Hamis vád döntvények

Büntető jogegységi határozat a hamis vád és az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének halmazatáról

A terhelttársnak később - az alapügy jogerős befejezését követően - tett eltérő tartalmú vallomása önmagában perújítás alapját nem képezheti. Az a terhelttárs, akire nézve a büntetőügy már jogerősen befejezésre került, kizárólag tanúként hallgatható meg. Ugyanakkor ez érdemben nem érinti azt, hogy az alapügyben tett hamis tartalmú terhelti vallomás a hamis vád megállapítását alapozhatja meg; így ezen bűncselekményben történő bűnösség jogerős ügydöntő határozatban történő megállapítása esetén helye lehet a perújítási indítvány előterjesztésének [Btk. 268. § (1) bek., Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek.].

I. Amennyiben a hamis vád folytán eljárás indult, az alapügyben eljáró hatóság feljelentésének hiányában a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy jogerős befejezésének napján kezdődik. II. Bűncselekmény hiánya fel sem merülhet, ha a cselekmény az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvény alapján is büntetendő volt. III. A hamis vád miatti bűnösség megállapításának nem feltétele, hogy a hamisan vádolás nyomán a bíróság jogerős felmentő ítéletet hozzon [Btk. 270. § (1) bek.].

A hamis vád bűntette nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg, elkövethető tanúvallomás tétele során is [Btk. 268. § (1) bek. a) pont].

Amennyiben a feljelentésben foglaltak egy része valós, más része nem, és ezek a cselekmények természetes egységet alkotó összefüggő cselekménysor részei, a nem valós részekre vonatkozó előadás nem tekinthető önálló vádnak akkor sem, ha ez a rész nem együttes elkövetés esetén önálló bűncselekményként is értékelhető lenne, ezért a hamis vád bűntette nem valósul meg [1978. évi IV. tv. 233. § (1) és (2) bek.].

I. Csak a hamis vád bűntettének alapesete valósul meg, ha a terhelt az ellene indított eljárásban más, létező személynek adja ki magát, de ténylegesen csak a terhelttel szemben kerül sor olyan eljárási cselekményre vagy intézkedésre, ami jellegénél fogva csak a terhelttel, vagy a terheltre tekintettel (pl. házkutatás, lefoglalás stb.) folytatható [Btk. 268. § (1) bek. a) pont, (2) bek.; 1978. évi IV. tv. 233. § (1) bek. a) pont és (2) bek.]. II. Az "intellektuális" közokirat-hamisítással halmazatban a hamis vád alapesete akkor is megvalósul, ha a terhelt által megadott személyi adatok nem mindenben egyeznek meg annak a valós személynek az adataival, akinek kiadta magát [Btk. 268. § (1) bek.]. III. A hamis váddal és az ún. intellektuális közokirat-hamisítással halmazatban materiális közokirat-hamisítás megállapításának is helye van, ha a terhelt az ellene foganatosított büntetőeljárási cselekmény során más létező személy nevére szóló, de hamisított okirattal (pl. útlevéllel) igazolja magát [Btk. 342. § (1) bek. b) pont II. fordulat].

A perújítás megengedhetőségének eldöntésénél nem bizonyítási eszköznek, hanem az ugyanazon tényre vonatkozó bizonyítéknak kell újnak lennie, míg hamis bizonyíték esetén perújításnak csak abban az esetben van helye, ha a kifogásolt tanúvallomások miatt a hamis tanúzást, illetőleg hamis vádat jogerős ítélet megállapította, illetve ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki [Be. 408. § (1) bek. 2/c. pont].

Nem gondatlan, hanem szándékos hamis vád állapítható meg annak a terhére, aki a hivatali visszaélés bűntette és a közokirat-hamisítás bűntette elkövetésére vonatkozó valótlan tényeket tartalmazó beadványait különböző időpontokban, több igazságügyi hatóságoz is eljuttatja [Btk. 223. § (1) bek. a) pont].

A hamis vád bűncselekménye tekintetében nézve nincs helye pótmagánvádas eljárásnak [Btk. 234. §, Be. 2. §, 52.§]

A hamis vád bűntette eshetőleges szándékkal is megvalósítható. E bűncselekményben a büntetőjogi felelősség megállapításához ezért elegendő, ha a terhelt a vétlen személy bűncselekmény elkövetőjeként való megjelölésekor tisztában van a vele szembeni büntetőeljárás megindítása lehetőségével és e következményekbe belenyugszik [Btk. 13. § 2. fordulat, 233. § (1) bek. a) pont].

Hamis vád bűntette nem valósul meg, ha az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés nem tartalmaz olyan tényállást, vagy arra történő utalást, amely szerint az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett öröklési szerződésre, illetve a hagyatéki eljárásban becsatolt iratra az ügyvéd tudtával vagy közreműködésével került hamis aláírás [Btk. 233. § (1) bek. a) pont, (2) bek.].

Büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntette állapítandó meg, ha a terhelt feljelentése alapján az eljárás megindul, és a feljelentett személyeket tanúként kihallgatják [Btk. 233. § (1) és (2) bek.].

Hamis vád bűntettét valósítja meg a meghatalmazott védő, aki a legfőbb ügyészhez intézett beadványában azt állítja, hogy az általa védett terhelt ellen tudatosan hamis tények alapján azért emelt vádat, mert így kívánta meghiúsítani az őt megbízó bűnözők büntetőjogi felelősségre vonását [Btk. 233. § (1) bek. a) pont, 244. § (1) bek. a) és b) pont].

Hamis vád bűntette mellett az intellektuális közokirat-hamisítás bűntette is megvalósul, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát és ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba [Btk. 233. §, 274. § (1) bek. c) pont; 2/2004. BJE].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950