Rablás döntvények

Nem zsarolás, hanem rablás, ha a terhelt pénzt követel a sértettől, és miután a sértett ezt megtagadja, azonnal erőszakot alkalmaz, és elveszi a sértett pénztárcáját [Btk. 365. § (2) bek., 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

A csoportos elkövetés minősítő körülményét bármilyen elkövetői alakzatban, de csak a tettesi elkövetési magatartás kifejtésének helyszínén vagy annak közelében, azzal egy időben vagy egybefüggően tanúsított magatartások alapozhatják meg. A rablás nem minősül csoportosan elkövetettnek, ha a bűnsegéd a rablás helyszínére csalja a sértettet, de még a tettesi magatartás kifejtését megelőzően onnan eltávozik és azalatt végig folyamatosan távolodik a helyszíntől [Btk. 365. § (1) bek. a) pont és (3) bek. c) pont, 459. § (1) bek. 3. pont; 2/2000. BJE.].

Ha tényállásban foglalt primer (a külvilágban megnyilvánuló), illetve szekunder (tudati) tények között nincs ellentmondás, akkor a tényállás nem hordoz magában olyan ellentmondást, ami a büntetőjogi felelősség vagy a cselekmény törvényes minősítésének megállapítását lehetetlenné tenné és ekként anyagi jogi sérelmet eredményezne. Ebben az esetben a terhelt cselekményének motívumára vont ténybeli (és nem jogi) következtetés a felülvizsgálati eljárásban nem vonható kétségbe. Így amennyiben az ekként megállapított irányadó tényállás szerint a terhelt a személy elleni erőszakot jogtalan eltulajdonítás célzatával fejtette ki, cselekményének rabláskénti minősítése törvényes [Btk. 339. § (1) bek., 365. § (1) bek. a) pont; Be. 659. § (1) bek.].

I. Amennyiben a rablás elkövetése során a sértett megkötözésének célja kizárólag az volt, hogy az idegen dolog elvételét megkönnyítse és ezért része volt az akaratot megtörő erőszaknak, a rablás és a személyi szabadság megsértése bűncselekményének (alaki) halmazata látszólagos, az utóbbi bűncselekmény megállapításának nincs helye. II. Abban az esetben azonban, ha a rablás befejezését követően az elkövetők úgy távoznak a bűncselekmény helyszínéről, hogy az egyik sértettet összekötözve hagyják ott, a rablás és a személyi szabadság megsértésének bűntette valóságos anyagi halmazatot alkot. III. Az utóbbi bűncselekményben a bűnösség megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az elkövetők csak az egyik sértettet kötözték meg, így távozásuk után lehetősége volt az azonnali szabadulásra. A személyi szabadság megsértésének megvalósulása ugyanis nem függ a megfosztás időtartamától [Btk. 6. § (2) bek., 194. § (1) bek., 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont].

I. A fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérletét, nem pedig rablás előkészületét valósítja meg, aki - a gépjármű kipróbálása érdekében - jogszerűen birtokába került indítókulcsot azért nem adja vissza a jármű tulajdonosának, mert időközben a gépkocsi eltulajdonítását határozta el, s ennek érdekében a sértettet lőfegyverutánzattal lelövéssel fenyegeti meg, de a jármű tényleges birtokbavételét a sértett határozott ellenállása, a rendőrség értesítése akadályozza meg [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. a) pont]. II. A rablás törvényi tényállásának elkövetési magatartása az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása. Ebben az esetben a terhelt a sértettel szemben élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést valósított meg, amikor őt lelövéssel fenyegette, és ezzel a rablás törvényi tényállásának elkövetési magatartását ténylegesen megkezdte. Az indítókulcs nem az elvétel tárgya, hanem egy másik dolog, a gépkocsi elvételének eszköze volt, s a rablás tényállásszerűségének megvalósulásához nem feltétel a gépjármű motorjának beindítása [Btk. 10-11. §].

I. A felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette kísérletének társtettesei azok a terheltek, akik közül az I. r. kalapáccsal az ékszerüzlet kirakatát betöri, a II. r. pedig a kirakatból arany ékszereket emel ki és rak egy táskába, majd a cselekményüket észlelő és annak folytatását megakadályozni próbáló sértettet az I. r. terhelt erőteljes kalapácsütésekkel kívánja meghátrálásra kényszeríteni [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont]. II. A rablás bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő jellege nem jelenti a védekezés kizártságát, elháríthatatlanságát. A megtámadottnak elvitathatatlan joga a védekezés. A támadás, az erőszak "vis absoluta" jellege nem az ellene kifejtett védekezés eredményességének vagy eredménytelenségének a függvénye, hanem annak, hogy milyen hatást gyakorolhat a megtámadottra. Az élet kioltására alkalmas fémfejű kalapáccsal felső testre célzott ütések kétségtelenül a rablási erőszakhoz megkívánt "vis absoluta" természetűek [Btk. 365. § (1) bek. a) pont]. III. A rablás bűntettének tényállásában összefoglalt vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekmény sértettje eltérhet egymástól, ezért a rablás akkor is tényállásszerű, ha az elkövető az erőszakot nem az eltulajdonítani kívánt dolog tulajdonosával (birtokosával) szemben, hanem harmadik személlyel szemben valósítja meg, melyet a törvényi tényállás a "valaki ellen erőszakot […] alkalmaz" fordulattal fejez ki [Btk. 365. § (1) bek.].

Elköveti társtettesként a rablás bűntettét, aki a társaival szándékegységben cselekedve járó motorral várakozik, és miután a társai a sértettől elvették a táskáját, és a gépkocsiba ugrottak, a táskáját visszaszerezni próbáló, és a gépkocsiba kapaszkodó sértettet a gépkocsival elindulva 30-40 méteren keresztül a földön vonszolja, amíg az a gépkocsit el nem engedi [Btk. 13. §, 365. §].

Elköveti a rablás bűntettét, aki a sértettet a táskája megszerzése érdekében meglöki, majd a táskáját megtartó menekülő sértettet üldözi, és miután utolérte, ismét meglöki, majd a táskáját a sértett kezéből kitépve azzal elszalad [Btk. 365. § (1) bek. a) pont].

A rablási erőszak lenyűgöző jellegét nem zárja ki az, hogy a bűncselekmény befejezettsége a sértett ellenállása miatt marad el. Nem állapítható meg önkéntes elállás abban az esetben, ha a sértett a lakóházába behatoló, őt megtámadó elkövetőt felismeri, nevén szólítja, majd hasba rúgja, és az elkövető ezt követően, ennek a hatására menekül el a helyszínről [Btk. 10. § (4) bek., 365. § (1) bek. a) pont és (3) bek. g) pont].

A rablás bűntettének és a személyi szabadság megsértése bűntettének a halmazata csak látszólagos, ha a személyi szabadság megsértése a rablás során, a dolog elvétele érdekében kifejtett erőszak részeként történik [Btk. 194. §, 365. §].

Az a terhelt, aki arra hívta fel az általa személygépkocsival a helyszínre szállított társait, hogy jelentős összegű készpénz eltulajdonítása céljából törjenek be a sértett házába, és ha kell, alkalmazzanak a sértettel szemben erőszakot, amennyiben szükséges, fogják be a száját, kötözzék meg, nem csupán az idegen dolog jogtalan eltulajdonítására, hanem az elvétel érdekében erőszak kifejtésére, azaz rablásra és emellett a sértett megkötözésével személyi szabadságától való megfosztására bírta rá társait, akik e rábírás keretei között cselekedtek, amikor a sértettel szemben pénzének elvétele érdekében erőszakot alkalmaztak, majd azért, hogy a házat ne tudja elhagyni és ne tudjon segítséget kérni, a sértettet a lakásába bezárva hagyták, és telefonját is elvitték [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. c), d) pont, Btk. 194. § (1) bek., (2) bek. b) pont II. fordulat; Btk. 14. § (1) bek.].

A sértett gázspray-vel lefújása alkalmas a rablási erőszak megállapítására [1978. évi IV. tv. 321. §].

Rablás esetén a fenyegetés lenyűgöző erejének az értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyokat, és az elkövetés külső tényezőit is [1978. évi IV. tv. 138. §, 321. §].

Rablást követ el, aki az általa elvett mobiltelefont tőle visszakövetelő sértettet szegycsonton üti, majd a helyszínről eltávozik. Az erőszak a rablás e fordulatánál is célzatos, de annak iránya már nem a dolog megszerzése, hanem a megszerzett dolog megtartása. Ebben az esetben ugyanis az idegen dolog már az elkövető birtokában van, az általa alkalmazott erőszak a dolog visszaszerzésére irányuló magatartás leküzdését szolgálja [Btk. 365. § (2) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950