+36-70 947-9950

Segítségnyújtás elmulasztása

  • AZ ÉLET A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Segítségnyújtás elmulasztása

166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el.

A bűncselekmény védett jogi tárgya az emberi élet, a testi épség, egészség.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény sértettje olyan személy,

  1. akinek élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, vagy
  2. akinek az egészsége vagy testi épsége már sérelmet szenvedett.

Ennek számtalan oka lehet, eredhet valamely külső természeti erőtől, állat támadásától, más harmadik személy vétlen vagy bűnös magatartásától csakúgy, mint a sértett viselkedésétől vagy valamilyen betegségétől.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás a sértett segítség nélkül hagyása. Ez több mozzanatból áll: egy meggyőződési, egy felajánlási és egy segítségnyújtási magatartás elmulasztásából.

A meggyőződési kötelezettség lényege, hogy az elkövető bizonyságot szerezzen arról: a sértettnek szüksége van-e segítségre.

A felajánlási kötelezettség keretében az elkövetőnek még akkor is fel kell ajánlania segítségét a sértett felé, ha a többiek már a helyszínen vannak. Fontos feltétel tehát, hogy az elkövetőnek meg kell kérdeznie, tud-e segíteni és a helyszínen kell maradnia. Mentesülhet azonban a segítségnyújtási kötelezettség alól, ha e viszonyba más harmadik személyt von be, feltéve, hogy e személytől legalább olyan szintű segítség várható, mint amire maga a kötelezett képes és ezt a segítséget legalább olyan eredményesen teljesíti, mint ahogy azt a kötelezett tette volna (például mentőt hív).

A segítségnyújtásra az elkövető a tőle elvárható szinten teljes körben köteles. Így bűncselekménynek minősül az is, ha nyújt ugyan segítséget, azonban az csak részleges vagy nem megfelelő mértékű. Ezért a jóhiszemű ellátás mellett az a segítségnyújtó nem felel, aki e cselekményével esetleg többet ártott a sértettnek, mint amennyit használt.

A segítségre szorultság

Minden sérült vagy veszélyben lévő személynek fel kell ajánlani a segítséget, függetlenül attól, hogy ténylegesen segítségre szorul-e vagy sem. E tény megállapításakor nem lehet döntő az elkövető szubjektív véleménye, sem a sértett azon nyilatkozata, hogy szerinte a sérülések nem túl veszélyesek és ezért elutasítja az elkövető segítségnyújtó magatartását.

Nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség és nincs segítségre szorultság, ha a sértett mások közreműködése nélkül is el tudja látni sérülését vagy el tudja hárítani a veszélyhelyzetet, ha a sértett már meghalt, továbbá ha mások megfelelő segítségben részesítették.

A tőle elvárhatóság

A bűncselekmény nagyon fontos fogalmi eleme az elkövetőtől elvárhatóság. A segítségnyújtás során ugyanis mindig az adott elkövetőtől elvárható tevékenységi kör lesz az irányadó. Ennek megállapítása során a bíróság a társadalmi elvárhatóság általános szintjéből indul ki. Eszerint az önfeláldozás senkitől sem várható el, ha azonban a közvetlen életveszélyben lévő sértett életét saját kisebb sérülései vagy veszélyhelyzete árán megmenthetné, akkor erre már köteles.

Természetesen attól, aki segítségnyújtásra – például helyzeténél fogva – képtelen, mert maga is sérült, nem várható el az érdemi segítségnyújtás, adott esetben azonban segítséget ő maga is tud hívni (például mobiltelefonon).

Az ittasság önmagában nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól, ugyanis az adott helyszínen való ottmaradás még az ittasan vezető személytől is elvárható, de e segítségnyújtás természetesen csekélyebb mértékű kötelezettséget jelent, mint egy nem ittas elkövető esetén.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, hiszen az általános segítségnyújtási kötelezettség mindenkit terhel függetlenül attól, hogy nem az ő magatartásával okozati összefüggésben következett be a sértett ilyen állapota. Így ha az utas észleli a sofőr által okozott balesetet és annak ellenére, hogy a sofőr nem áll meg, ő maga is passzív marad – egyetért a vezető tevékenységével -, a bűncselekményért felelősségre vonható. Természetesen ezen egyetértésnek a jármű vezetője előtt is nyilvánvalónak kell lennie, azt az utasnak ki kell fejeznie, ugyanis a puszta jelenlét, a sofőrrel való belső egyetértés általában nem alapozza meg a felelősségrevonhatóságot.

A bűncselekmény csak szándékosan valósulhat meg, az elkövető tiszta mulasztásos formában mellőzi a segítségnyújtási kötelezettség teljesítését.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ennél is szigorúbb az elkövető megítélése, ha a veszélyhelyzetet maga idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

A halálos eredményért való felelősség feltétele, hogy a segítségnyújtás a sértett életét megmenthette volna; azaz a halálos eredmény és az elmulasztott segítségnyújtás között okozati összefüggés állt fenn. Ha ugyanis a sértett egyébként is meghalt volna, akkor nem e súlyosabb minősített esetért, hanem a cselekmény alapesetéért fog felelni.

A veszélyhelyzet elkövető általi előidézése

Az elkövető több formában is előidézheti a veszélyhelyzetet, és ez befolyásolja az elkövető felelősségét.

Ha az elkövető véletlenül vagy gondatlanságból idézi elő a veszélyhelyzetet – vagy okoz kárt más testi épségében -, fokozott felelősség terheli azért, hogy e helyzetből a veszélyben lévő – vagy sérült – személyt kimentse.

Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás nem bűncselekmény, vagy ha bűncselekmény ugyan, de ebben az elkövető vétlen volt, csak a segítségnyújtás elmulasztásáért fog felelni.

Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás bűncselekmény, amelyet az elkövető gondatlanul valósított meg, és az adott bűncselekménynek van ilyen alakzata, akkor a segítségnyújtás elmulasztása mellett ezért a gondatlan bűncselekményért – például közúti baleset okozásáért – is felel halmazatban.

Abban az esetben azonban, ha az előidéző magatartás egy, az elkövető által szándékosan megvalósított bűncselekmény – például szándékos emberölés vagy testi sértés -, az elkövető e bűncselekmény mellett a segítségnyújtás elmulasztásáért természetesen nem felelhet.

A segítségnyújtásra egyébként is köteles személy

Segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek minősül foglalkozásánál fogva például az orvos, a mentős vagy a tűzoltó, a sértetthez fűződő speciális kapcsolata miatt például a szülő a gyermeke, vagy a felnőtt gyermek az idős szülő vonatkozásában. Az az eset azonban, ha valaki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra, nem tartozik e különös segítségnyújtási kötelezettség hatálya alá.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.