Személyi szabadság megsértése döntvények

I. Amennyiben a rablás elkövetése során a sértett megkötözésének célja kizárólag az volt, hogy az idegen dolog elvételét megkönnyítse és ezért része volt az akaratot megtörő erőszaknak, a rablás és a személyi szabadság megsértése bűncselekményének (alaki) halmazata látszólagos, az utóbbi bűncselekmény megállapításának nincs helye. II. Abban az esetben azonban, ha a rablás befejezését követően az elkövetők úgy távoznak a bűncselekmény helyszínéről, hogy az egyik sértettet összekötözve hagyják ott, a rablás és a személyi szabadság megsértésének bűntette valóságos anyagi halmazatot alkot. III. Az utóbbi bűncselekményben a bűnösség megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az elkövetők csak az egyik sértettet kötözték meg, így távozásuk után lehetősége volt az azonnali szabadulásra. A személyi szabadság megsértésének megvalósulása ugyanis nem függ a megfosztás időtartamától [Btk. 6. § (2) bek., 194. § (1) bek., 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont].

I. Ha a kilövés, elejtés az engedélyezett mértéktől eltérő fajra vagy darabszámra történt, akkor az így elejtett vad tulajdonosa a vadászatra jogosult lesz, a vadász uralmi helyzete viszont eleve jogszerűtlen lesz, és az eltulajdonítási célzat megléte esetén a lopás kísérletét valósítja meg. Ha pedig az így elejtett vad birtokával nem hagy fel, hanem a kilövéssel, elejtéssel keletkezett helyzeti előnyét megtartva, elvételi magatartásának végrehajtását befejezi, akkor ezáltal a lopást is befejezi, tehát végleg kiveti uralmából a birtokost [1996. évi LV. tv. 3. §, 6. §, 10. §; 2/2005. BJE; Btk. 370. §; 1978. évi IV. tv. 316. §]. II. A személyi szabadság megsértésének bűncselekménye nem célzatos, hanem eshetőleges szándékkal is elkövethető, tényállásszerű magatartás akkor is, ha annak célja nem kifejezetten a személyi szabadságtól való megfosztás, hanem a bűncselekmény felfedezésének késleltetése volt [Btk. 194. § (1), (2) bek.].

Közlekedési veszélyhelyzet előidézésének hiányában nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek, hanem személyi szabadság megsértése bűntettének minősül a terhelt cselekménye, ha a gépkocsijával a járműve elé kanyarodással akadályozza meg a sértettet a helyszínről eltávozásban, a járműjéből való kilépését pedig azzal hiúsítja meg, hogy a gépkocsija ajtaját a sértett lábára nyomja [Btk. 175. § (1) bek., 184. § (1) bek.].

A sértett ütlegelésével, megrúgásával és hajának meghúzásával elkövetett bántalmazása közben kezeinek hátra kötözése a könnyű testi sértést okozó bántalmazás részeként nem, hanem mint a mozgási szabadság elleni támadás személyi szabadság megsértése bűntettének minősül [Btk. 170. § (1) bek., Btk. 175. § (1), (3) bek. a) pont].

Emberrablás kísérletétől való önkéntes elállás esetén személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítása [Btk. 17. § (3) bek, 175. §, 175/A. § (1) bek.].

Nem személyi szabadság megsértése, hanem zsarolás bűntettét valósítja meg, aki "álrendőri intézkedés" során a sértettől pénze átadását követeli, ennek megtagadása esetére megbilincseléssel és a rendőrségre kísérésével fenyegeti [Btk. 175. §, 323. § (1) bek, (2) bek. c) pont].

Az étteremből fizetés nélkül, észrevétlenül távozó személyek utólagos felkutatása és elfogása nem tekinthető bűncselekmény elkövetésén "tetten ért" személy elfogásának, ezért bűncselekményt - személyi szabadság megsértését - valósít meg [Be. 127. § (3) bek., Btk. 175. §].

I. A rablás bűntettét társtettesként valósítja meg, aki a társa jogtalan eltulajdonítási céljáról tudva, annak megvalósítása érdekében a társa által alkalmazott súlyos élet és testi épség elleni folyamatos és közvetlen fenyegetés, illetve erőszak hatását a betömött szájú, megkötözött sértett őrzésével fenntartja [Btk. 20. § (2) bek., 321. § (1) bek.]. II. A rablás és a személyi szabadság megsértésének bűntette halmazatban akkor állapítható meg, ha a terhelt a rablás befejezése után a személyi szabadságtól megfosztott állapot fenntartásában részt vesz [Btk. 175. § (1) bek., 321. § (1) bek.].

Személyi szabadság megsértésének bűntette helyett kényszerítés bűntettének megállapítása [Btk. 174. §, 175. § (1) bek.].

I. Nem a kényszerítés bűntettét, hanem az aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének a bűntettét valósítja meg a vádlott, aki a sértettet a ház lépcsőházában visszatartva a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében olyan írásbeli nyilatkozat aláírására bírja rá, mely szerint az előző napon általa elkövetett erőszakos közösülés elkövetésével a sértett alaptalanul vádolta meg őt [Btk. 174. §, 175. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. II. Az ölési cselekménynek a sértett megfojtásával való megvalósítása általában nem alapozza meg az emberölés különös kegyetlenséggel történő minősítését [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont]. III. Az emberölésnek szerelemféltésből elkövetése nem minősül aljas indokból elkövetettként [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. c) pont].

I. A személyi szabadság megsértését megvalósítja, aki a sértettet erőszak alkalmazásával megfosztja annak a lehetőségétől, hogy a szomszédból való telefonálás céljából a lakásból eltávozzék [Btk. 175. § (1) bek.].

I. A személyi szabadság megsértésének bűntette aljas célból elkövetettnek minősül, ha a gazdasági társaság tisztségviselői az ellenérdekű gazdasági cég alkalmazottait több napon át, amiatt tartják fogva, mivel - megítélésük szerint - nekik jelentős anyagi érdeksérelmet okoztak [Btk. 175. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. II. Az önbíráskodás bűntette megvalósul, ha a gazdasági társaság tisztségviselője a személyi szabadságuktól megfosztott személyeket olyan adásvételi szerződés aláírására kényszeríti, amely rájuk nézve hátrányos anyagi kötelezettségvállalást eredményez [Btk. 273. § (1) bek.].

Nem valósítja meg a személyi szabadság megsértésének a bűntettét, aki a bűncselekmény elkövetésén tetten ért és a helyszínről menekülő személyeket a gépkocsijával üldözőbe veszi, őket elfogja, majd a csomagtartóba kényszerítve a lakására szállítja, és nyomban értesíti a rendőrséget [Btk. 10. § (1) bek., 175. § (1) bek., Be. 91. § (5) bek.].

A személyi szabadság megsértésének bűntette minősített esetének megvalósulásához megkívánt "jelentős érdeksérelem" megállapításának szempontjai [Btk. 175. § (3) bek. d) pont].

I. Megvalósítja a vallásszabadság megsértésének bűntettét, aki gépkocsijával az ünnepi körmenet alkalmából tartott vallási ünnepségen részt vevő személyek közé hajtva és pisztolyát a körülötte levő személyek felé fordítva, lelövéssel fenyegetve kényszeríti a körmenetben részt vevőket arra, hogy számára a gépkocsijával való továbbhaladást biztosítsák [Btk. 174/A. § b) pont, 1990. évi IV. tv. 1. §, 2. § (1) bek.].

I. A személyi szabadság megsértése bűntettének megvalósulása szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama közömbös, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége [Btk. 83. §, 175. §]. II. Ha az elkövető mint hivatalos személy valósítja meg a személyi szabadság megsértésének a bűntettét, és ezzel bűnhalmazatban a könnyű testi sértés vétségét, a társadalomra veszélyesség csekély fokára - mint büntethetőséget kizáró okra - eredményesen nem lehet hivatkozni [Btk. 28. §, 137. § 1. pont, 170. § (1) bek., 175. § (1) bek.].

A személyi szabadság megsértésének bűntettét és az erőszakos közösülés bűntettét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a két bűncselekmény anyagi halmazatban áll, vagyis azok elkövetése időben és térben elkülönül [Btk. 12. § (1) bek., 175. § (1) bek., 197. § (1) bek. és (2) bek. c) pont].

I. Nem kényszerítés, hanem személyi szabadság megsértése bűntettének minősül a cselekmény, ha a sorkatonai szolgálatot teljesítő sértettet "kitolás" végett személyi szabadságában korlátozzák, és ez idő alatt akaratával ellentétes cselekmények eltűrésére kényszerítik [Btk. 174. §, 175. § (1) bek.]. II. A személyi szabadság megsértése bűntetténél a jelentős érdeksérelem - mint minősítő körülmény - megállapításánál jelentősége van a mozgási lehetőség korlátozása időtartamának, továbbá annak, hogy a cselekmény zárt katonai közösségben valósult meg [Btk. 175. § (1) és (2) bek. d) pont].

A halált okozó testi sértés bűntettével bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének vétsége nem állapítható meg, ha a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és így a halmazat csupán látszólagos [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) bek. és (5) bek. 2. ford, 175. §].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950