+36-70 947-9950

Csalás -vagyon elleni bűncselekmények

  • Csalás

Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.

A csalás jogi tárgya a vagyoni jogosultságok köre, hisz bármelyik sérülhet, ha a bűncselekmény elkövetője a passzív alanyt tévedésbe ejti.

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás passzív alanya

A bűncselekmény passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek. Fontos, hogy e személy nem szükségszerűen azonos a sértettel, akinél a kár keletkezik; előfordul, hogy a kettő elválik egymástól. Így ha az elkövető pénzszerzés titkolt céljából a tulajdonos testvérének elmondja, hogy a tulajdonos neki ígérte a biciklit, és ennek hatására a testvér azt kölcsönadja, amelyet az elkövető utóbb rövid úton értékesít, a cselekmény passzív alanya a megtévesztett személy – a tulajdonos testvére -, míg sértettje a kár elszenvedője, azaz a tulajdonos lesz.

A csalás elkövetési magatartása

A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.

A két elkövetési magatartás közötti leglényegesebb különbség:

  1. a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
  2. a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.

Ennek megfelelően a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása – szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján – kötelező lenne.

A kár fogalma

A csalás csak akkor befejezett, ha a tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó magatartás hatására a passzív alany olyan vagyonjogi rendelkezést tesz, melynek eredményeképpen akár nála, akár tőle elkülönülten a sértettnél kár keletkezik. A konkrét vagyonjogi rendelkezés sokféle lehet, hiszen irányulhat valamely pénzösszeg kifizetésére, tárgy vagy dolog átadására, vagy akár az elkövető tartozásának elengedésére is.

A kár büntetőjogi fogalma főszabály szerint eltér a polgári jogban használatostól. A törvény szerint ez a fogalom – ha az új Btk. eltérően nem rendelkezik – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. Azonban az új Btk. kifejezetten a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. A törvény indokolása szerint ezzel az új rendelkezéssel az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezáltal büntethetővé váljanak azok a cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg (pl . szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések).

Fontos feltétel, hogy a cselekmény egyes elemei között fennálljon az okozatosság: az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására – azzal okozati összefüggésben – a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként – azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.

A csalás célzata

A megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartás tanúsítására az elkövetőt a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. E célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia. A megtévesztő magatartást motiválhatja egy korábbi cselekmény leplezése is. Így ha az elkövető által a rábízott idegen dolog vagy vagyon vonatkozásában elkövetett sikkasztás vagy hűtlen kezelés eredményeként kár vagy hiány keletkezik, és ezt – vagy ennek pontos mértékét – próbálja a tulajdonos irányában utóbbi megtévesztésével eltitkolni, terhére a csalás már nem állapítható meg. Célja ekkor nem a haszonszerzés – az már korábbi magatartásai eredményeként megvalósult -, hanem a kártérítési kötelezettség alóli kibúvás. Fennáll ugyanakkor a haszonszerzési célzat, ha teljes mértékben tőle függetlenül következik be a kár, hiány vagy vagyoni hátrány, és e tekintetben őt – vagy jogszabály, vagy a rá vonatkozó szerződéses viszony alapján – megtérítési vagy kártérítési kötelezettség terheli, és ezt elkerülendő tanúsítja utóbb a félrevezető, megtévesztő magatartást.

A csalás rendbelisége a sértettek számához igazodik.

A csalás súlyosabban minősülő esetei

A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentőséggel bír az okozott kár nagysága. E tekintetben a lopásnál leírtak irányadóak.

Az új Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve valósítják meg, illetve új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Elhatárolása más bűncselekményektől

Az új Btk. számos speciális csalási vagy csalásszerű magatartást önálló tényállásban rendel büntetni, ezek megvalósulásakor értelemszerűen ezeket a speciális tényállásokat valósítja meg az elkövető és nem a csalás tényállását. Ilyenek a költségvetési csalás, a tőkebefektetési csalás, a 2013. január 1-jétől önálló tényállásként szabályozott információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, illetve a szintén új tényállásként megjelenő gazdasági csalás. Kiemelendő, hogy a törvény az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás keretén belül rendeli büntetni azt az esetet, amikor valaki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. A gazdasági csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt elsősorban az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

A csalás a költségvetési csalással vagy a pénzhamisítással, tehát azokkal a bűncselekményekkel, amelyek lényegüket tekintve hasonlatosak a csaláshoz, ritkán kerülhet halmazatba. Így ha valaki az adózási kötelezettsége alól oly módon bújik ki, hogy megtéveszti az adóhatóságot jövedelme tekintetében, akkor költségvetési csalást valósít meg.

Ha az elkövető magánokiratot hamisít vagy már létező magánokirat tartalmát hamisítja meg annak érdekében, hogy a csalást végre tudja hajtani, akkor a csalás mellett halmazatban felel ez utóbbi cselekményért is.

A csalásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel, kivéve a fent írt minősített esetek körébe tartozó elkövetési módokat.

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.