Tartozás fedezetének elvonása döntvények

I. A tartozás fedezetének elvonása bűntettének elkövetési tárgya a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló, a tartozás kiegyenlítésére lekötött vagyon, mely történhet zálogjog, óvadék, opció formájában és általában az adós vagyonának egy meghatározott, jól beazonosítható részét érinti. Az elkövetési magatartása pedig a vagyon elvonása, amely lehet a vagyon eladása [1978. évi IV. tv. 297. § (1) bek.]. II. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás az olyan rendeltetésű közokiratra nézve is elkövethető, amely esetében az elkövetői közreműködés következményeként valamely jog vagy kötelezettség létezésére vonatkozóan olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít. A zálogjog alapítása a közokirat olyan adatára vonatkozik, melyet az teljes bizonyító erővel bizonyít, éspedig azt, hogy a terhelti cégek birtokában lévő személyautókra zálogjog alapítása történt [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont].

Nem követi el a tartozás fedezetének elvonása bűntettét a gazdasági társaság ügyvezetője azzal, ha más gazdálkodó szervezetekkel szemben felhalmozódott társasági tartozás fedezetéül a társaság által elvetett terményre korábban keretbiztosítási jelzálog szerződést köt, majd a betakarított terményt közraktárba helyezi.

I. A kültag házastárs a családjogi szabályok alapján felel a beltag házastársnak a betéti társaság vagyonából behajthatatlan, a beltag mögöttes felelősségén alapuló tartozásáért. II. A tartozás fedezetének elvonását jelenti, ezért a hitelezővel szemben hatálytalan az a - valós tartalmát tekintve ingyenes - szerződés, amelyet a házastársak gyermekükkel a hitelező érvényes követelésének meghiúsítása céljából kötnek meg [Ptk. 203. §, Csjt. 30. §, 1997. évi CXLIV. tv. 90. §].

I. Tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.]. II. Csalás nem állapítható meg, ha a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró terhelt cselekménye nem tekinthető olyan megtévesztő magatartásnak, amellyel okozati összefüggésben kár keletkezik [Btk. 318. § (1) bek.].

A csődbűncselekmény és a tartozás fedezete elvonásának bűntette az azonos jogtárgy-sértés folytán látszólagos alaki halmazatban áll egymással, ezért a tartozás fedezete elvonásának bűntette, mint generális bűncselekmény helyett az ahhoz képest speciális bűncselekmény, a csődbűntett megállapításának van helye [Btk. 12. § (1) bek. 290. § (1) bek. a) pont, 297. §].

Tartozás fedezetének elvonása bűntettét valósítja meg a Betéti Társaság beltagja, aki a Bt. gazdasági tevékenységéből származó tartozás fedezetéül érvényes szerződéssel lekötött saját tulajdonú személygépkocsit más gépjárműre cseréli, majd azt korábbi tartozása fejében harmadik személynek adja át [Btk. 297. § (1) bek.].

A tartozás fedezete elvonásának bűntette megvalósul, ha a terhelt a tartozás fedezetéül szerződésben megjelölt ingatlanvagyont a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése előtt elidegeníti [Btk. 297. § (1) bek., Ptk. 266. § (2) bek.].

Áru hitelbe vásárlása esetén a tartozás fedezetének elvonásával elkövetett bűntett - csalás helyett - csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt az áru megszerzésekor nem vezette csalási célzat, hanem tényleges gazdasági (kereskedelmi) tevékenység folytatása során később vonta el csalárdul a tartozás fedezetére szolgáló vagyont [Btk. 318. §, 330/A. §].

A tartozás fedezete elvonásának bűntette nem állapítható meg olyan esetben, ha a szerződéses üzemeltetés során az üzletvezető nem tesz eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének [Btk. 330/A. §, 317. §].

A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950