• hu

+36-70 947-9950

Szülői felügyeleti jog gyakorlása

Szülői felügyelet jogintézménye:

A házasságból vagy azon kívül született gyermek szülői felügyelet alatt áll  (kivéve a gyámságot). A gyermekelhelyezésként ismert eljárást az új Ptk. Családjogi könyve megszüntette. Jelenleg a szülőknek a szülői felügyelet kérdésében kell dönteniük, és nem arról, hogy kinél helyezik el a gyermeket.

A gyermekelhelyezés kizárólag abban az esetben merülhet fel, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlása veszélyezteti a gyermek érdekeit, és a bíróság a gyermeket másnál helyezi el, feltéve, ha az elhelyezést ő maga is kéri.

A gyermek lakóhelye a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelyéhez igazodik.

A szülői felügyeleti jogot mindkét szülő gyakorolja. A válásnál a szülők közösen kérhetik, és megállapodhatnak arról, hogy a szülői felügyeleti jogot a jövőben is együtt gyakorolják. Ha a közös megegyezéses válásnál közös szülői felügyeletben állapodnak meg a szülők, a gyermek lakóhelyét meg kell határozni, de a kapcsolattartásról nem kell rendelkezni. Ez nem azt jelenti, hogy az egyezségen kívül a szülők – akár szóban, akár írásban – ne állapodhatnának meg a kapcsolattartás rendszeréről. A közös szülői felügyeletnél a jogalkotó nagy szabadságot enged a szülőknek a kapcsolattartás kérdésében.

Előfordulhat az az eset is, amikor a szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják.

Megállapodhatnak úgy is a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak az egyikük gyakorolja. A másik szülőnek ilyenkor nem szünetelnek a jogai, csak nem tudja őket gyakorolni.

Ha nincs a külön élő szülők között megegyezés a házasság felbontásakor (szükség esetén előtte) vagy az életközösség megszakításakor, akkor a bíróság dönt. Dönthet úgy, hogy melyik szülő gyakorolja kizárólagosan a szülői felügyeleti jogokat, illetve kérelemre dönthet azok megosztásáról is.  Ennek megfelelően jelöli ki a bíróság a gyermek lakóhelyét is. Közös szülői felügyeletet nem adhat, az csak a szülők megállapodása alapján, közös kérelmükre lehetséges. Ennek oka, hogy a válás után is rendkívül nagymértékű együttműködést igényel a közös szülői felügyelet gyakorlása, amelyre egyébként csak a megegyezésre hajlandó szülők képesek.

Ma szülői felügyeleti jog rendezése iránti pert kell indítani a gyermekelhelyezési per helyett. A pert az alperes lakóhelye vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kell megindítani.

A szülői felügyeleti jog tartalma:

  • a kiskorú gyermek nevének megválasztása
  • gondozása, nevelése
  • tartózkodási helyének megválasztása
  • vagyonának kezelése.

A szülőknek egymással együttműködve kell ezeket a jogaikat teljesíteniük, jogaik és kötelezettségeik egyelőek. Egymással szemben tájékoztatási kötelezettségük van. A szülőknek a gyermek véleményét korára, érettségére tekintettel, megfelelő súllyal kell figyelembe venniük. A bíróságnak vita esetén mindkét szülőt meg kell hallgatnia, és ha a gyermek maga kéri, akkor őt közvetlenül vagy pszichológiai vizsgálat útján kell meghallgatni.

A szülői felügyeleti jog gyakorlását a bíróság vagy más hatóság a gyermek érdekében korlátozhatja vagy elvonhatja.

A bíróság – a gyermek érdekeit szem előtt tartva – a külön élő szülőt is feljogosíthatja a gyermekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátására.

A Ptk. Családjogi könyve a külön élő szülőnek is ad – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben jogokat, akkor is, ha a külön élő szülő gyakorolja kizárólag a szülői felügyeleti jogokat. Ez a szülők úgynevezett együttdöntési joga.

A bírósági gyakorlat bekerült a törvénybe, amely szerint a külön élő szülőnek nincsen joga beleszólni abba, hogy volt párja az ország melyik részén kíván letelepedni. Ha, például, a kizárólagos szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnél lakik a gyermek, és ez nagyon messze van a másik szülő otthonától, körültekintően kell a kapcsolattartást rendezni, hogy egyik fél jogai se sérüljenek, különös tekintettel a gyermek kapcsolattartáshoz való jogára.

Az új szabályozás szerint a külön élő szülő is elviheti a gyermeket külföldre, és nem kell a másik fél beleegyezése. Erről csak tájékoztatni kell a másik felet. Más kérdés, hogy a gyakorlatban nem egyszer találkozik azzal a problémával, hogy azt a szülőt és gyermekét, aki nem visz az elvitelhez beleegyező nyilatkozatot a másik szülőtől – akinél a gyermek lakik –, nem engedik át a határon.

A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok (Ptk. 4:175) a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben akkor is közösek, ha azt az egyik szülő kizárólagosan gyakorolja (pl. a névválasztás).

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.