• hu

+36-70 947-9950

Kapcsolattartás (láthatás)

Kapcsolattartás szabályozása

A kapcsolattartás szabályozása nagyon fontos a gyermek(ek) érdekében. A kapcsolattartás kérdésében a szülők a bíróságon a válóperben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben egyezséget köthetnek, vagy kérelmükre, illetve a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt. Ha nem zajlanak az említett perek, a kapcsolattartásról a gyámhatóság dönt. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A kapcsolattartást a bíróság, illetve – ha nincs per folyamatban – a gyámhatóság korlátozhatja vagy megvonhatja a felróható magatartást tanúsító jogosulttól.
Ha a házastársak közös megegyezéssel válnak, az egyezséget tartalmazó keresetlevélnek tartalmaznia kell a közös gyermekről a szülői felügyelet gyakorlása, a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdéseinek rendezését.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket meg kell hallgatni, ha erre – életkora és állapota miatt – alkalmas.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban a bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak rendelkeznie kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, és arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Ha a  kapcsolattartásról a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül lehet kérni.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a szülők késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást, és az elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi időpontban, de nem később, mint hat hónapon belül pótolni kell.

Változás a kapcsolatartás szabályozásában

Változás a régi szabályozáshoz képest, hogy ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük. A gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. Ez nem azt jelenti, hogy a szülők maguk között, akár szóban, akár írásban, ne határozhatnák meg pontosan a kapcsolattartás szabályait. Ezeket a körülményeket azonban nem kell belefoglalni az egyezségbe. A gyakorlatban teljesen ésszerűtlen, ha a szülők nem tartanak be valamilyen rendszert a kapcsolattartásról. A bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság nem jó pszichológiai szempontból sem a szülőknak, sem a gyermeknek. Mindezekre tekintettel célszerű kialakítani egy mindenki számára megfelelő kapcsolattartási rendszert.A kapcsolattartás akadályozása

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Példaként említjük a vegyes házasságok esetét, amikor is a szülők különböző országokban élnek, és a kapcsolattartásra kötelezett, tehát a gyermekkel együtt élő szülő nem teszi fel a megadott időpontban a gyermeket a repülőgépre, ezzel kárt okozva a külön élő szülőnek, aki a repülőjegyet megvette. A gyermekkel együtt élő szülő ezzel akadályozza a kapcsolattartást, ezáltal pedig kárt is okoz. A gyámhatóság – kérelemre – kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett (igazolt) költségek viselésére.

A kapcsolattartás jog és kötelesség is

A kapcsolattartás minden fél részéről aktív együttműködést kíván. A gyermeknek joga, hogy külön élő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani, tehát nem tilthatja el egyik szülő a másiktól a gyermeket. A gyermekétől külön élő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. Tehát a külön élő szülőnek nem csak joga, de kötelessége is úgy élni, hogy külön élő gyermekét láthassa, hallhassa. Nem hivatkozhat huzamosabb ideig arra, hogy nem ér rá gyermekével foglalkozni, hiszen az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell.

Kapcsolattartás korlátozása

A kapcsolattartáshoz való jog szinte korlátozhatatlan a törvényi engedmények miatt. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivéve, ha távoltartást rendeltek el vele szemben, mert a gyermek vagy a vele élő sérelmére jogellenes cselekményt követett el. Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetve az örökbefogadás és nevelésbe vétel bizonyos eseteiben. Ekkor a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

Kapcsolattartásra jogosultak

A kapcsolattartásra nem csak a szülőt, hanem más rokonokat is feljogosít a törvény: így például a nagyszülőt és a testvért. Előfordulhat azonban, hogy a  külön élő szülő vagy nagyszülő meghal, vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályoztatva van. Ebben az esetben a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult a kapcsolattartásra. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartás jogának tartalma:

• a gyermekkel való személyes találkozás
• a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitele
• a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlét
• kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására (telefon, mail, skype).

Ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik, a gyermeket a külön élő szülő meghatározott időre külföldre is viheti.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat, a külön élő szülőt terhelik. A bíróság vagy a gyámhatóság azonban ettől eltérően is rendelkezhet.

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.