Ittas vezetés 2025-ben. Milyen büntetésre számíthat? döntvények

I. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik. II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan. A határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége. III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra. IV. A járművezetéstől eltiltásnak főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazása indokolt, ha az elkövető egyéni nevelhetősége érdekében főbüntetés kiszabása szükségtelen, és a járművezetéstől való végleges vagy időleges eltiltás önmagában is megfelelő súlyú joghátrány, és alkalmas a büntetés céljainak eléréséhez.

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről

A járművezetéstől eltiltásról I. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik. II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan; III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra. IV. A járművezetéstől eltiltásnak főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazása indokolt, ha az elkövető egyéni nevelhetősége érdekében főbüntetés kiszabása szükségtelen, és a járművezetéstől való végleges vagy időleges eltiltás önmagában is megfelelő súlyú joghátrány, és alkalmas a büntetés céljainak eléréséhez.

Az ittas járművezetés megállapíthatóságáról Az ittas járművezetés bűncselekménye (Btk. 236. §) - az egyéb feltételek mellett - akkor állapítható meg, ha az elkövető vérében levő véralkohol-, illetve levegőalkohol-koncentráció a vezetéskor meghaladja a törvényben írt mértéket.

A járművezetés ittas állapotban vétségével és a járművezetés bódult állapotban vétségével összefüggésben elkövetett szabálysértések értékelésének szempontjairól

I. Járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén járművezetéstől eltiltás kiszabásának mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő okból kerülhet sor. Anyagi jogi törvénysértést eredményez, ha a bíróság más okból mellőzi e büntetési nem kiszabását [Btk. 55. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont]. II. A Kúria felülbírálati és döntési jogköre a felülvizsgálati eljárásban a törvénysértés kiküszöbölésére terjed ki. Ezért a kötelezően alkalmazandó büntetési nem kiszabásának elmulasztása esetén a felülvizsgálati eljárásban nem szabhat ki olyan büntetést, aminek a mellőzése a jogerős ítéletben nem sértett kötelező anyagi jogi szabályt [Be. 662. § (2) bek. b) pont].

Az ittas állapotban járművezetés megvalósulásához elegendő, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére [Btk. 236. § (1) bek., 240. § (3) bek.].

Lovaspályán a lovas fogat ittas állapotban vezetése bűncselekményt nem valósít meg [1978. évi IV. tv. 188. § (1) bek.].

Az elektromos kerékkár is gépi meghajtású jármű, ezért vezetésével az ittas járművezetés vétsége elkövethető [Btk. 188. §].

Ittas (bódult) állapotban elkövetett járművezetés esetén főszabályként kötelező a járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem engedélyhez kötött jármű vezetése esetén is. Anyagi jogszabályt sért azonban a büntetés, ha az eltiltást a bíróság olyan járműkategóriára korlátozza, ami a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szerepel [Btk. 55. § (1)-(3) bek., 236. § (1) bek.; 326/2011. (XII. 28) Korm. rend. 2. számú melléklet.].

Az alkohol emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai - érzékelési képesség, koncentrálókészség korlátozása, a veszélyérzet csökkentése stb. - köztudomásúak, ezért külön bizonyítást nem igényelnek. Ittas járművezetés esetén ezért a megvalósított közlekedési szabályszegések általában összefüggnek a vezető alkoholos befolyásoltságával, ettől eltérő következtetés alappal csak akkor vonható le, ha az ügy egyedi körülményei, a közlekedési szabályszegés sajátos jellege ezt indokolják [Btk. 188. § (1) bek. és (2) bek. c) pont; Be. 75. § (3) bek.].

Nem ittas vezetés bűntettét, hanem vétségét valósítja meg a gépkocsiját az éjszakai sötétségben, lakott területén kívüli kivilágítatlan főútvonalon, tompított fényszóró használatával, közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezető terhelt, aki az úttest egyenes vonalú szakaszán 78-82 km/óra sebességgel a gépkocsija jobb első részével észlelés nélkül elüti az úttest menetirány szerinti jobb szélétől 70 cm-re szabálytalanul haladó, sötét ruhát viselő és az ütközéstől a helyszínen életét veszítő gyalogost [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont, 21. § (1) bek., (3) bek. a) pont, (6) bek., 26. § (4) bek.].

I. Az ittas járművezetés vétségének a kísérlete nem állapítható meg, ha a terhelt szeszes italtól befolyásolt állapotban nem közúton vezette a gépjárművet és a közútra történő behaladást ténylegesen meg sem kezdte [Btk. 188. §]. II. Az 1/2000. Büntető Jogegységi Határozatban meghatározott elvek az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének különböző elkövetési magatartásai halmozódása esetén is irányadók. A Btk. 277/A. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatában meghatározottak szerint minősül ezért annak a cselekménye, aki a gépjárműre más gépjárműre kiadott rendszámtáblát szerel fel, majd a hamis rendszámtáblával felszerelt gépjárművel részt vesz a közúti közlekedésben [Btk. 277/A. § (1) bek., 1/2000. BJE].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950