Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

Mit tehet az állatkínzás ellen? döntvények

Paragrafus jel
Mit tehet az állatkínzás ellen?
I. Végszükség miatt nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét, aki az emberek testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi [Btk. 15. § f) pont, 23. § (1) bek., 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont]. II. A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. Az állat általi támadással szembeni védekezés lehetősége pedig nem szűkebb, mint amikor a támadást ember hajtja végre [Btk. 22. § (1) bek., 23. §].
Állatkínzás bűncselekménye miatt pótmagánvádnak nincs helye [Be. 53. § (1) bek., Btk. 266/B. §].
Az állatkínzás vétsége vadászattal csak akkor követhető el, ha a felhasznált vadászati eszköz a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény fogalma meghatározása szerint tiltott vadászati eszköznek minősül [Btk. 266/B. § (2) bek.; 1996. évi LV. tv. 68. § (1) bek.].
I. Állatkínzás vétségénél gerinces állattal szemben annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmód hosszabb ideig tartó, folyamatos magatartást jelent, a törvényi tényállás e fordulata egyszeri eseti jellegű tevékenységgel nem valósul meg [Btk. 266/B. § (1) bek. a) pont 2. ford.]. II. A másodfokú bíróság ha a fellebbezéssel érintett vádlottat felmenti a fellebbezéssel nem érintett vádlott esetében is ugyanúgy határoz függetlenül attól, hogy a fellebbezéssel érintett, illetve nem érintett vádlottak terhére fennmaradó egyéb bűncselekmények miatt kiszabott büntetést, illetve velük szemben alkalmazott intézkedést enyhíti-e [Be. 349. § (2) bek.].
Az állatkínzás vétsége miatt - minthogy közrend elleni bűncselekményként szabályozott, passzív alanya nincs, és a törvényi tényállás eredményt sem tartalmaz - pótmagánvádnak nincs helye [1978. évi IV. tv. 266/B. §, Be. 2. §, 51. §, 199. § (2) bek., 332. § (1) bek. d) pont].
I. Az állatkínzás vétségét valósítja meg, aki a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény által tilalmazott olyan halcsapdákat használ, amelyek a halak fulladását vagy pusztuláshoz vezető sérülés okozását idézi elő, veszélyeztetve ezáltal a halállományt és károsítva annak élőhelyét. II. A bűncselekmény a veszélyhelyzet kialakulásával befejezetté válik; a pusztulás vagy az élőhely károsodás tényleges bekövetkezése nem tényállási elem [Btk. 266/B. § (2) bek., 1997. évi XLI. tv. (továbbiakban: Hht.)a halászatról és a horgászatról].
Állatkínzás vétsége valósul meg a háziállatokat nem közvetlenül veszélyeztető kóbor kutya akasztással történő elpusztításával [Btk. 266/B. § (1) bek.; 1998. évi XXVIII. tv. (továbbiakban: Ávt.) 2. § (1) bek. i) pont, 3. § 4. pont, 11. §, 12. § (2) bek.].
A Btk. 266/B. §-ában meghatározott állatkínzás vétségének törvényi tényállása nem ún. keretrendelkezés, mivel az nem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv.-re (továbbiakban: Ávt.) utal vissza, hanem a büntetőjogban ismert fogalmakkal maga a büntető norma határozza meg az elkövetési magatartást [Btk. 266/B. §].
Az állatkínzás bűncselekményének törvényi tényállása nem ún. keretrendelkezés, hiszen az nem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávt.) szabályaira utal vissza, hanem a büntetőjogban ismert fogalmakkal maga a büntető norma határozza meg az elkövetési magatartást [Btk. 266/B. §].
ProcyonInteliArt Online Marketing
Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.
Minden jog fenntartva 2025 ©
Büntető ügyvédet keres?
+ 36 70 947 9950