Állatkínzás döntvények

I. Végszükség miatt nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét, aki az emberek testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi [Btk. 15. § f) pont, 23. § (1) bek., 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont]. II. A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. Az állat általi támadással szembeni védekezés lehetősége pedig nem szűkebb, mint amikor a támadást ember hajtja végre [Btk. 22. § (1) bek., 23. §].

Állatkínzás bűncselekménye miatt pótmagánvádnak nincs helye [Be. 53. § (1) bek., Btk. 266/B. §].

Az állatkínzás vétsége vadászattal csak akkor követhető el, ha a felhasznált vadászati eszköz a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény fogalma meghatározása szerint tiltott vadászati eszköznek minősül [Btk. 266/B. § (2) bek.; 1996. évi LV. tv. 68. § (1) bek.].

I. Állatkínzás vétségénél gerinces állattal szemben annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmód hosszabb ideig tartó, folyamatos magatartást jelent, a törvényi tényállás e fordulata egyszeri eseti jellegű tevékenységgel nem valósul meg [Btk. 266/B. § (1) bek. a) pont 2. ford.]. II. A másodfokú bíróság ha a fellebbezéssel érintett vádlottat felmenti a fellebbezéssel nem érintett vádlott esetében is ugyanúgy határoz függetlenül attól, hogy a fellebbezéssel érintett, illetve nem érintett vádlottak terhére fennmaradó egyéb bűncselekmények miatt kiszabott büntetést, illetve velük szemben alkalmazott intézkedést enyhíti-e [Be. 349. § (2) bek.].

Az állatkínzás vétsége miatt - minthogy közrend elleni bűncselekményként szabályozott, passzív alanya nincs, és a törvényi tényállás eredményt sem tartalmaz - pótmagánvádnak nincs helye [1978. évi IV. tv. 266/B. §, Be. 2. §, 51. §, 199. § (2) bek., 332. § (1) bek. d) pont].

I. Az állatkínzás vétségét valósítja meg, aki a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény által tilalmazott olyan halcsapdákat használ, amelyek a halak fulladását vagy pusztuláshoz vezető sérülés okozását idézi elő, veszélyeztetve ezáltal a halállományt és károsítva annak élőhelyét. II. A bűncselekmény a veszélyhelyzet kialakulásával befejezetté válik; a pusztulás vagy az élőhely károsodás tényleges bekövetkezése nem tényállási elem [Btk. 266/B. § (2) bek., 1997. évi XLI. tv. (továbbiakban: Hht.)a halászatról és a horgászatról].

Állatkínzás vétsége valósul meg a háziállatokat nem közvetlenül veszélyeztető kóbor kutya akasztással történő elpusztításával [Btk. 266/B. § (1) bek.; 1998. évi XXVIII. tv. (továbbiakban: Ávt.) 2. § (1) bek. i) pont, 3. § 4. pont, 11. §, 12. § (2) bek.].

A Btk. 266/B. §-ában meghatározott állatkínzás vétségének törvényi tényállása nem ún. keretrendelkezés, mivel az nem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv.-re (továbbiakban: Ávt.) utal vissza, hanem a büntetőjogban ismert fogalmakkal maga a büntető norma határozza meg az elkövetési magatartást [Btk. 266/B. §].

Az állatkínzás bűncselekményének törvényi tényállása nem ún. keretrendelkezés, hiszen az nem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávt.) szabályaira utal vissza, hanem a büntetőjogban ismert fogalmakkal maga a büntető norma határozza meg az elkövetési magatartást [Btk. 266/B. §].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950