• hu

+36-70 947-9950

Önbíráskodás

  • Önbíráskodás

A hatályos büntetőtörvényünk szerint önbíráskodást követ el az a személy, aki aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Az önbíráskodás lényege, hogy a cselekmény elkövetője jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének törvényes úton történő rendezését mellőzi, és önhatalmúlag gyakorol a sértettre bizonyos ráhatást, melynek következtében a sértettet tevésre, nem tevésre, vagy eltűrésre kötelezi. Ez a ráhatást megvalósíthatja erőszakkal, fenyegetéssel, és kényszerítéssel is.

Míg az erőszak a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti, a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, a kényszerítés esetén pedig az elkövető célja az, hogy e kényszer segítségével vagyoni igényét érvényesítse azáltal, hogy a sértettet tevésre, nem tevésre vagy az igényérvényesítés eltűrésére kényszeríti.

Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) csoportosan,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére

követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, az az önbíráskodás bűncselekményét valósítja meg.

Az önbíráskodás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körében található. Az elkövető magatartásával ugyanis elsősorban a vagyoni viszonyok fennálló rendjét sérti.

Az önbíráskodás lényege abban ragadható meg, hogy a bűncselekmény elkövetője – bár általa jogi úton érvényesíthető lenne vagyoni jellegű követelése, ezt az utat félretéve – meg nem engedett eszközökkel szerez érvényt igényének.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül az önbíráskodás, ha azt fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.

A bűncselekmény sértettje, elkövetési magatartása

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, aki ellen a kényszerítő magatartást alkalmazzák. E körben mindenkit véd a törvény, nincs tehát annak jelentősége, hogy a sértettnek jogszerűen van-e a dolog a birtokában (például más személytől lopta).

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kényszerítés, mely erőszakkal vagy fenyegetéssel valósul meg.

Az erőszak fogalma

Az erőszak e bűncselekmény vonatkozásában is megegyezik az általános fogalommal, azaz a sértett testének támadó jellegű érintését öleli fel. Az új Btk. értelmező rendelkezései között szereplő – de már korábban is hatályos – szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

Abban az esetben, ha az erőszak dolog ellen irányul ugyan, de a dologról áttevődik a sértettre, megvalósul a bűncselekmény által megkívánt személy elleni erőszak.

Az erőszak tehát személy ellen kell irányuljon, így ha az elkövető a passzív alany dolgának a megrongálásával próbálja őt tartozása visszafizetésére kényszeríteni, önbíráskodásért nem vonható felelősségre. Ebben az esetben más bűncselekmény elkövetése merülhet fel, például a rongálásé.

A fenyegetés fogalma

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ebben az esetben egyszerű fenyegetés is elegendő, azaz lehet közvetett is, és a sértett élete vagy testi épsége mellett bármilyen más dolgára is irányulhat.

Nem valósítja meg az önbíráskodást az elkövető, ha a sértett által bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott kártérítési igény érvényesítése érdekében feljelentéssel fenyegetőzik.

A kényszerítő magatartás

A bűncselekmény során az elkövető célja az, hogy e kényszer segítségével vagyoni igényét érvényesítse azáltal, hogy a sértettet tevésre, nem tevésre vagy az igényérvényesítés eltűrésére kényszeríti – például ha az idős és mozgásképtelen sértettet akarata ellenére annak fiához költözteti át azért, hogy a sértettől korábban megvásárolt lakásba beköltözhessék (eltűrésre kényszerítés).

Az önbíráskodás a kényszerítő magatartás tanúsításával befejezetté csak akkor válik, ha a kényszerítő magatartás eredményes volt. Nem feltétel azonban, hogy a sértettnél bármilyen kár vagy anyagi hátrány bekövetkezzék.

A bűncselekmény célzata

Az elkövetési magatartás csak abban az esetben jelent önbíráskodást, ha jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése érdekében történik. Nem feltétel, hogy az elkövető a saját igénye érdekében járjon el (például pénzbehajtók).

Feltétel, hogy vagyoni igény érvényesítése alapozza meg a magatartást, ha ugyanis az igény nem vagyoni jellegű, akkor e bűncselekmény nem valósulhat meg.

Az igény jogossága

Az igény jogos vagy jogosnak vélt jellege fontos tényező, ugyanis annak jogtalansága esetén nem önbíráskodás, hanem más, súlyosabban megítélendő cselekmény állapítható meg (például zsarolás).

Zsarolás esetén ugyanis az elkövető jogtalan haszonszerzés végett alkalmazza az önbíráskodásnak egyébként megfelelő magatartást.

A jogosság kérdésében való döntés a polgári jogi szerződésekre irányadó szabályok alapján történik. A követelés akkor jogos, ha az a bíróság előtt érvényesíthető.

Különösen a fogadások, kártyaadósságok körében jelent ennek megítélése problémát. Gyakori, hogy az elkövető és a sértett fogadást köt, melyet a sértett elveszít, utóbb azonban nem hajlandó tartozását a terheltnek megfizetni. A nyertes fél ilyen követeléssel a bírósághoz eredménnyel nem fordulhatna, így – elképzelésétől, jogérzetétől függetlenül – ez nem minősül jogos vagyoni igénynek. Ugyanakkor – a bírói gyakorlat értelmében – a “jogosnak vélt” igény kategóriájába sorolható.

Jogosnak vélt a követelés, ha az igény valamely oknál fogva már nem érvényesíthető a bíróság előtt, például elévülés vagy valamely egyéb jogi aktus hiányában. Fontos, hogy az elkövető tudatában a követelés jogszerűsége jelenjen meg. Önmagában azonban az elkövető elképzelése még nem alapozza meg az igény “jogosnak vélt” minőségét. Ha ugyanis a követelés az állampolgárok által is felismerhetően olyan, amely bíróság előtt nem érvényesíthető, az arra való hivatkozás, hogy a terhelt ezt jogosnak vélte, nem alapozza meg az önbíráskodás megállapíthatóságát. Amikor az elkövetők a sértettel szóban olyan megállapodást kötnek, hogy adott összegért a sértett régi haragosát bántalmazzák, akkor függetlenül attól, hogy úgy érzik, az elvégzett “munka” után jogszerűen illeti meg őket a korábban kialkudott és kilátásba helyezett munkabér, ez a követelés nem minősülhet jogosnak véltnek.

Speciális büntethetőségi akadály

A törvény egy speciális büntethetőségi akadályt állapít meg, amikor kimondja, hogy nem valósul meg az önbíráskodás, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Ennek tipikus példája a birtokvédelem. A Polgári Törvénykönyv szerint a birtok ellen irányuló támadás jogos önhatalommal elhárítható.

Önbíráskodás miatt folyik Önnel, vagy hozzátartozójával szemben   büntetőeljárás?   Ügyvédre    van     szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 30 432 2665

Mit tudhat meg az konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

 

önbíráskodás, önbíráskodás büntetése, büntető ügyvéd, büntetőügyvéd, védőügyvéd, büntetőjogász

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.