Hivatalos személy elleni bűncselekmények döntvények

A felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakról A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhasználja, függetlenül attól, hogy a hivatalos vagy a külföldi hivatalos személynek az elkövető felfegyverkezett voltáról tudomása van-e vagy sem.

A kölcsönösen elkövetett hivatalos személy elleni erőszakról Az elkövetővel ugyanazon szerven belül működő hivatalos személy sérelmére a kölcsönös vagy együttes hivatali eljárásuk alatt vagy ahhoz kapcsolódva is elkövethető a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 310. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak.

A hivatalos személy elleni erőszakot nem valósítja meg az intézkedésnek való passzív ellenszegülés, azonban az a magatartás, amelynek során az elkövető az őt hátulról lefogó rendőrt előrehajolva a hátára veszi, majd vele együtt forog, erőszaknak minősül, így a bűncselekmény megállapítására alkalmas [1978. évi IV. tv. 229. § (8) bek.].

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósította meg az ittas járművezetés bűntette miatt vérvételre előállított terhelt, aki az őt a kezelőben jogszerűen visszatartani akaró rendőr főtörzsőrmestert a hátára emelte, majd forogva megkísérelte magáról lerázni. Ez a magatartás a jogszerűen eljáró rendőrrel szemben tanúsított támadó jellegű erőkifejtés, amely erőszak, s nem értékelhető csak passzív ellenállásként [Btk. 236. § (1), (2) bek. c) pont].

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követi el, aki a vele szemben intézkedő rendőrt mellkasán meglöki, majd ellöki. Ez a magatartás a jogszerűen eljáró hivatalos személy erőszakos akadályozását valósítja meg. Az erőszak nem feltétlenül eredményezi testi sérülés bekövetkezését. A hivatalos személy elleni erőszak során okozott könnyű testi sértés esetén a magánindítvány hiánya azonban csupán a bűnhalmazat megállapíthatóságát zárja ki [1978. évi IV. tv. 229. § (1) bek., 170. § (1) bek., 12. § (1) bek., 31. §].

Az intézkedő rendőr mellkasának meglökése, majd a rendőr ellökése túllép a puszta engedetlenségen, erőszaknak minősül, ezért a hivatalos személy elleni erőszak bűntette megállapítására alkalmas [1978. évi IV. tv. 229. § (1) és (8) bek., Szabs. tv.216. §].

I. A bántalmazásával szemben az eljáró hivatalos (közfeladatot ellátó) személyt a törvény még az eljárás (intézkedés) jogszerűtlensége esetén is védi, a bántalmazó azonban jogos védelem címén mentesülhet. II. Hivatalos személy elleni erőszak esetén bántalmazáson a testi sértés okozását, valamint a testnek pusztán fájdalomokozási vagy becsületsértési célú érintését kell tekinteni; az ezen kívül eső fizikai ráhatás: akadályozás [Btk. 229. § (1) bek. I., III. fordulata].

A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének megállapítására egyéb feltételek mellett alkalmas az olyan erőszak is, amely nem közvetlenül az eljáró hivatalos személyre, hanem más személyre vagy dologra irányul, de a hatása - áttevődve a hivatalos személyre - akadályozza őt a jogszerű intézkedésében [Btk. 229. § (1) bek.].

Hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és könnyű testi sértés vétségében állapítandó meg a terhelt büntetőjogi felelőssége, aki halaszthatatlan nyomozási cselekményként elvégzett házkutatás során a jogszerűen eljáró pénzügyőrrel szemben fizikai erőszakot alkalmaz és neki nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz [Btk. 170. § (1) bek., 229. § (1) bek., Be. 177. §].

Közúti veszélyeztetés és hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg, aki a vele szemben intézkedni akaró rendőrök jogszerű eljárását azzal akadályozza, hogy az általa vezetett személygépkocsival a rendőrségi autót az úttestről kívánja leszorítani, ennek következtében a két jármű összeütközik, majd kigyullad és a véletlenen múlott, hogy a terhelt által okozott baleset következtében személyi sérülés nem történt [Btk. 186. § (1) bek., 229. § (1) bek.].

Közúti veszélyeztetés és hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg, aki a közterület felügyelőt a vele szembeni intézkedésben oly módon akadályoz, hogy a gépkocsija vészhárítójával többször a lábának ütközik, aki emiatt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenved [Btk. 186. § (1) bek., 229. § (1) bek., 1999. évi LXIII. tv. 1. §, KRESZ 3. § (1) bek. c) pont].

Aktív ellenállásnak tekintendő, és megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszakot a terhelt, aki őt a helyiségből jogszerűen kivezető rendőrnek a ruháját rángatja és a jelvényét letépi [Btk. 229. § (1) bek.].

Hivatalos személy elleni erőszak bűntette - a hivatalos személy jogszerű eljárásában való akadályozásával - akkor valósul meg, ha az akadályozás erőszakkal vagy fenyegetéssel történik [Btk. 229. § (1) bek. I. ford.].

A halászati őr jogszabály alapján közhatalmi feladatot lát el, ezért hivatalos személy - A halászati őr - jogszerű eljárásában - erőszakkal való akadályozása nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk. 137. § 1. k) pont, 2. pont, Btk. 229. § (1) bek., 230. §, 1998. évi LXXXVII. tv. 34. §, 54. §, 1997. évi XLI. tv. 34. § (4) bek., 1997. évi CLIX. tv. 23. § (1) bek. a)-d) pontok, 24. § (1) bek. a) pont].

I. Felfegyverkezve követi el a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a vele szemben intézkedő rendőrt mintegy 2, 5 m hosszú és 5-6 cm széles farúddal fejbe üti, és a rendőr az ütéstől megszédül [Btk. 137 § 4. pont b) alpont, 229. § (1) és (2) bek.]. II. A Magyar Köztársaság területéről végleges hatállyal való kiutasítás indokolt, ha a nem magyar állampolgár elkövető a magyarországi tartózkodása idején sorozatosan követ el a tárgyi súlyuknál és jellegüknél fogva a közbiztonságot jelentősen veszélyeztető bűncselekményeket [Btk. 61. § (1) és (3) bek.]. III. A feltételes szabadságra bocsátásból kizárásra vonatkozó rendelkezés akkor alkalmazható, ha a három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény törvényi tényállásában, illetve legalább annak enyhébben minősülő esetében az üzletszerűen elkövetés kifejezetten szerepel [Btk. 47. § (4) bek. e) pont, 137. § 9. pont].

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének felfegyverkezve elkövetettkénti megállapítását nem zárja ki az, hogy az elkövetés eszközét az eljárás során nem foglalták le, ha az ügy adataiból megállapítható, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor az élet kioltására alkalmas eszközt tartott magánál. [Btk. 229. §, 137. §]

I. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette megvalósul, ha az elkövető - akár közvetlen, akár közvetett formában - aktívan ellenszegülve, testi erőkifejtéssel gátolja, nehezíti, vagyis akadályozza a hivatalos személyt a jogszerű intézkedés megtételében [Btk. 229. § (1) bek.]. II. A hivatalos személy elleni erőszak és ugyanezzel a magatartással megvalósított könnyű testi sértés okozása esetén ez utóbbi bűncselekmény megállapítását kizárja a magánindítvány hiánya [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) és (7) bek.].

Megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a társadalombiztosítási járuléktartozása miatt a foglalás végett megjelent végrehajtókat jogszerű eljárásukban erőszakkal akadályozza [Btk. 229. § (1) bek., 137. § 1. pont k) alpont, 1975. II. tv. 104. §, 105 § (4) bek., 1991. évi LXXXIV. tv, 1979. évi 18. tvr., 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet].

Az a körülmény, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja esetén a rendőrök a házkutatást alakszerű határozat hiányában foganatosították, magát az intézkedést nem teszi jogszerűtlenné, ezért az intézkedő rendőröknek erőszakkal vagy fenyegetéssel való akadályozása megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét [Btk. 229. § (1) bek.]

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette a hivatalos személy intézkedésre kényszerítésével akkor valósul meg, ha a hivatalos személy az erőszak vagy a fenyegetés hatására arra kényszerül, hogy a tényleges intézkedést nem a saját, hanem az elkövető akaratelhatározásának megfelelően tegye meg [Btk. 229. § (1) bek.].

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette is megvalósul, ha a gépjárművet ittasan vezető terhelt a közúti közlekedésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket durván sértő, erőszakos járművezetői magatartással és a veszélyhelyzetek szándékos előidézésével akadályozza, illetőleg kényszeríti intézkedésre a vele szemben jogszerűen fellépő rendőröket [Btk. 229. § (1) bek., 186. § (1) bek., 188. § (1) bek.].

I. A közúti veszélyeztetés bűntette és a hivatalos személy elleni erőszak bűntette bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a gépjárművel haladó terhelt az őt megállásra felszólító rendőr utasítását figyelmen kívül hagyva a járművével úgy hajt felé, hogy a rendőr az elütését csak az árokba ugrásával tudja elhárítani [Btk. 12. § (1) bek., 186. § (1) bek., 229. § (1) bek.]. II. A járművezetéstől végleges hatályú eltiltás kiszabása indokolt, ha a terhelt járművezetésre való alkalmatlanságára és az állandósult jellemhibájára a jelen és a korábbi büntetőeljárások, valamint a szabálysértési eljárások adatai alapján megalapozott következtetést lehet levonni [Btk. 58. § (1) bek., 59. § (1) bek., BK 107. sz.].

A hivatalos személy és annak támogatója elleni erőszakot is megvalósító elkövető cselekményei nem alkotnak bűnhalmazatot [Btk. 229. § (1) bek., 231. §].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950