A kábítószer-kereskedelem Btk szerinti tényállása

Kábítószer-kereskedelem Btk. 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kábítószer kereskedelem és a fiatalkorúak

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű kábítószerre,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kábítószer kereskedelem


A kábítószer kereskedelem tárgya: a kábítószer

A Btk. szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő különböző anyagokkal történő kereskedelmi jellegű magatartásokat. A kábítószer kereskedelem jogi tárgya az emberi egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek.

A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek), stb. Fontos, hogy kábítószernek csak kifejezetten azon anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is kábítószerként minősülnek. Aj Btk. az értelmező rendelkezések között sorolja fel, hogy mely jogforrások tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok listáit . Ez alapján a jelenleg Magyarországon kábítószernek minősített anyagok felsorolása az alábbi jogszabályokban található meg:

a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzéke ,

b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke (ezek az ún pszichotróp anyagok), és

c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény melléklete.

A kábítószer hatóanyag-tartalmának jelentősége

Az egyes bűncselekmények elkövetése során az elkövetés tárgyául szolgáló kábítószer hatóanyag-tartalmának mennyisége a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából fontos szempont. Nem a lefoglalt kábítószer mennyiségénak, hanem annak hatóanyag-tartalmának van jelentősége egy büntetőeljárásban. Annak meghatározása, hogy az egyes kábítószereknek mekkora a hatóanyag-tartalma, szakértő feladata. 

A csekély mennyiségként meghatározott érték felső határát el nem érő mennyiségű kábítószerre történő elkövetés több elkövetési magatartás esetében is privilegizált eset, tehát a főszabályhoz képest enyhébb büntetéssel fenyegetett; míg a jelentős vagy különösen jelentős mennyiségként meghatározott mértékű kábítószerrel kapcsolatos elkövetés minősített esetként szerepel az új Btk.-ban és így a jogalkotó ezen esetekre súlyosabb büntetést helyezett kilátásba.

Kábítószer hatóanyag táblázat - A kábítószer csekély, jelentős és különösen jelentős mennyisége - Kábítószer birtoklása

Kábítószer hatóanyag táblázat – A kábítószer csekély, jelentős és különösen jelentős mennyisége – Kábítószer birtoklása


Annak meghatározása, hogy az egyes kábítószerek esetében mi minősül csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségnek, a Btk. értelmező rendelkezései között kapott helyet. Így például a heroin esetében a legfeljebb 0,6 gramm, míg a kannabisz növény esetében a legfeljebb öt tő minősül csekély mennyiségnek.

A kábítószerrel kapcsolatos visszaéléseket büntetni rendelő bűncselekmények körében az elkövetési magatartás attól függ, hogy a terjesztőkhöz (kínálati oldal) vagy a fogyasztókhoz (keresleti oldal) kapcsolódnak.

Fontos kiemelni, hogy a kábítószer birtoklása bűncselekmény körében speciális büntethetőségi akadály a 6 hónapig tartó folyamatos kezelés vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel, azaz az elterelés jogintézménye. Az elterelés jogintézménye a kábítószer saját használatra történő termesztése, előállítása, megszerzése vagy tartása, illetve a kábítószer fogyasztása esetén alkalmazható.

Önnek büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

Büntetőjog

Büntetőjog – Lőrik Ügyvédi Iroda


A kábítószer kereskedelem elkövetési magatartása

Ez a bűncselekmény úgy követhető el, ha valaki a forgalmazáshoz hasonló tevékenységet végez valamilyen kábítószerrel. Ilyen tevékenység lehet például a forgalomba hozatal, a kereskedés, de akár a kínálás vagy az átadás is.

Kínálással elkövetett kábítószer kereskedelem

A kínálásnak az minősül, ha az elkövető a birtokában lévő, vagy a rendelkezése alatt álló kábítószert másnak átvételre vagy megszerzésre kínálja fel eredménytelenül. Annak nincs jelentősége, hogy a kínálás szóban vagy ráutaló magatartással történik, mint ahogy az is mindegy hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen történik a kínálás.

Átadással elkövetett kábítószer kereskedelem

A kábítószer kereskedelem akkor minősül átadással elkövetettnek, ha az elkövető a kábítószert egy olyan személy birtokába adja, aki azt saját maga szeretné elfogyasztani. Az átadás akkor valósul meg, ha a kínálás eredményes lesz, és a felhívott személy a kábítószert megszerzi. Ebben az esetben, a kábítószert megszerző a Btk. 178. §-a szerinti kábítószer birtokását követi el.

Ha az átadás több személy részére történik, akkor a kábítószer kereskedelem forgalomba hozatalal vagy kereskedéssel elkövetettként értékelhető az alábbiak szerint.

Forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer kereskedelem

Az követi el forgalomba hozatallal a bűncselekményt, aki a kábítószert több személynek juttatja. Úgy is történhet a forgalomba hozatal, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlenül kapcsolatban, de tisztában van azzal, hogy a megszerző nem kizárólag saját maga fogja elfogyasztani azt, hanem azt másnak vagy másoknak továbbadja. Erre a az eset körülményeiből, így akár az átadott kábítószer mennyiségéből is lehet következtetni. A forgalomba hozatalnak létezik kísérlete is, ha az elkövető a felkészletezett kábítószert forgalomba hozatalra szánja, azonban arra például a kábítószer lefoglalása miatt nem kerülhet sor. A forgalomba hozatal ugyanis magában foglalhat olyan résztevékenységeket is, mint az eladók vagy vevők felkutatása, a kábítószer megtekintése, megbeszélések folytatása, tárolása, szállítóeszköz biztosítása stb… Ha ilyen magatartásra a büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok alapján nem lehet következtetni, akkor valamilyen fogyasztói típusú bűncselekmény miatt történhet a felelősségre vonás.

Kereskedéssel elkövetett kábítószer kereskedelem

A kereskedés magában foglalja a forgalomba hozatallal kapcsolatos magatartásokat, azonban annál többet jelent. Folyamatos tevékenységek, rendszeresen ismétlődő adás-vételek útján valósul meg, amelyek haszonszerzésre irányulnak és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a kábítószer eljuthasson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ilyen magatartások lehet különösen a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése, csomagolása, szállítása, elosztása…

A kábítószer kereskedelem minősített esetei

A kábítószer kereskedelemhez kapcsolódóan léteznek olyan súlyosító körülmények, melyek az alaptényálláshoz köthetőek, és vannak olyan körülmények, melyek a fiatalkorúak érdekében rendelnek súlyosabban büntetni bizonyos magatartásokat.

Súlyosító körülmény, ha a bűncselekményt bűnszövetségben (Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont), hivatalos személyként (Btk. 459. § (1) bekezdés 11. és 12. pontja), közfeladatot allátó személyként ezt a minőséget felhasználva követik el ezt a bűncselekményt, mint ahogyan az is, ha a kábítószer kereskedelmet jelentős mennyiségű kábítószerre követik el (lásd táblázat).

Speciális szabályok érvényesülnek a büntetőjogi szabályozásban a 18 éven aluliak védelme érdekében, így például szigorúbban bünteti a törvény, ha a nagykorú személy fiatalkorúnak kínál vagy ad át kábítószert, illetve ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba kábítószert vagy kereskedik azzal. Fokozottan felel az elkövető, ha oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény területén vagy annak közelében hajtja végre az előbbi cselekményeket.

Az új Btk. több változtatást is bevezetett a kábítószerrel elkövethető bűncselekmények szabályozása körében. Így a korábban egy tényállásban szereplő többféle cselekményt szétbontotta külön tényállásokba. Az új Btk.-ban a kábítószer kereskedelem elnevezésű tényállás a forgalmazói, kereskedői jellegű cselekményeket (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) rendeli büntetni. A kábítószer birtoklása bűncselekmény az ún. fogyasztói típusú cselekmények (termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, az ország területére való behozatal, az onnan való kivitel, az átvitel, valamint a fogyasztás) büntetendőségét tartalmazza. Az új Btk. önálló tényállásban szabályozza a kóros szenvedélykeltés bűncselekményét, amely tényállás azt tilalmazza, hogy felnőttkorú személy fiatalkorút kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag fogyasztására rábírjon, erre törekedjen vagy ehhez segítséget nyújtson, illetve kábítószer fogyasztására próbáljon rábírni. Az új Btk. ezen kívül tartalmazza még a kábítószer készítésének elősegítése, a kábítószer-prekurzorral visszaélés, illetve az új pszichoaktív szerrel visszaélés tényállásokat.

Privilegizált esetek

Enyhébben minősül a kábítószer kereskedelem, ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el. Ez azonban csak abban az esetben vehető figyelembe az elkövető javára, ha a bűncselekmény kínálással, vagy átadással valósul meg.

Kábítószer függőség

Az új Btk. megszüntette a büntetési rendszerben a korábban a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó enyhébb büntetések kiszabásának a lehetőségét, az elkövető kábítószerfüggése a tényállásokban nem jelenik meg.

Elterelés

A Btk. kábítószer kereskedelem elkövetése esetén nem teszi lehetővé, az elterelést, mint büntethetőséget megszüntető okot.

Korlátlan enyhítés

Kábítószer kereskedelem esetén szintén nincs lehetőség arra,  szintén nincs lehetőség arra, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető legyen abban az esetben, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását. Erre csak a kábítószer birtoklás bizonyos eseteiben van törvényes lehetőség.

Kóros szenvedélykeltés

Az új Btk. önálló tényállásban szabályozza a kóros szenvedélykeltés bűncselekményét, amely korábban a visszaélés kábítószerrel tényállásán belül kapott helyet. Új szabály, hogy büntetendővé vált, ha a nagykorú fiatalkorút kábítószer fogyasztására sikertelenül törekszik rábírni.

A jogalkotó 2012. március 1-jétől vezette be a jogrendszerbe az új pszichoaktív szer fogalmát. Az új kategória kialakítását az a tapasztalat indokolta, hogy az utóbbi években ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető a nagyrészt interneten keresztül forgalmazott új típusú, úgynevezett “dizájner drogok” fogyasztásában. A “dizájner drogokat” legtöbbször valamely jogilag kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének kisebb módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. Szükségessé vált tehát ezeknek a köztes, jogilag ugyan kábítószernek még nem minősített, de valószínűsíthetően a kábítószerekkel megegyező hatásmechanizmusú anyagoknak a jogi szabályozása.

Kapcsolódó oldalak:

Kábítószer birtoklása

Kábítószer-prekurzorral visszaélés

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés

Kábítószer készítésének

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

büntető ügyvéd,  büntetőügyvéd, védőügyvéd, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, kábítószer kereskedelem,