban beforduló személy nem a sértett, akkor az ellene végrehajtott szándékos emberölésért az általános szabályok szerint felelősségre vonható.

A tévedés speciális esete az elvétés. Lényege, hogy az elkövető magatartásának eredménye a sértett helyett más harmadik, a cselekmény elkövetésekor jelen lévő személyen realizálódik. Így ha a sértett és annak barátnője az elkövetővel szemben jön az utcán és az elkövető egy kést előrántva le akarja szúrni a sértettet, azonban a barátnő véletlenül belehajol a szúrásba és így ő hal meg, akkor az elkövető a sértett vonatkozásában a szándékos emberölés kísérletéért, míg a barátnő vonatkozásában gondatlan emberölésért felel.

Az okfolyamatban való tévedés

Nincs jelentősége annak sem, ha az elkövető az okozati folyamatban téved, mert az eredményt nem a részéről kifejtett, annak előidézésére egyébként alkalmas módon, hanem más cselekményével idézi elő. Így aki a sértettet megfojtotta, majd az általa halottnak hitt, de egyébként csak eszméletlen sértettet a bűncselekmény leplezése érdekében elássa, és a sértett halála valójában ez utóbbi magatartás eredményeképpen következett be, szándékos emberölést valósít meg.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.