Közokirat-hamisítás döntvények

Büntető jogegységi határozat közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgyáról

Büntető jogegységi határozat jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során megvalósuló közokirat-hamisítás

Büntető jogegységi határozat a közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait [Btk. 274. § (1) bek. a) és b) pont] megvalósító elkövető cselekményeinek büntethetőségéről

A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiváltására jogosító orvosi vények, utalványok, valamint egyéb rendelvények tartalmának meghamisítása, illetőleg ezek arra nem jogosult személy által jogellenes készítése közokirat-hamisítást nem valósít meg; a hamis, illetőleg hamisított orvosi rendelvények felhasználásával magánokirat-hamisítás vétsége valósul meg [Btk. 274. §].

Az intellektuális közokirat-hamisítás törvényi tényállásában írt közreműködés mint elkövetési magatartás minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy annak következményeként a közokirat kiállítására illetékes személy a közokiratban a törvényi tényállásban meghatározott joghatással bíró valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot rögzítsen. E közreműködés tulajdonképpen speciális közvetett tettesség, mivel a közokiratot létrehozó [abban bejegyzést eszközlő] ügyintéző tévedésben van az elkövető szándékát illetően. Nem kizárt azonban, hogy egy cselekménynek eltérő elkövetési magatartással több közvetett tettese is legyen [Btk. 342. § (1) bek. c) pont, 13. § (2) bek.].

I. A tartozás fedezetének elvonása bűntettének elkövetési tárgya a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló, a tartozás kiegyenlítésére lekötött vagyon, mely történhet zálogjog, óvadék, opció formájában és általában az adós vagyonának egy meghatározott, jól beazonosítható részét érinti. Az elkövetési magatartása pedig a vagyon elvonása, amely lehet a vagyon eladása [1978. évi IV. tv. 297. § (1) bek.]. II. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás az olyan rendeltetésű közokiratra nézve is elkövethető, amely esetében az elkövetői közreműködés következményeként valamely jog vagy kötelezettség létezésére vonatkozóan olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít. A zálogjog alapítása a közokirat olyan adatára vonatkozik, melyet az teljes bizonyító erővel bizonyít, éspedig azt, hogy a terhelti cégek birtokában lévő személyautókra zálogjog alapítása történt [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont].

I. Elköveti az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét az az ügyvéd, aki közreműködik cégek fiktív adásvételében, valamint abban, hogy a fiktív adásvétel szerinti, a valóságnak meg nem felelő adatok kerüljenek a cégnyilvántartásba [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont; Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. II. A részesi cselekmény abban különbözik a tettesi cselekménytől, hogy nem valósítja meg a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit [Btk. 13. § (1) bek., 14. § (2) bek.]. III. A felbujtói tevékenységhez ugyanúgy kapcsolódhat részesi magatartás, mint a tetteséhez; a felbujtói magatartás szándékos bűncselekmény, ezért az ahhoz kapcsolódó részesi cselekmény is bűncselekmény [Btk. 14. § (1) és (2) bek.].

Közvetett tettesként követi el az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének kísérletét az, aki az általa készített valótlan tartalmú magánokirat földhivatalba való benyújtását olyan személyre bízza, aki nem tud a magánokirat valótlan tartalmáról és így arról sem, hogy az okirat alkalmas arra, hogy a földhivatali nyilvántartásba valótlan adat kerüljön [1978. évi IV. tv. 19. §, 274. § (1) bek. c) pont].

Nem követi el a közokirat-hamisítás bűntettét az, aki a vezetői engedéllyel nem rendelkező kiskorú gyermeke nevére vásárol személygépkocsit azzal az elképzeléssel, hogy azt majd ő használja, és az általa benyújtott iratok alapján a kiskorú gyermeke személygépkocsira vonatkozó tulajdonjogát a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzik [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont].

Nem minősül hamis közokiratnak - így a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya sem lehet - az olyan igazolvány, amely külső megjelenésében ugyan az összetéveszthetőségig hasonlít a valódi közokirathoz (igazolványhoz), de nem utánozza minden elemében azt, tartalma egyértelműen kizárja, hogy az arra jogosult közigazgatási szerv állította ki, és azt is, hogy közhatalmi jogosultságok gyakorolhatóságának bizonyítására szolgál. Az ilyen külsőségekkel rendelkező, de tartalmában társadalmi szervezetben való tagsági viszony bizonyítására szolgáló hamisítványnak a hivatalos személyi minőséget illető megtévesztés érdekében való felhasználása magánokirat-hamisításként (hamis magánirat jogosulatlan felhasználásaként) minősülhet [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont, 276. §].

I. Az intellektuális közokirat-hamisítás eszközcselekményeként megvalósult magánokirat-hamisítás (hamis magánokirat felhasználása) bűncselekményének halmazata az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont, 276. §; 5/2000. BJE]. II. A halmazat látszólagosságának megállapítása e cselekmény jogi minősítésének kérdése: a bűnösség megállapítását nem érinti, pusztán a cselekmény egy bűncselekményként való értékelését jelenti; ezért a jogorvoslati eljárásban való megállapítása sem vezethet felmentéshez (3/2007. BJE).

Ha az elkövető több közokirat tekintetében követ el hamisítást, és a közokiratok egymástól függetlenül önállóan is alkalmasak jogsérelem előidézésére, annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány közokiratra nézve a bűncselekményt elkövették [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont].

Nem követ el további közokirat-hamisítást az a terhelt, aki az ellene közokirat-hamisítás bűntette miatt folyamatban levő büntetőeljárásban a vádbeli bűncselekmény elkövetési tárgyával azonos tartalmú hamis közokiratot bocsát a hatóság rendelkezésére, minthogy ez már joghatás kiváltására nem alkalmas [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont].

I. A sértettet tévedésbe ejtő magatartás megkezdésével a csalás bűncselekménye kísérleti szakba kerül [1978. évi IV. tv. 16. §, 318. §]. II. Személyazonosság igazolása céljából más nevére kiállított okirat igazoltatáskor történő átadása akkor is megvalósíthatja a közokirat-hamisítás bűntettét, ha ez az okirat nem fényképes [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont].

I. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont] bűntette akkor lép kísérleti szakba, ha a hamis okiratot az adatok bejegyzése végett a cégbírósághoz benyújtják, befejezett bűncselekménnyé pedig akkor, ha a valótlan adatokat a cégnyilvántartásba bejegyzik. E bűncselekmény elévülésének ez a kezdő időpontja [1978. évi IV. tv. 16. §, 274. § (1) bek. c) pont, 34. § a) pont].

A valótlan lakcímbejelentéssel az intellektuális közokirat-hamisítás (vagy annak kísérlete) megvalósul, minthogy a bejelentés alapján létesült hatósági nyilvántartási adat és a kiállított közokirat (lakcímkártya) a lakóhely bizonyítására alkalmas. E bűncselekmény miatt azonban tévedés címén a terhelt felmentésének van helye, ha az önkormányzat jegyzője - aki a feladatkörében eljárva a bejelentett lakcím valódiságának ellenőrzésére is köteles - annak ismeretében ad olyan felvilágosítást, miszerint a beköltözés előtti bejelentésnek nincs jogi akadálya, hogy tudja, a lakcím bejelentésére tényleges beköltözés nélkül kerül sor, egyben a bejelentkezés megtörténtét előmozdítja [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont, 16. §, 27. §; 1992. évi LXVI. tv. 5. § (2) bek., 26. § (1) bek.; 146/1993. (X. 26.) Korm. rend. 34. § (1) bek.].

A rendőr által szolgálati tevékenysége során végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adatok, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítást valósít meg [1978. évi IV. tv. 275. § (1) bek. b) pont; Ptk. 195. § (1) bek.].

Közokirat-hamisítás előkészületének vétségét valósítja meg, aki a külföldi eredetű hamis okiratot magyarországi honosítás érdekében hiteles fordításra az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-nek benyújtja [1978. évi IV. tv. 18. § (1) bek., 274. §].

I. Közokirat-hamisítás bűntette miatt nincs helye pótmagánvádnak [Btk. 274. §, Be. 51.§, 53.§].

Megvalósítja a közokirat-hamisítást a más nevére szóló valódi, de valamilyen okból (pl. ellopás miatt) érvénytelenített közokirat felhasználása is, ha az érvénytelenség ténye magából a közokiratból nem állapítható meg [Btk. 274. § (1) bek. III. ford.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950