• hu

+36-70 947-9950

Reintegrációs őrizet szabályainak módosítása

A reintegrációs őrizet szabályozása 2017. január 1. napjától megváltozott a . Az új szabályozás elítéltek számára kedvezőbb módosításokat vezetett be. Egyrészt bővült azoknak az elítélteknek a köre, akik jogosultak a reintegrációs őrizetre, másrészt a reintegrációs őrizetben eltölthető idő mértéke is növekedett. Az alábbi tájékoztatóban kiemeljük a legfontosabb módosításokat. A módosítások kettős célt szolgáltak: a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának enyhítését, valamint az elítélt társadalomba történő mihamarabbi és sikeres visszailleszkedésének elősegítését.

 

A reintegrációs őrizetre jogosultak köre

Ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, akkor

  1. a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,
  1. b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és
  1. c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.

A korábbi szabályozással ellentétben tehát, már nem csak az első ízben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elítélt jogosult a reintegrációs őrizetre, hanem a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő is. Ezen túlmenően, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, a szabadságvesztést fegyház fokozatban töltő elítélt részére is engedélyezhető reintegrációs őrizet.

 

A reintegrációs őrizet időtartama

  1. legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre,
  2. a fentieken kívül legfeljebb tíz hónap.

A korábbi szabályozással ellentétben nem 6 hónapra helyezhető az elítélt reintegárciós őrizetbe, hanem a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén akár 12 és 10 hónapra is.

 

A reintegrációs őrizetről

A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza.

Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen

  1. a) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
  2. b) munkavégzés,
  3. c) oktatásban, képzésben való részvétel vagy
  4. d) gyógykezelés céljából,

az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el. A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható. A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít.

A bv. intézet az előterjesztés vagy a kérelem véleményezésének megalapozása érdekében megkeresi a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az elektronikus távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése, és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából.

Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül felméri. A felmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmérés elvégzése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jogosult a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakásba belépni.

A környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül készíti el és küldi meg a megkereső bv. intézetnek.

Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos tulajdona vagy bérleménye, akkor a tulajdonosnak vagy a bérlőnek az elítélt ott tartózkodására vonatkozó előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges. A befogadó nyilatkozat megtehető a felmérés elvégzésekor, illetve a környezettanulmány elkészítésekor is, ha annak szükségessége akkor válik ismertté.

A büntetés-végrehajtási bíró is felhívhatja a bv. intézetet a távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére.

 

Mikor kizárt a reintegrációs őrizet

Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

  1. a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,
  2. b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt előzetes letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,
  3. c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették,
  4. d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből legalább hat hónapot nem töltött le,
  5. e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan.

 

A reintegrációs őrizet szabályai, azok megszegésének következményei

A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-végrehajtási szervezet az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv. intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.

A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott magatartási szabályoknak és az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazási szabályainak a betartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi.

A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt

  1. a) végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés,
  2. b) az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi,
  3. c) a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lenne.

Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a legközelebbi bv. intézetbe előállítja. A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban megjelölt időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a szabadságvesztésbe nem számít bele.

 

A reintegrációs őrizet kezdeményezése

A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési – célból és milyen időtartamban hagyható el.

A reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján is meghozhatja a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában meghallgatást tart. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha a reintegrációs őrizet elrendelését e törvény kizárja.

Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős szükség esetén soron kívül – az iratok alapján – határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam viseli.

Önnek azonnal büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 30 432 2665

védőügyvéd, büntető ügyvéd, büntetőjogász

Lőrik Ügyvédi Iroda

Comments are closed.

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.