Az élettársi kapcsolatról a Ptk. a Családjogi Könyvben és a Kötelmi Jogi Könyvben rendelkezik. Családjogi Könyv (IV. könyv) alapján a közös gyermek teszi az élettársi kapcsolatot családjogi kapcsolattá, és az szabályozza a kapcsolat családjogi vonatkozásait.
A vagyonjogi kérdések a Kötelmi Jogi Könyvben (VI. könyv) kaptak helyet.
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
Az életközösség közös érzelmeket, az együttlakást és a közös gazdálkodást jelenti. Ugyanannak a személynek két vagy több életközössége nem állhat fenn, tehát nem élhet valaki több élettársi kapcsolatban egyszerre, mint ahogy több házasságban sem. Nem lehet egyszerre valakinek házassági életközössége és élettársi életközössége is a jog szempontjából.
Az életben sajnos többször előfordul, hogy valakinek két családja van. A „legális” család, ahol házasságban él és egy másik, ahol a bigámia elkerülése miatt „élettársi kapcsolatban”. Hol itt, hol ott lakik, – tehát tart fenn életközösséget – az egyik vagy akár mindkét család tudta nélkül.
Ezekben az esetekben az okozhat problémát, hogy a nem házastársi kapcsolaton alapuló családban hiába tart fenn valaki életközösséget, – tehát valós élettársi kapcsolatot – a házasságon alapuló családban is fenntartott életközösség miatt, a törvény a másik kapcsolatot nem fogadja el élettársi kapcsolatnak.
Előfordulhat, hogy valaki házas, majd a házastársával megszakad az életközössége, de válásra nem kerül (még) sor. Ezt követően megismerkedik valakivel és élettársként élettársi életközösségben kezdenek el élni. Ebben az esetben megállapítható a törvény szerinti élettársi kapcsolat annak joghatásaival együtt.
Magyarországon jelenleg három féle élettársi kapcsolat létezik. Az élettársi-, a nyilvántartott élettársi – és a bejegyzett élettársi kapcsolat.
A nyilvántartott élettársi kapcsolat
nyilvántartott élettársi kapcsolatot csupán az különbözteti meg a nem nyilvántartott élettársi kapcsolattól, hogy a közjegyző közhiteles bizonyító erővel bíró közokiratba foglalja a felek élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozatát.
Élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat megtétele esetén a felek tehát arról nyilatkoznak a közjegyző előtt, hogy meghatározott idő óta egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek.
A közjegyző által készített élettársi nyilatkozat közokirat, amely az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a benne foglaltakat. 2010- óta a nyilatkozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartása (ENYER) tartalmazza.
A nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásának és annak időtartamának bizonyítását könnyíti meg. Ugyanis az élettársak körében sok esetben okoz problémát, hogy a másik fél nem akarja a közös vagyont megosztani a felek kapcsolatának a végével.
Az erre irányuló eljárásban akár több évi együttélést követően is letagadja, hogy egyáltalán élettársi kapcsolatban élt a másik féllel.
Nyilvántartás hiányában a Bíróság ebben az esetben először bizonyítási eljárást folytat le az élettársi kapcsolat fennállásának a bizonyítására és csak ezt követően kerülhet sor a közös vagyon megállapítására, illetve megosztására.
A bejegyzett élettársi kapcsolat:
Abejegyzett élettársi kapcsolatban kizárólag azonos neműek élhetnek. A jogintézményt a 2009. évi XXIX. törvény vezette be 2009. július 1-től kezdődően az azonos neműek számára.
Az anyakönyvvezető előtt tehetnek nyilatkozatot a felek, akár ünnepi ceremónia mellett a házasulandókhoz hasonlóan.
A bejegyzett élettársi kapcsolathoz két tanú jelenléte is szükséges. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.
A bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is megszüntetheti nemperes eljárásban, amennyiben a felek minden járulékos kérdésben megállapodnak. Vita esetén a bejegyzett élettársi kapcsolatot Bíróság bontja fel. Ez esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A statisztika azt mutatja, hogy kevesen élnek – az egyébként minden különböző nemű vagy azonos nemű, egymással élettársi kapcsolatban élő, (kiv. bejegyzett élettársak) nem cselekvőképtelen, nagykorú állampolgár számára nyitva álló – ENYER regisztrációval.
Az eljárásra a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. Fontos kiemelni: ha az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye Budapesten van, az ügyben bármelyik budapesti közjegyző eljárhat.
Az élettársak vagyoni viszonyai
Az élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Ptk. alapján – a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Az élettársak között fennálló törvényes vagyonjogi rendszer
Ha az élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Az élettársi kapcsolat esetén nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársi kapcsolatban az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A fentiekben említett rendelkezés eltér a régi Ptk. szabályaitól, ahol a szerzés a reálszerzés talaján állt, azaz a szerzésben való közreműködéssel közös tulajdon keletkeztetett. (dologi jogi igényt).
Jelenleg az élettársak között vagyonjogi szempontból kötelem, azaz szerződéses jogviszony áll fenn, (kötelmi jogi igény) és az élettársak önálló vagyonszerzők az életközösség alatt, közöttük nem keletkezik vagyonközösség. A vagyonszaporulat megosztását az életközösség megszűnése esetén követelhetik egymástól.
A vagyonszaporulat megosztása során irányadó, hogy a szerzésben való közreműködés határozza meg a felek részesedését, azzal, hogy a háztartási munka mellett a gyermeknevelésben, valamint a másik fél vállalkozásában végzett munkát is a szerzésben való közreműködésnek kell tekinteni.
A lakáshasználat szerződéses rendezése
Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Az élettársi kapcsolatban a lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.
Az élettársi tartás
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,
a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;
b)aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.
Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.
Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.
A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult. A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni. Azzal az eltéréssel, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.
A közösen használt lakás sorsának bíróság előtti rendezése
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.
Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.
A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi. Ezt akkor teszi meg, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
A bíróság az élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára. Erre akkor van lehetőség, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
Az élettársi kapcsolatban kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja.
Erre akkor kerülhet sor, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jogot gyakorol. Ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.
A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.
Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.