Rongálás döntvények

A lopás, a rongálás és a magánlaksértés bűncselekményét érintő egyes minősítési és halmazati kérdésekről

I. Amennyiben a másodfokú bíróság a vádlott egy cselekményével elkövetett garázdaság bűntettével valóságos alaki halmazatban álló rongálás vétsége miatt magánindítvány hiányában szünteti meg a büntetőeljárást, a fellebbezés a törvényben kizárt [Btk. 30. §, 339. § (1) bek. és (2) bek. a) és d) pont, 371. § (1) bek. és (2) bek. a) pont, 382. § 2. fordulat; 34. BK vélemény; Be. 567. § (2) bek. b) pont, 615. § (2) bek. b) pont, (3) és (5) bek.]. II. A törvény határozza meg a fellebbezési jog kereteit, ezért a bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog nem teremt felülbírálati kötelezettséget [Be. 588. § (1) bek., 597. § (1) bek.].

JEH határozat a Kúria Jogegységi Panasz Tanács határozata (Jpe.IV.60.012/2022/12. szám) a Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározása kérdésében

I. Az óriásplakát vagyontárgy, mert pénzben kifejezhető értéke van. Firkálással, festéssel, szennyezéssel történő megváltoztatása rongálást valósít meg, mert e magatartások a vagyontárgy eredeti felületét, esztétikai megjelenését elcsúfítják, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges. Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállításának költsége a rongálással okozott kár [Btk. 371. § (1) bek., 459. § (1) bekezdés 16. pont, (6) bek.]. II. A falfirka büntetőjogilag nem közömbös magatartás, a rongálás tényállásszerűségének megállapítására adhat okot, és az elkövetési tárgy bármely köz- vagy magántulajdonban lévő vagyontárgy felületén a tulajdonos engedélye nélkül létrehozott jel, ábra vagy felirat lehet [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) alpont]. III. A véleménynyilvánítás szabadsága a büntetőjogi felelősségre vonás általános akadályának nem tekinthető. Alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Btk. 15. §; 20. §].

A falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás bűncselekménye csak akkor valósul meg, ha az azzal érintett felület olyan végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el, tehát védőponyvára, védőfóliára nem követhető el [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) alpont].

I. A garázdaság vétségeként értékelt cselekvőség folyamatában a dolog elleni erőszakkal okozott szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kár - a beolvadás folytán - a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés megállapítását nem teszi lehetővé [Btk. 271. § (1) bek.; 2012. évi II. tv. (továbbiakban: Sztv.) 177. § (1) bek. b) pont, BK 34.]. II. Nem a bűnösség törvénysértő megállapítása, hanem anyagi jogszabályt sértő minősítés miatt van helye felülvizsgálatnak, ha a támadott jogerős ügydöntő határozatban a rongálás vétségének a garázdaság vétségével alaki halmazatban történő megállapításának azért nem volt helye, mert az elbíráláskor az már csak szabálysértésnek minősült [Be. 416. § (1) bek. a), b) pont, Btk. 2. §, Btk. 138/A. § a) pont, Btk. 271. § (1) bek., Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 2012. évi II. tv. (Sztv.) 177. § (1) bek. b) pont, BKv. 34.].

Rongálás bűncselekményének elkövetőjével szemben vagyongyarapodás hiányában nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának [Btk. 77/B. § (1) bek. a) pont, 324. §].

Ha az elkövető másokkal szándékegységben bekapcsolódik egy emlékmű lerombolására irányuló cselekménybe, cselekedete - függetlenül attól, hogy az a dolog melyik elemének megrongálását eredményezte - az állag egésze elleni magatartás jogi sorsát osztja [Btk. 324. §].

A rongálás bűncselekményét közvetett tettesként követi el az a telektulajdonos, aki a szomszédjával közös telekhatáron, a korábbi tulajdonossal egyetértésben ültetett fákat anélkül, hogy a telekhatár módosításához szükséges, a jogszabályban előírt bírósági vagy más hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezné, az alkalmazottjával kivágatja [Btk. 324. §, 1996. évi LXXVI. tv. 11. § (1) bek., 12. § (6) bek.].

A rongálás bűntette miatt emelt vád törvényes, ha a közvádló konkrétan megjelölt személy ellen kezdeményezte a bírósági eljárás lefolytatását, a vádirat tartalmakra a rongálás megállapíthatóságához szükséges valamennyi tény leírását, így megjelölte az elkövetés helyét, az elkövetés tárgyát, annak megrongálása módját, az okozott kár összegét és az elkövetés idejét is. A vád tárgyává tett cselekmény szűkszavú megfogalmazása, a védelem tanúinak vádiratból kimaradása, a vád törvényességét nem érinti és a vádiratot kellékhiányossá nem teszi. A Be. 4. § (1) bekezdése szerint ugyanis a vád bizonyítása a vádlót terheli, e körben pedig jogosult eldönteni, hogy mely bizonyítékokat használja fel a vádban felhozottak alátámasztására. Az azonban nem zárja el a terheltet és védőjét attól, hogy a védelem tanúinak megidézésére bizonyítást terjesszen elő [Be. 2. § (2) bek., Be. 4. §].

Garázdaságot valósít meg a sértettel nem közterületen folytatott vitát követően a sértett gépkocsijának megrongálása az utcán [Btk. 271. §].

Garázdaság vétségét valósítja meg a terheltnek az a magatartása, hogy egy település belterületén, kora délután, a sértett utcán parkírozó gépkocsijára lapáttal ráütött, a gépkocsi szélvédőjét pedig téglával betörte, s ezáltal megrongálta. A dolog ellen kifejtett intenzív erőszak ugyanis alkalmas a megbotránkoztatásra vagy riadalom keltésére. A megbotránkoztatás vagy riadalomkeltésre alkalmasság megállapíthatóságának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, hanem elegendő annak akár távoli de reális esélye is [Btk. 271. §, 324. §].

Rongálás bűncselekményét valósítja meg, aki a vélt szolgalmi joga védelmében más személy tulajdonában lévő telken elhelyezett kerítést szándékosan és sorozatosan megrongálja [Btk. 324. § (1) bek.].

Garázdaság vétsége és rongálás vétsége helyett rongálás bűntettének minősül a cselekmény, ha a garázdaságot is megvalósító rongálással okozott kár a 200 000 Ft-ot meghaladja [Btk. 271. § (1) bek., 324. § (3) bek. a) pont].

I. Garázdaság és rongálás vétségét valósítja meg a terheltnek dolog elleni erőszakot is megvalósító, másokban megbotránkozás keltésére alkalmas, kihívóan közösségellenes magatartása, amelynek során, forgalmas közterületen személygépkocsijával megállásra kényszeríti az elsőbbségi helyzetben közlekedő autóbuszt, annak vezetőjét hangosan szidalmazza és az autóbusz szélvédőjét ököllel betöri [Btk. 271. § (1) bek., 324. § (1) és (2) bek. a) pont].

Nem garázdaságnak, hanem rongálásnak minősül a terhelt cselekménye, aki az éjszakai órákban - miközben a társával vitatkozik - belerúg egy utcai virágtartóba és abban kárt okoz [Btk. 271. §, 324. §]

Megalapozatlanná teszi az ítéletet, ha az elsőfokú bíróság elmulasztja annak tisztázását, hogy a rongálás elkövetési tárgya idegen vagyontárgy volt-e [Be. 239. § (2) bek. a) pont, Btk. 324. § (3) bek. a) pont].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950