Hűtlen kezelés döntvények

II. A hűtlen kezelés felbujtója vagy bűnsegéde olyan kívülálló személy is lehet, akinek nincs vagyonkezelői kötelezettsége, a vagyonkezelői megbízatás csak a tettesi elkövetői alakzat nélkülözhetetlen feltétele [1978. évi IV. tv. 319. §, 19. §, 21. §]. III. A hűtlen kezelés tettesi alanyiságához megkívánt vagyonkezelői kötelezettség nem korlátozható csak olyan tevékenységre, amely a vagyonban egyébként beálló értékcsökkenést hárítja el. A vagyonkezelés mint a gazdálkodás körébe tartozó tevékenység olyan magatartást is jelent, ami a vagyon jellegétől függően, annak hasznát, jövedelmét is biztosítja. A bűncselekmény eredménye ezért a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt haszon [1978. évi IV. tv. 137. § 5. pont].

Az egyszemélyi, kizárólagos tulajdonban levő kft. ügyvezetője terhére a hűtlen kezelés bűntette nem állapítható meg, ha a kft. tulajdonosa képviselőjének utasítása szerint járt el [Btk. 319. §].

A gazdasági szervezet vezető beosztású (vagyonkezelői megbízással rendelkező) dolgozója a hűtlen kezelés bűncselekményét - a Btk. 319. §-a (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállási elemek megvalósulása esetén - elköveti abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet a maga egészében nyereségesen gazdálkodik [Btk. 319. §].

A Btk. 319. §-a (1) bekezdésében meghatározott hűtlen kezelés bűntette nem valósul meg, ha a vagyonkezelői kötelezettség megszegéseként értékelt cselekmény és a bekövetkezett vagyoni hátrány közötti okozati kapcsolat nem állapítható meg [Btk. 319. § (1) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950