202001.31
1

Túlélőkészlet zsarolás vádlottjainak

zsarolás

Hogy mi a zsarolás, az mindenki számára ismert: bűnügyi filmek közhelyes jelenete, amikor egy gengszter felkeres egy helyi családi vállalkozást, és némi erőszakoskodás után elmondja a tulajdonosnak, hogy mostantól védelmi pénzt kell fizetnie, amiért cserében megvédi az üzletet minden külső veszélytől. Miközben egy rosszfiú “védelmet” ajánl egy üzlet számára havi fizetségért cserébe, valójában ki nem mondva megfenyegeti a másik felet: fizetsz, vagy tönkreteszem az üzletedet!

Ez a filmes eszköz pedig a való életben is gyakran elkövetett bűncselekményen alapszik, a zsaroláson.

Jogtalan haszonszerzési célból, vagyoni hátrányt okozva ugyanis mást megfenyegetni, illetve vele szemben erőszakot alkalmazni, és ezzel arra kényszeríteni, hogy bármit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, súlyos bűncselekmény: zsarolás.

Zsarolás miatt Magyarországon évente több mint 2300 alkalommal indul büntetőeljárás. (Forrás: police.hu).

Hogyan lehet zsarolni valakit? Milyen fajtái vannak a zsarolásnak?


Ha erőszakkal zsarolunk, nagyon súlyos következményekre számíthatunk.

A zsarolást el lehet követni erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítve egyaránt.

  1. A zsarolás egyik elkövetési módja az erőszakkal történő kényszerítés. A büntetőjogban erőszaknak minősül a lökdösődés, rángatás, ütlegelés, arculütés még akkor is, ha a megtámadott személy egyáltalán nem sérül meg. Szintén erőszak a sértett testének egyszerű érintése is, ha ez az érintés támadó jellegű.
  2. A zsarolás azonban nem mindig kapcsolódik erőszakhoz. Egy másik, gyakran előforduló elkövetési módja a fenyegetés alkalmazása. A büntetőjogban fenyegetésen jogtalan, súlyos hátrány kilátásba helyezését kell érteni. Ha levélben vagy e-mailen fenyegetnek meg valakit például azzal, hogy az intim videóját illetéktelen személyekhez juttatják el, ha nem teszi azt, amit kérnek tőle, szintén zsarolás történik.

A zsarolás, a fenyegetés célja pedig lehet valaminek a tevésenem tevése, illetve eltűrése.

Mi történik velem, ha zsarolás elkövetésével vádolnak?

zsarolással vádolnak

Ha valakivel szemben büntetőeljárást indítanak zsarolás miatt, ezzel először akkor fog szembesülni, amikor gyanúsítotti kihallgatásra idézik, rosszabb esetben előállítják a rendőrségre. A kihallgatása során közlik a gyanúsítást, amíből pontosan megtudható, hogy mi a gyanúsítás tárgya.

A legtöbb esetben nem merül fel semmilyen olyan adat, ami alapján kényszerintézkedés alkalmazását szükségesnek tartja a rendőrség, ilyenkor a gyanúsított szabadon távozik a rendőrségről. A büntetőeljárás pedig tovább folyik, és attól függően, hogy sikerül-e elég bizonyítékot összegyűjtenie a rendőröknek, vagy megszüntetik az eljárást, vagy a nyomozást követően az ügyészség vádat emel.

A bíróság pedig a vádemelés után dönt a bűnösségről, és ha bűnösnek találja a vádlottat, akkor a büntetésről is. A bíróság ítéletével szemben egyaránt fellebbezhet a vádlott, az ügyész és a védő is.

Mit tegyek, ha zsarolással vádolnak?

  • Forduljon ügyvédhez! Akivel szemben büntetőeljárás indult, gyakran csak a gyanúsítás közlésekor döbben rá, hogy veszélybe került az addigi életvezetése, munkavégzése, megélhetése, személyes szabadsága, gyermekeinek, esetleg idős hozzátartozóinak ellátása. Ne kockáztasson ismét! Vegye igénybe minél hamarabb büntetőügyekkel, lehetőleg zsarolással is gyakran foglalkozó, tapasztalt védőügyvéd segítségét! Ha zsarolás elkövetésével gyanúsítják, Önnek nemcsak együttérzésre, hanem tényleges segítségre van szüksége.
  • Készüljön fel a kihallgatására! Miután Önnel szemben megindult a büntetőeljárás, rövid időn belül kihallgatásra idézik, rosszabb esetben a rendőrségre állíthatják elő Önt. Ha úgy dönt, hogy vallomást tesz, készüljön fel a kérdésekre. Vallomása meghatározza majd a büntetőeljárás későbbi alakulását. Nem mindegy, hogy milyen vallomást tesz.

Mit (ne) tegyek, ha zsarolással vádolnak?

ezt ne tedd, ha zsarolással vádolnak

Ne tegyen vallomást!

Ne mondjon semmit, ne tegyen vallomást ügyvéd nélkül!

Sem az Önnel szemben intézkedő rendőrnek, sem az Ön kihallgatását foganatosító rendőrnek nem kell mondania semmit.

A rendőr az intézkedésről írásbeli jelentést, a vallomásról pedig jegyzőkönyvet készít. Ezek az iratok a büntetőeljárás iratai közé kerülnek, a bíróság azokat megismerheti, annak tartalmát pedig akkor is figyelembe veheti, ha az nem kedvező Önre nézve. A terhelt egyik legalapvetőbb joga a vallomás, a nyilatkozattétel megtagadásának joga, aminek tiszteletben tartása a hatóságok kötelessége. Éljen ezzel a jogával!

A megfelelő védekezés kialakítását bízza védőügyvédre.

Hogyan büntetik a zsarolást?

Súlyos büntetés is lehet a vége.

A zsarolás komoly bűncselekmény. Ha bűnösnek találják, letöltendő szabadságvesztést is kaphat.

Azt, hogy a bíróság az ítéletében zsarolás miatt milyen keretek között szabhatja ki a büntetését, attól függ, hogy alapeset vagy pedig minősített eset elkövetése miatt állapítják meg a vádlott bűnösségét. Az előző esetben 1 évtől 5 évig, utóbbi esetben pedig 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés között kell kiszabni a büntetést.

Ettől a kerettől mind felfelé, mind lefelé el lehet térni bizonyos esetekben.

Többek között kísérlet, bűnsegély, kényszer, fenyegetés, kóros elmeállapot esetén, fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárásban, valamint akkor van lehetősége a bíróságnak a büntetés enyhítésére, ha a büntetés kiszabásának elveire is figyelemmel a büntetési tételkeret legkisebb mértéke is túl szigorú lenne.

Bűnhalmazat vagy visszaesők esetében, bűnszervezetben történő elkövetéskor pedig a fenti kereteknél súlyosabb büntetés is kiszabható.

Zsarolás vagy önbíráskodás?

A zsarolás és az önbíráskodás egymáshoz nagyon sok tekintetben hasonló bűncselekmény. Mindkét esetben erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítenek valakit valamire.

A két bűncselekmény céljában különbözik. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, az önbíráskodás célzata a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése.

Hogyan bizonyítható a zsarolás?

Nemcsak a zsarolás, hanem minden bűncselekmény bizonyításával kapcsolatban érvényesülni kell néhány alapvető szabálynak. A magyar büntetőeljárásban egyrészt a vád bizonyítására a vádló köteles. A terheltet nem lehet arra kötelezni, hogy ő bizonyítsa az ártatlanságát, de – ha erre lehetősége van – jogosult az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat felkutatni, biztosítani és ezek vizsgálatát indítványozni.

A védői tevékenységére ugyanakkor ez nem vonatkozik. A védő kötelezettsége ugyanis, hogy a terheltet mentő és enyhítő körülményeket feltárja, de az is, hogy a terheltet terhelő bizonyítékokat esetleg megcáfolja, kétségbe vonja, akár a terhelt akaratától függetlenül is.

A bizonyítással kapcsolatos alapelvi garancia az is, hogy senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

És talán a legismertebb bizonyítással kapcsolatos garancia az in dubio pro reo elve. Eszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, az ilyen tényt a bizonyítható tények köréből ki kell rekeszteni.

Mikor évül el a zsarolás?

Az, hogy mikor kezdődik meg a zsarolás bűntettének elévülése, attól függ, hogy a bűncselekmény elkövetése befejeződött-e, vagy kísérleti szakban maradt. Amikor a bűncselekmény elkövetése befejeződött – a vagyoni hátrány, mint eredmény bekövetkezett –, az elévülés megkezdődik. Ha a zsarolás kísérleti szakban marad, az elévülés akkor kezdődik, amikor az elkövető az erőszak, illetve a fenyegetés kifejtését megkezdi.

Az elévülés ideje pedig a zsarolás alapesetében 5 év, a zsarolás minősített esetében pedig 8 év.

Hogyan szabályozza a Btk. a zsarolást?

A zsarolásnak, mint oly sok más bűncselekménynek, létezik alapesete, amely 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a Btk.-ban szereplő négy minősítő körülmény közül akár csak egy is megvalósul, akkor az elkövető 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért felel.

Mi történik, ha a zsarolás fenyegetéssel társult?

A fenyegetés büntetőjogi értelemben olyan súlyos hátrány bekövetkezésének kilátásba helyezése, amely képes komoly félelmet kelteni a megfenyegetettben. Ennek nincs teljesen objektív mércéje.

Ilyen fenyegetés lehet, ha a sértettet egy bűncselekmény elkövetésével fenyegetik meg, esetleg azzal, hogy jelenteni fogják a bevándorlási hivatalnak, kiteregetik egy féltve őrzött titkát.

A fenyegetés történhet szóban, írásban, nonverbális kommunikációval is.

Mi törénik, ha a zsarolás félelemkeltéssel társult?

Mindenkiben más kelt félelmet. Van, aki az erőszaktól, van, aki a vagyoni hártánytól, más a bevándorlási hivataltól, esetleg a közösség megbélyegzésétől fél. Azt, hogy a kilátásba helyezett hátrány mennyire súlyos, a fenyegetés alkalmas-e arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, a bíró fogja eldönteni.

Ezt a megfenyegetett személy helyzetének, személyiségének, egyéb körülményeinek figyelembevételével kell eldöntenie.

Minősített esetek

A zsarolás minősítési rendszere nem a vagyoni hátrány nagyságára épül. A zsarolás miatt kiszabható büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az alábbi minősítő körülmények közül akár egy is megvalósul.

  • A zsarolást bűnszövetségben követik el. Bűnszövetség pedig akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
  • A zsarolást az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el.
  • A zsarolást hivatalos személyként, e minőség felhasználásával követik el. A hivatalos személy fogalma a Btk. értelmező rendelkezései között, a Btk. 459. § (1) bekezdésének 11. pontja alatt található.
  • A zsarolást hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

Mit tudhat meg az első konzultáción?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy-másfél órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a védekezés lehetőségeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, valamint a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse: igénybe kívánja-e venni szakképzett védőügyvéd segítségét.

A védőügyvédet terheli a védői titok megtartásának kötelezettsége. A védő és ügyfél közötti kommunikációról a védő még akkor sem beszélhet másnak, ha a titoktartás alól felmentést kap ügyfelétől. Ez abszolút titoktartási kötelezettséget keletkeztet. Ez már az első ügyvédi konzultációra is vonatkozik, ezért már az első konzultáción őszintén beszámolhat a cselekménye körülményeiről.

Összegzés

A zsarolás nagy tárgyi súlyú, komoly bűncselekmény. Ha valakit ilyen bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság bűnösnek talál, vele szemben akár végrehajtandó szabadságvesztést is kiszabhat.

A megfelelő védekezés kialakítását ilyen súlyos büntetőeljárásban bízza védőügyvédre. Az ügy részleteinek alapos megismerése pedig szintén előfeltétele az eredményes védekezés megkezdésének.

Amennyiben Önt zsarolás elkövetésével gyanúsítják, első dolga legyen, hogy megfelelő védelemről gondoskodik. Bízza ügyét tapasztalt, a büntetőjog területén jártas, elismert védőügyvédre.

Zsarolás a Btk-ban

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

követik el.