Járművezetés bódult állapotban Btk szerinti tényállása
Járművezetés bódult állapotban Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Míg a korábbi büntető törvénykönyvben (Btk.) a jogalkotó egy törvényi tényállásban rendelte büntetni az alkohol és a más bódító szer hatása alatt történő járművezetést, addig az új Btk. két külön tényállásba foglalta az említett bűncselekményeket.
A bűncselekménnyé nyilvánítás oka
A bódult állapotban történő járművezetés bűncselekménnyé nyilvánítása azért szükséges, mert a az igen sokféle vezetési képességre hátrányosan ható szer (kábítószer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer) kémiai-biológiai sajátosságaira, az emberi szervezetre gyakorolt különböző tartamú és jellegű élettani hatásaira, a szervezetből való eltérő, hosszabb-rövidebb időtartamú kiürülésére tekintettel megállapítható, hogy aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (bódult állapotban) járművezetőként vesz részt a közlekedésben, egészen bizonyosan fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, és más személyek életére, testi épségére, így az ilyen magatartást tanúsítók büntetéssel fenyegetése, és büntetőeljárásban való felelősségre vonása mindenképpen indokolt.
A járművezetés bódult állapotban jogi tárgya
A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény jogi tárgya – csakúgy, mint a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél – a közlekedés és a forgalom biztonságához fűződő társadalmi érdek, az emberi élet, az emberek testi épsége és egészsége.
Járművezetés bódult állapotban elkövetési magatartása
A járművezetés bódult állapotban bűncselekménye a tényállásban meghatározott valamennyi jármű vezetésével megvalósulhat, ha a jármű vezetője a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt van a jármű vezetése során.
Ahhoz, hogy valakinek a büntetőjogi felelősségét meg lehessen állapítani a járművezetés bódult állapotban bűncselekményének elkövetésében, annak kétséget kizáró bizonyítása szükséges, hogy a jármű vezetésekor a terhelt a vezetési képességére hátrányosan ható befolyása alatt állt. Természetesen ilyen állapot számtalan okból adódhat, azonban a bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges, hogy az elkövető maga idézze elő ezt a káros állapotot.
Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát maga a törvény pontosan nem határozza meg. A jogalkotó azonban kiemeli az alkoholt e bűncselekményi tényállásból, noha az is a vezetési képességre hátrányosan ható szer, de mivel az önálló tényállás alapján büntetendő, ebbe a körbe nyilvánvalóan nem tartozhat. A vezetési képességre hátrányosan ható szer alatt természetes vagy mesterséges úton előállított kémiai vegyületet vagy anyagot kell értenünk, amely az alkoholhoz hasonló hatásokat idézhet elő.
E körből az élettani reakciók közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a járművezető morális gátlásait feloldják és egyéb fiziológiás hatásokkal együtt a biztonságos közlekedést veszélyeztetik. A bírói gyakorlat alapján leggyakrabban előforduló anyagok közt a gyógyszerek és kábítószerek mellett a különféle festékek, spray-k, ragasztók is megtalálhatók.
Különbség az ittas és a bódult állapot között
A két állapot közötti különbség az állapotot előidéző szerek eltérő jellemzőin túl abban is megmutatkozik, hogy más azok büntetőjogi megítélése. Az ittas állapotban történő vezetés az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének függvényében vagy szabálysértésként, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésként vagy bűncselekményként szankcionálandó, és a jogalkotó egzakt mérőszámmal határozza meg e mennyiséget.
Ezzel szemben adott szerek hatása alatti járművezetés, ha ezek hátrányos jellege fennáll, eleve a bűncselekményi alakzatot valósítja meg. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy az alkohol és annak egy adott egyénre gyakorolt hatása a fogyasztó számára ismert, így nagyobb döntési lehetősége van a tekintetben, hogy fogyaszt-e alkoholt vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben.
A kábítószerek, a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása azonban – részben azok sokfélesége, részben azok egyénenként eltérő hatásai miatt – nem számszerűsíthető általános jelleggel, ezért e bűncselekmény megállapításához továbbra is szükség van a bódult állapot szakértői bizonyítására.
A járművezetés bódult állapotban törvényi tényállása egyebekben megegyezik a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél írottakkal.