+36-70 947-9950

Lopás

  • A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Lopás

Btk. 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen,

bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,

bd) zsebtolvajlás útján,

be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,

bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,

bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy

bi) erdőben jogellenes fakivágással

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,

bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,

bc) vallási tisztelet tárgyára,

bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre vagy

c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.

A lopás elkövetési tárgya

A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. A három feltétel bármelyikének hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (például okirattal visszaélést) valósít meg.

Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikk, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják . Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra “átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el.

Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire – tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád – igen.

Okirat mint a lopás tárgya

Az okiratok eltulajdonításának megítélése attól függ, hogy milyen formában testesítik meg a bennük foglalt vagyoni értéket vagy jogosultságot. Ha önmagában az okirat birtoklása lehetőséget ad a benne foglalt érték feletti rendelkezésre, eltulajdonítása a lopás tényállási körébe esik. Így a korábban forgalomban lévő bemutatóra szóló értékpapír vagy egy ruhatári jegy esetén nincs szükség egyéb tudásra vagy információra, hogy a tolvaj az okiratok által megtestesített pénzhez vagy ruhaneműhöz hozzájusson, a felett rendelkezzen, így lopást követ el. Ugyanez nem áll fenn a névre szóló értékpapíroknál. Ebben az esetben, illetve ha az okirat nem vagyoni jogot testesít meg, elvétel esetén az elkövető okirattal visszaélésért felel.

A dolog idegensége

Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármilyen kis hányadában sem lehet az elkövetőé, de mindenképpen valaki másnak – természetes vagy jogi személynek – a tulajdonában kell állnia. A közös tulajdonban lévő dolog minden egyes elemére valamennyi tulajdonos joga kiterjed. Így házastársak esetében a házasság fennállása alatt, a vagyonközösségben szerzett dolgok közös tulajdonba kerülnek, mely tényt a megromlott házastársi viszony sem érinti. Ha ekkor valamelyik fél elviszi a közösen vett bútorokat, híradástechnikai cikkeket, nem valósíthat meg lopást, sem az, aki visszaszerzi tőle. Természetesen bármelyik fél külön vagyona már lehet a lopás elkövetési tárgya.

A büntetőjog nem vizsgálja, hogy az adott dolog hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.

Elveszett, elhagyott dolog

A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan – mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált – dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, amíg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmát visszaszerezze (azaz észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet).

E körbe tartoznak például a nagyközönség számára nyitva álló hivatali helyiségek, illetve egyéb közhivatalok, vendéglátóipari egységek, oktatási intézmények, valamint a közforgalmú közlekedési, szállítási vállalat különféle járművei. Ekkor az adott hely, az adott közlekedési eszköz kezelőjének vagy üzemeltetőjének kerül birtokába a dolog, akik a felelős őrzés szabályai szerint járnak el. A tulajdonos náluk keresheti elvesztett értékeit.

Nem minősül uratlannak az elhullott vad, annak trófeája, vagy az elkóborolt állat. Ezek eltulajdonítása, az állat befogása lopás.

A dolog értéke

A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki – tehát jelentéktelen vagy értékkel szinte nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor – akkor a cselekmény szabálysértésnek fog minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak, és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére.

Áramlopás esetén – a fizetési késedelemhez hasonlóan – az áramszolgáltató emelt díjjal számított tételt számláz ki az elkövetőnek. E díjtétel azonban az értékszámítás alapját nem képezheti, hiszen ugyanaz a tény kétszer (“büntető számla” és büntetőeljárás indítása) nem vehető figyelembe. Ezért ebben az esetben mindig az elkövetés időpontjában a villamos energiára irányadó, általános díjtétel alapján kell kiszámolni az eltulajdonított áram értékét.

Értékhatárok

Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető – a minősítette esetek között nem szereplő kiemelt elkövetési tárgyak kivételével – maximum 50 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.

Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:

  1. 50 001 – 500 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),
  2. 500 001 – 5 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),
  3. 5 000 001 – 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),
  4. 50 millió-egy – 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),
  5. 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés).

A lopás elkövetési magatartása

A lopás elkövetési magatartása az elvétel. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és saját rendelkezési jogot keletkeztet azon (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.

Ebből következően a cselekmény befejezetté válásának nem feltétele a dolog elvitele. Ha a kollégiumi szobában az elkövető lakótársa pénzét elvéve azt a szobában csak egy általa ismert helyre dugja el, a birtokállapot-változás megvalósul, noha a pénzt nem vitte el, de a titkos rekesz miatt kizárta azt a lehetőséget, hogy a birtokos a pénzt visszaszerezhesse. A gyakorlatban az elvitel általában megvalósul, bizonyos esetekben másként nem is képzelhető el a birtokállapot-változás. (Így, ha valaki egy személygépkocsit próbál eltulajdonítani, akkor azt a helyszínről el is kell vinnie, hogy a lopás megvalósuljon.) Ugyanakkor a dolog elvitele sem jelenti szükségszerűen a lopás befejezetté válását, csak ha ezzel a tulajdonosi jogok visszaszerzésének lehetőségét zárja ki az elkövető. E feltétel hiányában nem befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az általa eltulajdonítani szándékozott szerszámokat még az üzem területén, például a kerítés mellett helyezi el. Az eszközök fellelhetőek, a tulajdonosnak esélye van a dolog feletti jogosítványok visszaszerzésére.

A bűncselekmény passzív alanya (sértettje)

A bűncselekmény sértettje a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. Ezek számától függően többrendbelivé válhat a cselekmény. Így ha az elkövető az általa feltört hétvégi házból televíziót és könyveket hoz el, s a könyvek “A”, míg a hétvégi ház és a televízió “B” tulajdonát képezik, kétrendbeli lopás valósul meg. A bírói gyakorlat szerint nem feltétel, hogy e tény az elkövető számára ismert legyen. Ugyanakkor a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő dolgok elvétele nem érinti a rendbeliség kérdését, hisz e személyek a külvilág felé egy önálló tulajdonosként jelennek meg. Ha a lopás ugyanazon vállalat több üzletében vagy több telephelyén történik, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha a lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a lopás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

A lopás minősített esetei

A bűncselekményt az eltulajdonított dolog értéke mellett egyéb körülmények megléte is súlyosabban minősíti.

E körülmények közül öt – a bűnszövetség, az üzletszerűség, a dolog elleni erőszak, a zsebtolvajlás és a közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvétele – értékhatártól függetlenül eggyel súlyosabb büntetési tételkeretet von maga után, míg mások – helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy az erdőben jogellenes fakivágással történő elkövetés – az egyébként csak szabálysértési értékre megvalósított lopást minősítik bűncselekménnyé. A közveszély helyszínén történő elkövetés annyiban speciális, hogy mind a szabálysértési, mind a kisebb értékre elkövetett lopást a nagyobb értékre elkövetett lopás büntethetőségének a szintjére emeli fel (tehát eleve három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az ilyen elkövető), és ezt követően is eggyel súlyosabb büntetési tételkeretet von maga után.

Bűnszövetségben elkövetett lopás

Bűnszövetség esetén két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Bűnszövetség esetén tehát legalább két elkövető abban állapodik meg, hogy ugyanolyan – például lopásokat – vagy különböző – például egyéb vagyon elleni – bűncselekményeket fognak kellő szervezettség mellett elkövetni. Fontos feltétel, hogy az így tervezett cselekmények közül legalább egyet meg is kíséreljenek.

Üzletszerűen elkövetett lopás

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Tulajdonképpen a vagyon elleni bűncselekmények legnagyobb részére – így a lopás esetében is – igaz, hogy az elkövetők többsége nem egyetlen, hanem több ugyanolyan bűncselekményt valósít meg. Ennek célja vagy a jövedelemszerzés, vagy a más forrásból származó jövedelem kiegészítése.

A törvény szerint ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeknek kell megvalósulniuk. Ugyanolyan bűncselekmény a lopás, függetlenül attól, hogy milyen értékre vagy minősítéssel valósul meg. Hasonló bűncselekmény a többi vagyon elleni, a vagyon elleni erőszakos, illetve a szellemi tulajdon elleni cselekmény, például lopás, csalás, sikkasztás, rablás, vagy bitorlás.

Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás

A dolog elleni erőszakkal történő elkövetés esetén két fontos jellemzője van a bűncselekménynek. Az egyik az, hogy a dolog megőrzésére vagy védelmére valamely fizikai akadály szolgál, és ezt a fizikai akadályt kell az elkövetőnek elhárítania ahhoz, hogy a dolgot el tudja tulajdonítani. Ennek érdekében fizikai ráhatást gyakorol az adott akadályra. Ilyen – általában erőkifejtéssel járó – magatartás például az ajtó vagy ablak betörése, a fal kibontása, a kazetta feltörése. A másik feltétel, hogy az akadály elhárítására ne rendeltetésszerű módon kerüljön sor. A feltételek bármelyikének hiánya megalapozatlanná teszi a minősített eset megállapíthatóságát.

A dolog elleni erőszakkal esik egy tekintet alá, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik.

Állagsérelem és rendeltetésellenes használat

Ha a tettes által eltulajdonítani szándékozott magnó a szobában van, és a tettes a bezárt tolóajtót felfeszíti vagy betöri, az akadály elhárításának rendeltetésellenes módját választotta, mely állagsérelemmel járt együtt. Így a dolog eltulajdonításával megvalósul a lopás minősített esete. Ha kellő szakmai tapasztalat segítségével úgy akasztja ki a tolóajtó zárját, hogy nem okoz állagsérelmet, még mindig fennáll a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, mert az ajtó kinyitásának nem ez az elfogadott módja. Ha a sértett az ajtót háromujjnyira nyitva hagyja, és az elkövető ezt tolja el, hiába fejt ki erőhatást az akadály elhárítása érdekében, nincs minősített eset. A tettes ugyanis az ajtó kinyitásának hagyományos és elfogadott módját alkalmazta.

Viszont dolog elleni erőszakkal valósul meg a lopás, ha az elkövető a gépjármű ablakát betörve veszi el a bennhagyott kabátot, csakúgy, mint amikor a résnyire nyitva hagyott kocsiablakot – állagsérelem okozása nélkül – kézzel lenyomja.

Az állagsérelem a gyakorlatban általában együtt jár a nem rendeltetésszerű használattal, így többnyire a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérőjelensége.

A dolog elleni erőszak speciális esetei

Nem jelenti a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás megállapításának akadályát az sem, ha az elkövető nem az elkövetés helyszínén, hanem időben és térben attól eltávolodva hárítja el a dolog megőrzésére szolgáló akadályt annak megszerzése érdekében. Így ha az eltulajdonítani kívánt lőfegyver, ékszerek vagy műszaki cikkek valamilyen dobozban, kazettában vagy fémszerkezetben vannak elhelyezve, és – például a lebukás veszélye miatt – ezeket viszi magával az elkövető, megáll a minősített eset. Az elkövető célja továbbra is a szerkezetek tartalmának az eltulajdonítása, ehhez pedig mindenképpen fel kell azokat nyitnia. Ha ez nem rendeltetésszerűen történik, minden feltétel fennáll.

Természetesen bizonyos esetekben a dolog elvételéhez elengedhetetlen az állagsérelem okozása, például a gyümölcsök leszedése a fáról, áramlopás esetén az árammérő automata plombájának letépése. Ilyenkor az eszközcselekmény, elkerülhetetlensége folytán, nem róható az elkövető terhére.

Az állagsérelemmel okozott kár

Az állagsérelemmel okozott kár a lopás érték szerinti minősítésekor nem vehető figyelembe. A kétszeres értékelés tilalmába ütközne, ha egyrészt az állagsérelemmel megvalósuló dolog elleni erőszak miatt minősülne súlyosabban a cselekmény, másrészt az ezzel okozott kár az értékek megemelésével még tovább növelné a büntetési keretet. Így az ajtóbefeszítés módszerével a hétvégi házba behatoló és onnan 498.000,-Ft értékű tárgyakat eltulajdonító tolvaj felelősségének megállapításakor a betöréssel az ajtóban okozott 15.600,-Ft kár nem adható hozzá az előbbi összeghez. Az egyébként kisebb értékre elkövetett és két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett lopást a dolog elleni erőszak ténye emeli a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetti szintre. A rongálási kár hozzáadásával a cselekmény túllépné az 500.000,-Ft-os értékhatárt, és így már egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnák az elkövetőt.

Zsebtolvajlás útján elkövetett lopás

A zsebtolvajlás útján történő elkövetés esetén a dolog a sértett közvetlen testi őrizetében van. Így például a ruházatában, kezében tartott táskájában, hátizsákjában vagy közvetlenül mellette, például a földre vagy a székre helyezve. Fontos feltétel, hogy az elkövetés a sértett számára észrevétlenül történik. Ilyennek minősül, ha valakinek a buszon mellette álló hátitáskájából veszik ki az értékeit. Ha azonban ezt a hátizsákot vagy kabátot a sértett felakasztja a fogasra és attól távolabb tartózkodik, nem állhat fenn ez a minősített eset a közvetlen testi őrizet hiánya miatt. Ugyanakkor, ha a sértett kezében tartott pénzét kapja ki az elkövető és szalad el a piaci forgatagban, a közvetlen testi őrizet mellett sincs minősített eset. Hiányzik ugyanis a másik feltétel, az észrevétlenség.

Egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő lopás

Az új Btk. alapján a lopás minősített esete az az esetkör, amikor a lopás egyúttal egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvételével történik. Ez nyilvánvalóan a pénztárca (vagy ezeket a dolgokat tartalmazó táska) ellopásakor jöhet szóba és a minősített eset az okirattal visszaélés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekményével való elhatároláskor jöhet szóba. Kiemelendő, hogy a minősített eset törvényi egységet hoz létre az ellopott eszközök, fizetési eszközök számára tekintet nélkül, azaz mindegy lesz a minősített eset megállapításakor, hogy hány ilyen dolgot lop el az elkövető .

Helyiségbe behatolás

Az egyébként csak szabálysértést megvalósító lopást bűncselekménnyé felminősítő körülmények körébe tartozik a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve történő elkövetés. Ezt az elkövetési módot a gyakorlatban besurranásos lopásnak nevezik. Fokozott veszélyessége abban rejlik, hogy az elkövető – a sértett jóhiszeműségét, tapasztalatlanságát, figyelmetlenségét kijátszva – vagy megtévesztéssel – például gázóra-leolvasónak vagy szociális munkásnak adva ki magát, vagy gyermeke számára vizet kérve -, vagy a sértett tudta és beleegyezése nélkül jut be hozzá, például a nem kulcsra zárt bejárati ajtót kinyitva elhozza az előszobában található értékeket, vagy a kerítésen átmászva távolít el onnan dolgokat. Az elkövető tehát a sértettet épp a számára legnagyobb biztonságot jelentő közegben károsítja meg.

A helyiség kifejezés alatt minden olyan, oldalról fallal körülhatárolt terület értendő, amelyet tető véd, és amely lakás vagy például munkavégzés céljára épült. Nem feltétel, hogy az emberi tartózkodásra szolgáljon, így az állat elhelyezésére, raktározására vagy egyéb célra szolgáló építmények is helyiségnek minősülnek. Nem feltétel, hogy a fal téglából vagy kőből álljon, így ide tartozik például a sátor vagy a lakókocsi is. Ugyanakkor a személygépkocsi vagy a lépcsőház, függetlenül attól, hogy abban alszanak-e, semmiképp sem minősül ilyen helyiségnek.

Az ehhez tartozó bekerített hely a helyiséghez szervesen kapcsolódó terület.

Hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás

A hamis kulcs használatával elkövetett lopás során a tettes nem az adott készülékhez vagy zárhoz készült eszközt használja, hanem olyat, amely egyébként alkalmas annak kinyitására. Ez lehet például valamilyen tű, egy meggörbített drótdarab vagy bankkártya.

Lopott kulcs esetében az eredendően az adott zárhoz és készülékhez előállított kulcs kerül alkalmazásra, amelyet azonban a jogos tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül szerez meg az elkövető. A megszerzés is jogtalan, például, ha a sértett kulcscsomóját az elkövető a behatolás célzatával emeli el. E körbe tartozik, ha számkombinációval zárható készülék esetén az elkövető a számkombinációt megszerzi.

A lakótárs sérelmére elkövetett lopás

A következő minősítő körülmény, ha az elkövető a lakást vagy helyiséget vele közösen használó sérelmére követi el a cselekményt. Ez általában a felek huzamosabb ideig történő együttlakását feltételezi. A cselekmény fokozott veszélyessége abban áll, hogy a tettes a sértett védtelenebb, kiszolgáltatottabb helyzetét használja ki. Azt a bizalmi viszonyt, amely egy együttlakás során általában fennáll és azt az előnyt, hogy a sértett életvezetésével, szokásaival, anyagi helyzetével kapcsolatosan egyszerűbben juthat információkhoz.

E tekintetben a lakással azonos értékű “hasonló helyiség” kifejezés alatt minden olyan helyiség értendő, ahol az együttlakás fennáll, így például a közösen használt kollégiumi szoba, kórterem, katonai szolgálat esetén a közösen használt lakókörletet is.

Erdőben jogellenes fakivágással elkövetett lopás

A jogalkotó szükségesnek tartotta a szigorúbb jogi fellépést az egyre inkább elszaporodó falopásokkal szemben. Ezért az egyébként szabálysértésnek minősülő, az erdőben lévő fára elkövetett lopást kiemelte a szabálysértések köréből és bűncselekménnyé minősítette. A lopásnak erdőben kell megtörténnie és az elkövetési mód a jogellenes fakivágás. Ezen fogalmakra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, illetve az egyéb erdészeti tárgykörű jogszabályok szolgálnak háttérjogszabályként. Azaz az számít büntetőjogi szempontból jogellenes fakivágásnak, amely tevékenységre az erdészeti jogszabályok alapján az elkövetőnek nem volt vagy nem is lehetett engedélye.

Közveszély színhelyén elkövetett lopás

A “közveszély színhelyén” történő elkövetés egyben helyszínt és időpontot is jelöl. Erről akkor beszélhetünk, ha valamely anyag vagy energia pusztító hatása következtében egyedileg meg nem határozható, vagy pedig meghatározott, de nagyobb számú ember élete, testi épsége, vagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe. Például árvíz, földrengés, gázszivárgás környéke. Ilyen lehet például, ha tűzvész pusztít egy városrészben, melynek terjedési irányát nem lehet meghatározni; így nem lehet pontosan meghatározni, hány személy élete van veszélyben. Előfordulhat az is, hogy ez meghatározható – például egy adott háztömbben vagy egy adott utcában élő -, nagyobb számú ember élete van veszélyben.

Egyéb minősítő körülmények

Más értékhatárokhoz kötötten is jelöl meg egyéb minősítő körülményeket a törvény. Így például a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, a vallási tisztelet tárgyára, a holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra elkövetett lopás. Így minősülhet a cselekmény, ha a lopás elkövetési tárgya valamely, a szertartások során használt zászló, sírkő, halotton elhelyezett ékszer vagy olyan tárgy, amely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a védett kulturális javak körébe tartozik vagy régészeti leletnek minősül.

Ugyanígy súlyosabb minősítést és ezáltal szigorúbb büntetést von maga után, ha a lopást nemesfémre, illetve a szintén e fogalom körébe tartozó nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.