+36-70 947-9950

Testi sértés

  • AZ ÉLET A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Testi sértés

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.

(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,

d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,

e) különös kegyetlenséggel

követik el.

(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt

a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,

b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,

c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (az új Btk.) szerkezetileg és dogmatikailag is megváltozott módon, tartalmában azonban csak kisebb változtatásokkal szabályozza a testi sértés tényállását. Eszerint a testi sértést az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. Ezen belül a tényállás a könnyű testi sértést és a súlyos testi sértést is alapesetként szabályozza, amelyek között továbbra is a gyógytartam hossza alapján kell különbséget tenni. Így ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés vétségét, míg ha nyolc napon túl gyógyul, súlyos testi sértés bűntettét követi el az elkövető.

Speciális rendelkezés, hogy a könnyű testi sértés alapesete csak magánindítványra üldözendő.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény elkövetési tárgya az emberi test épsége és egészsége.

Az emberi test épsége azt jelenti, hogy az emberi test szervei helyesen működnek és a sejtektől egészen az életfontosságú szervekig sértetlenek. Az egészség a testet alkotó anatómiai és biológiai szervek és egységek helyes funkcionálását jelenti.

Büntetőjogi értelemben a testi épség és egészség az a fizikai és szellemi állapot, amelyben a sértett az ellene elkövetett bűncselekményt megelőzően volt. Ez azt jelenti, hogy a beteg vagy a sérült személy testi épségét, egészségét ugyanúgy védi a törvény, hiszen a negatív változást a korábbi állapotához képest kell vizsgálni.

Az öncsonkítás a saját egészségnek vagy testi épségnek megsértése, tekintettel azonban a törvénybeli “más” kifejezésre, nem minősül e bűncselekménynek (a biztosítási csalás céljából történő elkövetés már vizsgálandó, illetve a kibúvás a katonai szolgálat alól).

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetési tárgyakhoz igazodóan kettős, a testi bántalmazás és az egészségsértés.

A testi bántalmazás a más testét érő olyan ellenséges külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez. E feltétel nem áll fenn és így nem valósul meg e bűncselekmény, ha az elkövető csak megérinti a sértett testét, haját, körmét levágja vagy undorító folyadékkal leönti.

A testi bántalmazás módja bármilyen lehet, a lelki folyamatokra történő ráhatás kivételével. Közvetlen a bántalmazás, ha az elkövető támadó jelleggel érinti a sértett testét, míg közvetett, ha például állatot uszít rá.

Az egészségsértés a magatartással okozati összefüggésben létrejött betegséget öleli fel. Ezen elkövetési magatartás kisegítő jellegű, abban az esetben is ez áll fenn, ha pszichikai, lelki behatás okozza. Így az olyan undorkeltés, amely a sértett pszichéjében valódi zavart vált ki, már nem tettleges becsületsértésnek, hanem testi sértésnek minősül.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény a sérülés vagy betegség bekövetkeztével válik befejezetté. A sérülés külső okból keletkező és a test külső vagy belső részén jelentkező kóros elváltozás. A betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való, patológiás eltérés.

Fontos feltétel, hogy ezen eredmények a testi bántalmazással vagy az egészségsértéssel okozati összefüggésben jönnek létre. Annak nincs jelentősége, hogy az eredmény létrejöttében a sértett szervezetének egyéni sajátossága is közrehatott. Ha azonban más harmadik személy magatartása vagy az elkövető által nem ismert más objektív körülmény tereli az eseményeket az elkövető által előre nem látott sérülés vagy betegség bekövetkezte felé, az okozati összefüggés megszakad.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A közös elkövetés esetén a problémát általában az szokta jelenteni, ha súlyosabb eredmény következik be, és nem állapítható meg, hogy az elkövetők közül kinek a magatartása idézte ezt elő. Így például együttesen rugdossák a földön fekvő sértettet, aki sorozatos bordatörésével hónapokig beteg és szemének elvesztése miatt maradandó fogyatékosságot is szenved. Ekkor a bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket.

A könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés szándékos bűncselekmények, míg a súlyos testi sértés gondatlanul is megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nemcsak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki.

A gyógytartam fogalma

A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam. A gyógytartam funkcionális vagy anatómiai jellegű, tényleges vagy valószínű lehet.

A tényleges gyógytartam esetében nem az anatómiai gyógytartam – azaz a szövetek regenerálódását jelentő -, hanem a funkcionális gyógytartam lesz az irányadó, mely az adott szervnek vagy testrésznek olyan állapotba kerülését jelenti, hogy az képes legyen a baleset bekövetkezését megelőzően ellátott funkcióját betölteni.

Természetesen, ha az elkövető által okozott sérülés a sértett magatartásától függetlenül vezet komplikációhoz, az így elhúzódó gyógyulási idő már a bíróság számára is irányadó.

A valószínű gyógytartam

Kivételesen, ha nem állapítható meg pontosan, hogy mennyi idő alatt gyógyult volna az elkövető által okozott sérülés vagy betegség, a gyógytartamot valószínűsíteni kell.

A valószínű gyógytartam lesz az irányadó, ha a sértett halála következik be, amennyiben ez nem áll okozati összefüggésben az okozott betegséggel vagy sérüléssel. Ha a korábbi ütlegelés miatt egyébként rendszeres ellátásban részesülő sértettet még gyógyulása előtt halálos közlekedési baleset éri, az eljárás során igénybe vett szakértők valószínűsíteni fogják, hogy betegsége, illetve sérülése mennyi idő alatt rendeződött volna.

A valószínű gyógytartam lesz az irányadó akkor is, ha a sértett felróható magatartásának következtében lép fel fertőzés vagy komplikáció, amely jelentősen megnöveli a gyógyulás időszakát. Így ha a hajléktalan, alkoholista sértett – akit a bűncselekmény elkövetése után kórházba szállítanak és ott ellátnak – a kórházból kiszökik és sérülését a továbbiakban el nem látva a hatóságok előtt ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az így beállott súlyosabb következményért az elkövető már nem vonható felelősségre.

Ugyancsak valószínű gyógytartam alapján minősít a bíróság, ha a cselekmény kísérleti szakban marad. Így ha az elkövető egy bottal közepes erővel csap a sértett válla felé, azonban az ütés célját nem éri el, mert a sértettet barátja félrelöki, a bíróság valószínűsíteni fogja, hogy a cselekmény sikeressége esetén milyen sérülést okozott volna.

Súlyosabban minősülő esetek

Az alapesetnél súlyosabban minősül a cselekmény, ha a könnyű testi sértést aljas indokból vagy célból, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben, illetve ha a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Még súlyosabban minősül a könnyű testi sértés, ha az maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Legsúlyosabb az elkövető felelőssége a könnyű testi sértésért akkor, ha az életveszélyt vagy halált okoz. A súlyos testi sértés minősített esetei két fokozatban szerepelnek, a fenti minősített eseteken felül ezen kívül csak a súlyos testi sértés esetében számít minősítő körülményként a különös kegyetlenséggel történő elkövetés.

Az aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés

Az aljas indok vagy cél megítélése kapcsán a társadalom általános erkölcsi felfogása az irányadó. Minden olyan indok vagy cél annak minősül, amely e szempontból kiemelkedően súlyosan elítélendő. Így például, ha az elkövető a sértett akaratával ellentétesen azért bántalmazza őt, mert ez számára nemi vágyának kielégítését fokozza vagy ha a bántalmazás teljesen indokolatlan vagy jelentéktelen ok miatt történik.

Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett testi sértés

A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy akár időleges, akár állandó jelleggel ilyen állapotban lévő személy lehet. Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén a sértett belső okok miatt nem észleli a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, mert például – állandó jelleggel – súlyos szellemi fogyatékossággal bír, vagy – ideiglenes jelleggel – alszik vagy kábítószer hatása alatt áll.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában – nem képesek védekezni ellene.

A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett testi sértés

Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített testi sértésnek minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben elkövetett cselekményeket. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.

A maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés

Maradandó fogyatékosság abban az esetben állapítható meg, ha az adott testrész funkciója már nem vagy nem teljes mértékben állítható vissza. Ennek jellegzetes típusa valamely testrész – például végtag -, valamely érzékszerv – például látás, szaglás -, képesség – például nemző, közösülési, beszélő – elvesztése vagy használhatatlanná válása, a sértett testének eltorzulása, fogyatékossá válása, függetlenül attól, hogy ez külsőleg érzékelhető-e. E körbe sorolandó az az eset is, ha a sértett a bántalmazás következtében válik szellemi fogyatékossá.

A súlyos egészségromlást okozó testi sértés

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jellegű minősített eset.

A sértett olyan fizikai, pszichikai vagy szellemi egészségkárosodását jelenti, amely tartós – általában fél évnél hosszabb – és korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Ilyen lehet például a krónikus betegség, de e körbe sorolhatjuk azt az esetet is, amikor az elkövető bántalmazása miatt a terhes nő elveszti gyermekét.

Nincs büntetőjogi jelentősége annak, hogy e hosszú gyógyulás után a sértett maradéktalanul rendbe jön-e vagy sem.

A különös kegyetlenséggel megvalósított súlyos testi sértés

A súlyos testi sértés akkor is súlyosabban minősül, ha különös kegyetlenséggel követik el.

A különös kegyetlenség megítélésénél – a szándékos emberöléshez hasonlóan- részben a sértett által elszenvedett támadás jellege, részben pedig az általános társadalmi felfogás az irányadó. Ilyen például, ha az elkövető a szokásostól lényegesen eltérő megalázással és elhúzódóan hajtja végre a cselekményt, például az egyébként öntudatlan sértettet hosszasan és kitartóan bántalmazza, számtalan törést, zúzódást és sérülést okozva ezzel.

Az életveszélyt okozó testi sértés

Az életveszély a halál bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. Közvetlen az életveszély, ha életfontosságú szervek vagy szervrendszerek sérülnek – ilyen például a légmell vagy a koponyaűri vérzés -, közvetett, ha a sérülés valamely testüreg megnyílásával jár együtt, amely magával hozza fertőzés vagy gyulladás lehetőségét, de ennek hiányában is, ha a vérzéshez vagy a sérüléshez sokk járul.

A halált okozó testi sértés

A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete.

Nagyon fontos feltétel, hogy ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet csak ki. Például az elkövető az erősen ittas állapotú, egyébként rossz fizikai jellemzőkkel rendelkező sértettet úgy üti meg, hogy az ennek következtében elesik és fejét bevágva meghal, a halálos eredmény tekintetében a gondatlanság megállapítható. Az elkövető ugyanis nem kívánta a halálos eredmény bekövetkeztét, ugyanakkor kellő körültekintés és figyelem mellett számolnia kellett volna azzal, hogy a sértett egyébként is rossz fizikai állapota és erős ittassága mellett az általa szándékosan mért ütés is elegendő ahhoz, hogy egyensúlyát vesztve elessen. További fontos feltétel, hogy az elkövető testi bántalmazása és a halálos eredmény között az okozati összefüggés fennálljon. Ha ugyanis az elkövető közepes erővel fejen üti a sértettet, amely alkalmas egy nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, de a sértett születési fogyatékossága – abnormálisan vékony koponyacsontja – miatt hal ebbe bele, az elkövetőt még gondatlanság sem terheli, feltéve, ha erről a születési rendellenességről nem volt tudomása.

A testi sértés előkészülete

Abban az esetben, ha az elkövető súlyos testi sértésre vagy aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésre készül elő, előkészület miatt büntetendő.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.