Vagyon elleni bűncselekmények

A lopás és más vagyon elleni bűncselekmények a jogtörténetben az egyik legrégebb óta szabályozott jogsértések közé tartoznak.

Az idők folyamán a társadalmi és gazdasági környezet változásaihoz igazodva módosult a büntető jogalkotás is, különösen a technológiai fejlődésnek köszönhetően, amely új lehetőségeket és módszereket biztosított az elkövetők számára.

A vagyon elleni bűncselekmények elleni fellépés nemcsak az egyének és a vállalkozások pénzügyi biztonságának garantálása érdekében szükséges, hanem a társadalmi stabilitás és a közbizalom megőrzése miatt is.

A gazdasági rendszer működéséhez elengedhetetlen, hogy az emberek megbízzanak egymásban és a jogrendszer védelmében.

A törvény a gazdasági tevékenység hitelességének és a vagyoni viszonyok rendezettségének védelme érdekében bünteti a színlelt gazdasági tevékenységet, amely jogtalan haszonszerzést céloz és a gazdasági társaságokat megkárosítja.

Ez a cselekmény sem a csalás, sem a hűtlen kezelés kategóriájába nem illeszkedik, mivel nincs tévedésbe ejtett természetes személy, ugyanakkor célzatos magatartásról van szó.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a tényleges teljesítés nélküli, kizárólag papíron létező gazdasági tevékenység végzése.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a vagyoni viszonyok és az információs rendszerek biztonságos működéséhez fűződő érdek, különösen a készpénzkímélő fizetési eszközök zavartalan használata.

Az elkövetési tárgy az információs rendszer vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelyet a Btk. értelmező rendelkezései és a nemzetközi szabályozások is meghatároznak.

Az információs rendszer fogalma minden olyan berendezésre kiterjed, amely automatikus adatfeldolgozást végez, ideértve az egymással összekapcsolt rendszereket is.

Az elkövetési magatartás az információs rendszer működésének befolyásolása, amely történhet adatbevitel, módosítás, törlés vagy hozzáférhetetlenné tétel révén, illetve egyéb technikai beavatkozásokkal.

Az információs rendszer adatai alatt minden számítástechnikai feldolgozásra alkalmas tény, információ vagy program értendő, amely a rendszer egyes funkcióinak végrehajtását biztosítja.

A jogtalan elsajátítás bűncselekménye azt az esetet bünteti, amikor az elkövető eredetileg jóhiszeműen jut idegen dolog birtokába, de később, az eltulajdonítás lehetőségét felismerve dönt úgy, hogy azt megtartja.

A jogi tárgy a vagyoni viszonyok rendje, különösen a tulajdonjog védelme.

Az elkövetési tárgy lehet talált dolog, amely elveszettnek minősül, vagyis akaratlanul került ki a tulajdonos birtokából, illetve olyan dolog, amely véletlenül vagy tévedésből került az elkövetőhöz.

Mivel az elveszett tárgy nem tekinthető uratlannak, annak eltulajdonítása bűncselekménynek minősül.

A jármű önkényes elvétele bűncselekménye azok ellen a magatartások ellen nyújt büntetőjogi védelmet, amikor az elkövető nem eltulajdonítani, hanem jogtalanul használni akar egy idegen gépi meghajtású járművet.

Ezáltal a tulajdonos vagy a jogos használó akadályoztatva van a jármű rendeltetésszerű használatában.

A jogi tárgy a vagyoni viszonyok rendje, különösen a birtoklás és használat zavartalansága.

Az elkövetési magatartás a jármű jogtalan használat végett történő elvétele vagy a rábízott jármű jogtalan használata, amely szükségszerűen a sértett beleegyezése nélkül történik.

Az alapesetben vétségként minősülő bűncselekmény elkövetési tárgya kizárólag más tulajdonában lévő gépi meghajtású jármű lehet.

Az uzsora-bűncselekmény a vagyoni viszonyok rendezettségéhez és az adósok védelméhez fűződő társadalmi érdekeket védi.

A polgári jogban uzsorás szerződésnek minősül, ha a szerződő fél a másik fél kiszolgáltatott helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyt köt ki.

A Btk. azonban nem veszi át ezt a polgári jogi meghatározást, mivel az uzsora tényállása nem keretdiszpozíció, és így a Ptk. nem háttérszabálya.

A törvény ezért nem "szerződésről", hanem "megállapodásról" beszél, így a bíróságnak nem szükséges kötelmi jogi értékelést végeznie, hanem elegendő annak bizonyítása, hogy a megállapodás uzsorás jellegű.

Az elkövető bárki lehet, míg a sértett jellemzően, de nem feltétlenül rászorult helyzetben lévő személy.

Az elkövetési magatartás a megállapodás megkötése, amely a másik fél rászorult helyzetének kihasználásával és különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötésével valósul meg.

A bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy a teljesítés súlyos vagy további súlyos nélkülözést okozzon a kötelezettnek, a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának vagy az általa eltartott személynek.