Költségvetési csalás döntvények

Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz - további fiktív szerződések láncolatán keresztül - végül támogatásként az érdekkörébe tartozó sportszervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja. II. Megvalósítják a pénzmosás bűntettét azok, akik a hűtlen kezelésből származó pénzösszeget további fiktív szerződések alapján tovább utalják, annak ellenére is, hogy az utalások nyomon követhetők [Btk. 376. § (1) bek., 399. § (1) és (5) bek.].

A büntetőjogi felelőssége önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében A költségvetési csalás (2012. évi C. törvény 396. §) bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket az 1998. évi XIX. törvény szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.

Költségvetési csalás esetén a tévedésbe ejtés (tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, valós tény elhallgatása) tényállásszerű minden olyan esetben, amikor az adott jogi szabályozás mellett igénybe vehető, a Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetésből származó támogatás feltételeinek kijátszásával történik. Ez megvalósulhat úgy is, hogy az adott költségvetési támogatás feltételeinek az igénybe vevő - a nyilatkozat megtételekor - nem felel meg, de valótlanul olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint a feltételeket teljesíti, tehát jogosult az adott támogatásra. Annak nincs jelentősége, hogy a támogatás feltételeinek a nyilatkozat megtételét követő későbbi időpontban (amikor a megtévesztő, valótlan nyilatkozat hatására a támogatás folyósítása már megtörtént) már megfelel az igénylő [Btk. 396. § (1) bek., (9) bek. a) pont, 459. § (1) bek. 17. pont; Be. 7. § (5) bek.; 2006. évi XCVIII. tv. (Gyftv.) 73. § (1) bek.].

I. A 6/2009. BJE határozatban az egység valamennyi formájára vonatkozó megállapításokra tekintettel, a költségvetési csalás törvényi egységét a Btk. 6. § 2022. március 1-jétől a 2021. évi CXXXIV. törvény 90. §-a által beiktatott (3) bekezdése hatályba lépéséig a jogerős ügydöntő határozat meghozatala, azt követően pedig a cselekményegységbe tartozó egyes részcselekmények miatt első alkalommal történő vádemelés zárja le. A cselekményegység lezárásáig az egységet lezáró tény bekövetkezte előtt elkövetett valamennyi részcselekmény a költségvetési csalás törvényi egységébe tartozik, ezért azok jogerős elbírálása ítélt dolgot eredményez a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmény vonatkozásában [Btk. 6. §, 396. § (1) bek. a) pont, (3) bek. a) pont].

I. Az üzletszerűség megítélése szempontjából figyelembe kell venni a haszonszerzés érdekében elkövetett, más eljárásban jogerősen elbírált cselekményt, valamint azt a cselekményt is, amelynek elkövetése során a terheltet haszonszerzési célzat vezette, de a büntethetősége önkéntes elállás folytán megszűnt [Btk. 459. § (1) bek. 28. pont]. II. A költségvetési csalás és az annak érdekében elkövetett hamis magánokirat felhasználása egymással valódi alaki halmazatban áll [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont II. ford., 345. §].

A bűnszervezet és a bűnszövetség két különálló jogintézmény. A költségvetési csalás bűncselekménye esetén ezért a korlátlan enyhítés kizárása a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetségre vonatkozik. A nulla poena sine lege elve alapján, analógia alkalmazásával a bűnszervezetben elkövetőkre ez a törvényi rendelkezés nem terjeszthető ki. Így bűnszervezetben elkövető terhelt vonatkozásában - a további törvényi feltételek megléte esetén - a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítésének helye van [Btk. 82. § (5) bek., 83. § (2) bek., 91. § (3) bek., 396. § (1)-(6) és (8) bek.].

A részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe [Btk. 13-14. §, 356. §].

Bűncselekmény nem valósul meg sem a korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény), sem pedig a hatályos büntetőtörvény szerint, s ezért a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól fel kell menteni, ha az a vád tárgya, hogy a terhelt a személyi jövedelemadó megfizetési kötelezettségét oly mértékben mulasztotta el teljesíteni, hogy annak folytán a költségvetést ért vagyoni hátrány összege a 100 000 forintot nem éri el [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, 462. § (1)-(3) bek.; Be. 566. § (1) bek. a) pont].

I. A bűncselekményegységet alkotó bűncselekmények egyes részcselekményeinek önálló elévülése a törvényi egység fajtájától függetlenül - így összefoglalt bűncselekmény esetén is - kizárt [Btk. 27. §]. II. A költségvetési csalás elkövetési magatartásának része az a megtévesztés is, amit az elkövető a tévedésbe ejtést követően, annak fenntartása, illetve a kifizetések kieszközlése érdekében tanúsít [Btk. 396. §].

I. Költségvetési csalás bűntette kísérletével halmazatban csalás bűntette megállapításának is helye van, ha az állami támogatás elbírálására és folyósítására jogosult Zrt. tévedésbe ejtése útján megszerezni kívánt állami támogatás összegére a gazdasági társaság képviseletre jogosult ügyvezetője annak tudatában köt faktoringszerződést, hogy - a feltételek nem teljesítése miatt - az állami támogatás kiutalására a kft.-nek nincs reális esélye [Btk. 6. § (1) bek., 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont, 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont]. II. Költségvetési csalással kapcsolatban nem lehet eredményesen hivatkozni önkéntes eredményelhárításra, amennyiben az elkövető a költségvetésből származó pénzeszköz kifizetése érdekében az állam nevében eljáró szervezetet megtéveszti, mert tudomást szerez arról, hogy a lefolytatott vizsgálatokat követően már nem kerül sor az elnyert összeg folyósítására [Btk. 10. § (4) bek. b) pont, 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont].

I. A költségvetési csalás elkövetési magatartása más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, vagy a valós tény elhallgatása. Ezért tényállásszerű magatartást tanúsít és társtettese a költségvetési csalás bűntettének a kft. ügyvezetője, aki a cégcsoport vezetőjével - az I. r. terhelttel - egyetértésben pályázatok benyújtásával vissza nem térítendő támogatások igénylése érdekében a pályázatok lebonyolítóját megtévesztve új gépsor megrendeléséről szóló, ám valótlan tartalmú szerződést a korlátolt felelősségű gazdasági társaság ügyvezetőjeként aláír, majd ugyanezzel a céllal már nem ügyvezetőként egy új gépsor üzembe helyezéséről szóló, de ténybelileg úgyszintén valótlan (a cégcsoport nem vásárolt új gépeket, hanem már meglevő gépeit tüntette fel újonnan vásároltként) jegyzőkönyvet tanúként aláír, s mindezek eredményeképpen a cégcsoport jogtalanul 189 584 706 forint támogatáshoz jut, mellyel részben az Európai Unió, részben pedig Magyarország költségvetésében vagyoni hátrányt okoz [Btk. 13. § (3) bek., 396. § (1) bek. a) pont].

I. A költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet, így valamennyi, az addig eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű részcselekmény a törvényi egység körébe tartozik függetlenül attól, hogy azt különböző adó- és járuléknemekre követték el, ahogy akkor is, ha azok külön-külön nem minősülnének bűncselekménynek. A bűncselekmény minősítésénél a részcselekményekkel együttesen okozott vagyoni hátrányra kell tekintettel lenni [Btk. 396. § (1)-(5) bek.].

I. Költségvetési csalást valósít meg az elkövető akkor is, ha nem jogszabályon alapuló kötelezettségének megszegésével (pl. adófizetési kötelezettség kijátszásával), hanem pl. az egészségbiztosítási alapot kezelő szervvel szemben fennálló kontraktuális kötelezettségének csalárd módon eleget nem téve okoz költségvetésből származó pénzeszközre vonatkozóan vagyoni hátrányt, megrövidítve ezzel a költségvetés részét képező egészségbiztosítási alapot [Btk. 396. § (1) bek.].

Valós építési szándék mellett is megvalósítja a csalás (költségvetési csalás) bűntettét, aki a lakásépítési kedvezmény igénybevételének előfeltételül megkívánt saját erő tekintetében a pénzintézetet megtéveszti és a kedvezmény felvételével a pénzintézetnek kárt okoz [Btk. 396. §].

A költségvetési csalás elkövetőjének büntetése a törvény által szabályozott esetekben korlátlanul enyhíthető, ha a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig teljes egészében megtérítette. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vádemelésig megtérített összeg csupán egy része az okozott hátránynak [1978. évi IV. tv. 310. § (8) bek., 318. §].

Kötelező védelem esetén a védő távollétében megtartott tárgyalást meg nem történtnek kell tekinteni, az azon felvett bizonyítás eredménye nem vehető figyelembe, és a tárgyalás folytonossága kérdésében sem számíthat tárgyalásnak. Ez azonban a korábbi és későbbi tárgyalási napokat nem érinti, az azokon felvett bizonyítás nem válik ezáltal törvénysértővé [Be. 287. §, Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pont ]. A költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak [2012. évi C. tv. 2. §, 396. §, 459. § (1) bek. 28. pont].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950