+36-70 947-9950

Járművezetés ittas állapotban

  • KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Járművezetés ittas állapotban

Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

 

 

Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.

A bűncselekményi minősítést a szeszes italok számos hatása közül olyanok alapozzák meg, mint a reakcióidő megnövekedése, a gátlások feloldása, a koncentrálóképesség csökkenése vagy az önuralom, önkontroll mértékének negatív irányú megváltozása. Az alkohol természetesen ennél sokkal többrétű, pszichésen, fiziológiásan és fizikailag megfogható változást idéz elő az egyén szervezetében. Nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása pedig már tudatzavaros állapothoz is vezethet. Természetesen abban az esetben, ha az elkövető nem volt – és a körülmények mellett nem is lehetett – tisztában azzal, hogy alkoholt fogyasztott, az általános szabályok szerint e cselekményért büntetőjogilag nem vonható felelősségre.

A véralkohol-koncentráció

Az, hogy a szabálysértési, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó vagy a bűncselekményi alakzat valósul-e meg, elsősorban az elfogyasztott alkohol hatására megjelenő véralkohol-koncentráció értékétől függ. A régi Btk. elkövetési módként a szeszes italtól befolyásolt állapotot határozta meg, amelynek bizonyítása meglehetősen bonyolult volt. Azt az elkövetőt, akinél 0,80 gramm/liter ezrelék véralkohol-koncentráció feletti értéket állapítottak meg, minden további vizsgálat nélkül szeszes italtól befolyásoltnak tekintettek. 0,50 és 0,80 gramm/liter ezrelék véralkohol-koncentráció értékek között azonban a szakértői vizsgálatnak nem csak azt kellett vizsgálnia, hogy az elkövetés idején az elkövető szervezetében megállapítható véralkohol koncentráció milyen mennyiségű elfogyasztott alkohol elfogyasztásából származik, hanem arra is ki kellett terjednie, hogy az ilyen mennyiségű alkohol milyen hatással volt az adott személy vezetési képességére.

Az új Btk. egyszerűsítette a törvényi tényállás bizonyítását, amennyiben az elkövető ittas állapotát határozza meg elkövetési módként, és értelmező rendelkezésben mondja ki, hogy kit kell ittas állapotúnak tekinteni. E szerint ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében a vezetéskor 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.

A változtatással a jogalkotó egyrészt a bizonyítást kívánta megkönnyíteni és az állampolgárok számára kívánta kiszámíthatóbban szabályozni a kérdést, másrészt követte a vonatkozó európai uniós ajánlást.

0,50 ezrelék véralkohol-szintig nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, illetve közúti közlekedésben gépi meghajtású járművezető esetében közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés valósul meg. Ekkor ugyanis általában csekélyebb mennyiségű alkohol elfogyasztására kerül sor, és az egyénre gyakorolt hatása sem olyan mértékű, amely a bűncselekményi szintet elérően változtatná meg az elkövető fiziológiás állapotát és váltana ki olyan negatív következményeket, mint a látászavar, az egyensúlyzavar, a lassú reflexek, a távolságok és a járművezető körül zajló folyamatok felmérésében való tévedés vagy a vakmerőség.

Az elfogyasztott alkoholmennyiség mellett – a korábbi gyakorlattól eltérően – az új Btk. értelmező rendelkezése folytán nincs jelentősége az adott személy alkoholtűrő képességének, eddigi alkoholfogyasztó életvitelének, életkorának, testfelépítésének, esetleges betegségeinek, azaz az alkoholnak az egyénre konkrét helyzetben gyakorolt hatásának.

A posztalkoholos állapot

A járművezetők számára problémát okozhat a posztalkoholos állapot. Ennek lényege, hogy az elkövető a járművezetést hosszabb idővel megelőzően fogyasztott alkoholt, ez azonban még a maga teljességében nem tisztult ki a szervezetéből és, különösen a lebomlási folyamat jellegzetességeinek figyelembevételével, a tüdő által kibocsátott levegőben még kimutatható. Ilyenkor nagy jelentőséggel bír a tényleges véralkohol-koncentráció.

E probléma elkerülése érdekében ajánlott és számtalan munkahelyen kötelező előírás is, hogy a járművezetés előtt több órával már ne fogyasszon alkoholt az alkalmazott. Ez az időtartam az egyéni jellemzők mellett függ az elfogyasztott alkohol mennyiségétől is.

A ráivás

A ráivás célja általában a korábbi alkoholfogyasztás tényének eltüntetése. Ilyenkor ugyanis az elkövető a rendőri ellenőrzést követően azért fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, hogy a hatóságok által a vérben, illetve vizeletben mért és kimutatható alkohol-koncentráció eredményét kérdésessé tegye. Ilyenkor a hatóság visszaszámolás segítségével következtet az eredeti alkoholos állapot mértékére.

Az érintett járművek köre

A törvény minden gépi járműfajta esetében büntetni rendeli az ittas állapotban történő járművezetést. Vasúti és légi jármű esetén ugyan a törvény a gépi meghajtás tényét nem emeli ki, azonban ennek az oka azzal magyarázható, hogy e közlekedési ágak tekintetében a nem gépi meghajtású járművekkel történő vezetés is magában hordozza egy későbbi káros eredmény bekövetkeztének nagyobb kockázatát.

A vízi és a közúton közlekedő járművek közül csak a gépi meghajtásúakra vonatkozik a törvényi tilalom. Így amíg biciklivel vagy lovas kocsival kisebb fokú ittas állapotban is lehet közlekedni (ha nem következik be súlyos sérülés), ugyanez motorcsónak vagy motorkerékpár esetén már tilalmazott magatartás. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra, hogy ez csak a kisebb fokú ittasságra igaz, mivel 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztása esetén közúton nem gépi meghajtású járművel történő közlekedés közigazgatási bírsággal sújtható. Nem gépi meghajtású vízi jármű esetén pedig szabálysértést követ el az, akinek a szervezetében bármennyi alkohol van.

Az elkövetés helye

A gépi meghajtású közúti járművek vonatkozásában a bűncselekmény alapesetét korábban kizárólag közúton lehetett elkövetni, az új Btk. ezt kiterjesztette a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is. A jogalkotó így kívánt reagálni arra, hogy egyre gyakrabban fordul elő ittas járművezetés az ilyen utakon (pl. bevásárlóközpontok, hipermarketek parkolói, benzinkutak szervizútjai).

Az elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a járművezetés. A járművezetés az adott jármű mozgásba hozatal céljából történő elindítását, illetőleg a már mozgó jármű működtetését és irányítását jelenti. Így ha az ittas állapotú elkövető azért indítja be a járművet, hogy fűtését bekapcsolja, míg józan párját várja, aki majd a későbbiekben vezetni fog, és a tényt kellő alapossággal igazolja, nem valósítja meg e bűncselekményt. Abban az esetben, ha valaki a járművet, így elsősorban motorkerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt ittas állapotban maga mellett tolja anélkül, hogy a vezetés szándéka benne felmerülne, szintén nem valósítja meg a cselekményt. Ha tehát valaki a kulcsot kezében tartva azt a megfelelő helyre illeszti, járművezetés szándéka mellett is csak előkészületi magatartást valósít meg, a beindítása már kísérlet, míg a mozgásba hozatallal válik befejezetté a bűncselekmény.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője a jármű vezetője, aki alkohol hatása alatt vezeti közlekedési eszközét. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az illető személy rendelkezik-e jogosítvánnyal vagy sem, illetve, hogy van-e járművezetői tapasztalata.

Az utas, aki az elkövetőt rábeszéli a vezetésre, felbujtóként felel, akár a bekövetkezett súlyosabb minősítésekhez kapcsoltan is. Ha azonban “csak” nem akadályozza meg az ilyen állapotban történő vezetést, vagy vezetés közben alkohollal kínálja – de nem beszéli rá az ivásra – a sofőrt, legfeljebb erkölcsileg ítélhető el, jogilag nem.

A bűncselekmény csakis szándékos megvalósulás esetén áll meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy alkoholt fogyasztott, tudnia kell ennek a járművezetést negatívan érintő hatásairól, az ilyen állapotban történő vezetés jogellenességéről, és az ilyen állapotában rejlő veszélyhelyzetet ismerve – azt kívánva vagy abba belenyugodva – kell az adott jármű kormánya mögé ülnie.

Nem büntethető azonban az elkövető, ha e tényekkel tisztában van, azonban veszélyhelyzetben lévő személy életének megmentése érdekében más lehetőség hiányában vezeti maga a járművet, vagyis végszükségben cselekszik.

E bűncselekmény mellett sor kerülhet a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésének alkalmazására is.

A súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősülő esetek, ha a járművezetés súlyos testi sérülést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

E minősítő körülményekért az elkövető abban az esetben felel, ha a baleset az ittassága miatt következik be. Például, ha az elkövető ittassága folytán nem észleli pontosan, hogy milyen távol vannak tőle a gyalogosok, és reakcióideje megnövekedésének eredményeképpen későn fékez és elüti őket, az így okozott tömegszerencsétlenségért mindenképpen felelni fog. Ha azonban – bár ivott, de – az említett tragédia a fék időközben bekövetkezett hibája miatt állt elő, akkor a bűncselekmény alapesetéért vonhatják felelősségre, a tömegszerencsétlenséggel megvalósult minősített esetért nem. Ugyanakkor, ha ittassága mellett – akár azzal részben összefüggésben – alakul ki benne az a szándék, hogy a gyalogosok közt felismert régi haragosát elüti, a megfelelő személy elleni bűncselekményért (testi sértés, emberölés), valamint a járművezetés ittas állapotban tényállásának alapesetéért felel halmazatban.

Nem felel ugyanakkor a súlyosabb eredményért, ha az kizárólag a sértettnek felróhatóan következik be, azaz a járművezető józan állapotban sem kerülhette volna el a balesetet. Így ha a sértett biciklivel kihajt az ittas járművezető elé, aki erőteljes fékezés mellett sem tudja elkerülni az ütközést. Hasonló a helyzet akkor is, ha a sérüléseket a járműben tartózkodó utas szabályszegése – a biztonsági öv be nem kapcsolása – okozza.

Ki kell emelni, hogy aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével idéz elő olyan balesetet, amely a fenti minősített esetekbe tartozik, akkor – bár elvileg ezek a járművek nem tartoznak e tényállás körébe – mégis meg kell állapítani a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének az elkövetését.

Az okozati összefüggés a minősített esetek kapcsán

A minősített esetek megállapíthatóságának feltétele, hogy az eredményhez vezető okozati láncolat kiindulópontján a járművezető ittas állapota jelenjen meg. A büntetőjogi felelősségre vonást e körben nem érinti az, ha az okozati kapcsolatba más, akár külső tényező is bekapcsolódik. Így ha az elkövető egyéb közlekedési szabályokat – például elsőbbségadás – is megszeg, és a súlyos következmény beállta elsősorban e szabályszegés eredménye, ittasság esetén mégis a tárgyalt bűncselekményért vonják felelősségre. E tényállás a közúti baleset gondatlan okozásának cselekményével nem kerülhet halmazatba.

Elhatárolás

Az ittas járművezetés mellett egyéb bűncselekmény is megállapítható akkor, ha a cselekmények védett jogi tárgya elválik egymástól. Így az ittas járművezetés mellett sor kerülhet a hivatalos személy elleni erőszak, illetve a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények megállapítására.

Járművezetés bódult állapotban

Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.

A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát maga a törvény pontosan nem határozza meg. A jogalkotó azonban kiemeli az alkoholt e bűncselekményi tényállásból, noha az is a vezetési képességre hátrányosan ható szer, de mivel az önálló tényállás alapján büntetendő, ebbe a körbe nyilvánvalóan nem tartozhat. A vezetési képességre hátrányosan ható szer alatt természetes vagy mesterséges úton előállított kémiai vegyületet vagy anyagot kell értenünk, amely az alkoholhoz hasonló hatásokat idézhet elő. E körből az élettani reakciók közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a járművezető morális gátlásait feloldják és egyéb fiziológiás hatásokkal együtt a biztonságos közlekedést veszélyeztetik. A bírói gyakorlat alapján leggyakrabban előforduló anyagok közt a gyógyszerek és kábítószerek mellett a különféle festékek, spray-k, ragasztók is megtalálhatók.

Különbség az ittas és a bódult állapot között

A két állapot közötti különbség az állapotot előidéző szerek eltérő jellemzőin túl abban is megmutatkozik, hogy más azok büntetőjogi megítélése. Az ittas állapotban történő vezetés az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének függvényében vagy szabálysértésként, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésként vagy bűncselekményként szankcionálandó, és a jogalkotó egzakt mérőszámmal határozza meg e mennyiséget. Ezzel szemben adott szerek hatása alatti járművezetés, ha ezek hátrányos jellege fennáll, eleve a bűncselekményi alakzatot valósítja meg. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy az alkohol és annak egy adott egyénre gyakorolt hatása a fogyasztó számára ismert, így nagyobb döntési lehetősége van a tekintetben, hogy fogyaszt-e alkoholt vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben. A kábítószerek, a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása azonban – részben azok sokfélesége, részben azok egyénenként eltérő hatásai miatt – nem számszerűsíthető általános jelleggel, ezért e bűncselekmény megállapításához továbbra is szükség van a bódult állapot szakértői bizonyítására.

A járművezetés bódult állapotban törvényi tényállása egyebekben megegyezik a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél írottakkal.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Járművezetés ittas állapotban, ittas vezetés, büntető ügyvéd, büntetőügyvéd, védőügyvéd, Büntető jogász,

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.