• hu

+36-70 947-9950

Személyi szabadság megsértése

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Személyi szabadság megsértése

Btk. 194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) aljas indokból vagy célból,

c) a sértett sanyargatásával,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére,

e) fegyveresen,

f) felfegyverkezve,

g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

h) hivatalos eljárás színlelésével követik

el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megváltoztatásának a szabadsága.

A cselekmény sértettje bárki lehet, akinek az elkövetést megelőzően cselekvési szabadsága volt. Annak, hogy ez milyen mértékben állt fenn, nincs jelentősége. Így súlyosan mozgáskorlátozott személy is lehet a bűncselekmény sértettje.

Ha az elkövetés hivatalos személyek ellen irányul, az egyéb körülmények függvényében más bűncselekmény merülhet fel (például hivatalos személy elleni erőszak).

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által jogszerű eljárásában történő személyi szabadságtól megfosztás – például őrizetbe vétel – nem bűncselekmény, az eljárás során történő jogszerűtlen korlátozó intézkedés más bűncselekmény megállapíthatóságát veti fel (például a jogellenes fogvatartásét.)

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása a személyi szabadságtól megfosztás. Ez minden olyan aktív vagy passzív magatartást felölel, mely alkalmas arra, hogy a sértettet személyi szabadságától megfossza. Ez bármilyen rövid időre és bármilyen módon – például öngyilkossággal fenyegeti – történhet, kivéve ha a jogellenesség hiányzik. Így nincs bűncselekmény a szülői fenyítőjog gyakorlása körében történő szobafogság esetén.

A bűncselekmény a személyi szabadságtól történő – bármilyen rövid idejű – tényleges megfosztással válik befejezetté, bevégzetté pedig akkor, ha a sértettet újra szabadon engedik. Ez azt jelenti, hogy az is büntethető e bűncselekmény elkövetőjeként, aki a tettes által bezárva tartott sértettet nem engedi ki, hanem annak további fogva tartásához segítséget nyújt.

A cselekmény csak szándékosan követhető el.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha

  1. tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
  2. aljas indokból vagy célból,
  3. a sértett sanyargatásával,
  4. védekezésre képtelen személy sérelmére,
  5. fegyveresen,
  6. felfegyverkezve,
  7. jelentős érdeksérelmet okozva, vagy
  8. hivatalos eljárás színlelésével követik el.

Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával követik el a személyi szabadság megsértését.

Aljas indokból vagy célból elkövetett a cselekmény, ha erkölcsileg elvetendő, elítélendő. Ilyennek minősülhet, ha más bűncselekmény elkövetése érdekében – például a szexuális erőszak előkészületeként – követik el.

A sértett sanyargatásával követi el a bűncselekményt, aki a személyi szabadság megfosztásával szükségszerűen együtt járó testi és lelki szenvedésnél nagyobb gyötrelmet okoz, és ez az általános értékítélet szerint is elítélendő.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában – nem képesek védekezni ellene.

Fegyveresen az valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket (pl. detonátor) – akár használat nélkül is – tart magánál vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el.

Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve valósítja meg a tényállást. Nincs szükség az eszköz tényleges használatára.

Az érdeksérelem a sértettet ért bármilyen – akár személyi, akár erkölcsi, akár anyagi jellegű – hátrányos következmény.

Hivatalos eljárás színlelésével valósul meg a cselekmény, ha az elkövető úgy tünteti fel a személyi szabadságtól való megfosztást, mintha állami vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásának keretében – például rendőrként eljárva – foganatosítaná az intézkedést.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.