+36-70 947-9950

Kiskorú veszélyeztetése

  • A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Kiskorú veszélyeztetése

Napjainkban a házasság, a család és az ifjúság társadalmi szerepe jelentős igényt támaszt a jogi eszközök hatékony és gyors alkalmazására a családi viszonyokban. Védelemben kell részesíteni a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendjét is, az ifjúság helyes fejlődését, büntetni az ezen védett jogi tárgyak elleni erőszakot.

Az új Btk. alapján a gyermekek érdekét sértő és a család elleni, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények külön fejezetbe kerültek.

A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények között az alábbi témák feldolgozásával találkozhat az olvasó:

  1. kiskorú elhelyezésének megváltoztatása,
  2. kiskorú veszélyeztetése (ezzel összefüggésben a gyermekmunka és a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása bűncselekmények is szóba kerülnek),
  3. tartási kötelezettség elmulasztása.

A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a kiskorú elhelyezéséről végrehajtható hatósági határozat rendelkezzék. E tekintetben egyenértékű a bíróság jogerős határozata, előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedése, valamint a gyámhivatal végrehajtható határozata. Hogy az elhelyezés vonatkozásában mi a kiskorú érdeke, azt a hatósági határozat mondja ki, nem a kiskorú dönti el, hogy hol kíván tartózkodni. A kiskorú veszélyeztetése a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyeztető magatartásokat öleli föl. A bűncselekmény tipikus elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése. A tartási kötelezettség elmulasztása című cikkben a bűncselekmény egy speciális polgári jogi kötelem kikényszerítésére irányul, ez a gyermektartási kötelezettséget előíró végrehajtható hatósági határozat. A tartási kötelezettségnek jogszabályon és végrehajtható hatósági határozaton kell alapulnia, tehát e két együttes feltételnek kell megfelelnie.

  • Kiskorú veszélyeztetése

Btk. 208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt

a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,

b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

 

 

A kiskorú veszélyeztetése a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyeztető magatartásokat öleli föl. E magatartási körből bizonyos cselekményeket – súlyosságuk vagy enyhébb jellegük folytán – kiemel és önálló tényállásban rendel büntetni az új Büntető Törvénykönyv (Btk.). A cselekmények jellegétől függően alakul az elkövetői kör is.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének első alakzata

Kiskorú veszélyeztetését valósítja meg az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti §. Ki kell emelni, hogy az érzelmi fejlődés veszélyeztetése nemrégen került be a tényállásba. A kiegészítés mögött az a megfontolás állt, hogy a jogalkotó kifejezetten hangsúlyozza, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A törvényalkotó azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy a tényállás kétség nélkül megfelelő védelmet tudjon biztosítani a kiskorút a vele együtt élő felnőttek részéről érő megfélemlítés, megalázás ellen is.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése.

A nevelés a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A gondozás a kiskorú szükségleteinek – elsősorban a fizikai, testi szükségleteknek – a kielégítését, feltételeinek biztosítását jelenti.

Így a nevelés körébe tartozik a gyermekekkel való szellemi foglalkozás, tanulás. A felügyelet körébe a gyermekek szabadidejének ellenőrzése, míg a gondozás körébe a ruházattal és élelemmel való ellátásuk.

Ezeket a kötelezettségeket elsősorban a családi jog határozza meg, azonban egyéb jogszabályok mellett (például pedagógusok, óvónők esetén) az erkölcsi, etikai normák és az adott közösség szokásai is irányadóak.

A kötelességszegés

A kötelességek megszegése az elkövetési magatartás lényegi eleme. A törvény azonban ennek fokát is meghatározza, amikor súlyos kötelességszegésről szól. Így, ha a szülő nem mindennap fürdeti meg kisgyermekét, vagy nem ad neki néhány napon keresztül ebédre meleg ételt, vét ugyan az optimálisan elvárandó szülői magatartási normákkal szemben, de csak kisebb mértékben. Súlyos kötelességszegést általában az valósít meg, aki még a nevelés, felügyelet vagy gondozás társadalmi közgondolkodás szerinti minimumát sem teljesíti. Így, aki gyermekét hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja, aki betegség esetén nem viszi időben orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete nélkül hagyja, vagy italozó életmódja mellékhatásaként rendszeresen pszichés nyomásnak, rettegésnek teszi ki.

A kötelességszegés ilyen szintjét egyszeri magatartással is előidézheti az elkövető, ha például bántalmazza gyermekét, vagy tartósabban kifejtett ismétlődő cselekménnyel is, ha például huzamosabb időn keresztül nem viszi iskolába (néhány alkalom még nem bűncselekmény).

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője csak a kiskorú nevelésére, gondozására vagy felügyeletére köteles személy lehet. E körbe elsődlegesen a kiskorú szülei, a velük azonos jogokat gyakorló örökbefogadók, illetve gyámok tartoznak, de ezen túl azon személyek is, akik – például foglalkozásuknál fogva – kötelesek e szabályok és kötelezettségek betartására. Így a tanár, az orvos vagy a sportegyesületben edzőként dolgozó személy is. Nincs jelentősége, hogy az adott személy állandóan vagy ideiglenes jelleggel került-e ebbe a pozícióba, mint ahogy annak sem, hogy e körben kifejezett megbízás alapján tevékenykedik-e. Így, aki az áruházban síró kisgyermeket pártfogásába veszi, ugyanúgy köteles e normákat a gyermekkel való érintkezése során betartani, mintha a szülei bízták volna rá. A törvény a kötelezettek körének egyértelműsítése szándékával kifejezetten is meghatározza, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársa; továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott azon szülő is a bűncselekmény elkövetője lehet, aki a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A bűncselekmény befejezetté válása

 

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a kötelességszegő magatartás eredményeként, azzal okozati összefüggésben a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése veszélybe kerül. Ez minden esetben függ a kiskorú életkorától, valamint az elkövetés körülményeitől és a kiskorú erkölcsi, értelmi fejlettségétől.

A bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az értelmi, erkölcsi, testi vagy érzelmi fejlődés tényleges sérelme, elég, ha ennek veszélye fennáll.

A bűncselekmény második alakzata

Szintén kiskorú veszélyeztetését követi el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására bír rá, vagy törekszik rábírni. E magatartásért azonban csak akkor felel, ha tevékenysége ennél súlyosabban fenyegetett bűncselekményt nem valósít meg §. Az új Btk. alapján 2013. július 1-jétől szintén büntetendővé vált, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy a tizennyolc év alattit bűncselekmény elkövetéséhez felajánlja §.Ezen fordulat szerinti magatartások elsősorban a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetik.

Ennek a bűncselekményi alakzatnak az alanya – szemben az előbb ismertetett alakzattal – azonban csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. E tekintetben nem feltétel, hogy a személy a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles legyen. Másrészt minden esetben megállapítható a bűncselekmény, ha sértettje a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Nincs tehát jelentősége ennél az alakzatnál annak, hogy valamelyik érintett a házassággal nagykorúságot szerzett-e.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására történő rábírással, illetve rábírni törekvéssel valósul meg.

A rábírás lényege, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermeket szándékosan bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására ösztönzi. Ennek eredményeként alakul ki a sértettben a szándék, s kísérli meg adott bűncselekmény elkövetését vagy züllött életmód folytatását.

A rábírni törekvés egy eredménytelen felbujtói magatartást foglal magában. Az elkövető ugyan megpróbálta rábeszélni a kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására, ez azonban hatástalan maradt.

A magatartások formái

A rábírás vagy a rábírni törekvés számtalan formában megvalósulhat, ilyen lehet például, ha az elkövető a kiskorúnak többször mesél arról, milyen jó üzlet az autófeltörés és az így szerzett tárgyak értékesítéséből mi mindent vehetne magának.

A magatartások megítélésénél figyelembe kell venni a kiskorú értelmi, erkölcsi fejlettségét és szellemi képességeit, hiszen bizonyos magatartások ezek függvényében bírhatnak szándékkiváltó hatással. Egy erőteljesebben befolyásolható, gyengébb szellemi képességekkel rendelkező fiatal esetén egy kisebb pszichés ráhatás is elegendő lehet.

A bűncselekmény és a züllött életmód fogalma

A bűncselekmény fogalma alatt minden a Btk. különös részében foglalt büntetendő magatartást értünk, függetlenül attól, hogy a kiskorú ezért egyébként felelősségre vonható-e vagy sem – például gyermekkora vagy a szükséges magánindítvány hiánya miatt.

A züllött életmód folytatása a társadalom által elvetett, erkölcsileg súlyosan elítélendő életvitelt jelent. Ilyen, ha a kiskorú ennek hatására prostituálttá válik, rendszeresen kábítószert fogyaszt vagy csavarog. Megjegyzendő azonban, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúcióra való sikeres rábírása az új Btk. szerint már egy másik, súlyosabban büntetendő külön tényállás alapján (prostitúció elősegítése §) lesz büntetendő.

Abban az esetben, ha a fiatal életmódja a rábíró személy hatására negatív irányban változik ugyan, de az előző szintet nem éri el (például leromlik a tanulmányi eredménye), vagy ha ez a kifogásolható magatartás csak eseti jelleggel fordul elő (például néhányszor berúg), a felnőtt akkor sem büntetendő.

A bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlás

Az új Btk. nemzetközi szerződési kötelezettségek hatására – amelyek alapján büntetni kell a gyermekek tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását, megvásárlását vagy felajánlását – 2013. július 1-jétől bűncselekménnyé nyilvánította a gyermek bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlását. A megvásárlást ugyanis az emberkereskedelem tényállása lefedi, míg a felhasználás a közvetett tettességen keresztül a gyermekkorúak esetében is büntethető.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha az elkövető a tényállásban meghatározott magatartásokat tanúsítja. Nincs jelentősége ezek sikerességének, hisz az eredménytelen felhívás is büntetendő.

Rábírás esetén az elkövető felhívásának eredményeként a kiskorú megkísérli vagy befejezi a felhívásban foglalt bűncselekmény elkövetését.

Abban az esetben, ha ez utóbbi bűncselekmény törvényi büntetési tétele súlyosabb, mint a kiskorú veszélyeztetéséé, akkor csak azért fogják felelősségre vonni. Azonos vagy enyhébb büntetési tételű cselekmények esetén azonban kiskorú veszélyeztetését is megállapítja halmazatban a bíróság.

A kiskorú személy életkorának jelentősége

A minősítés körében jelentősége van annak is, hogy hány éves a kiskorú. Ha a befolyásolt személy a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem töltötte be, büntethetőségi akadály fennállta folytán nem felelhet cselekményéért. Ez esetben a nagykorú rábírót – minthogy a gyermekkorút rábeszélése eredményeként, mint eszközt használta fel az adott bűncselekmény elkövetésére – közvetett tettesként vonják felelősségre. Ha a felhívott személy a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét már betöltötte, de 18. életévét még nem haladta meg, fiatalkorúként vonható felelősségre.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.