20+
év büntetőjogi tapasztalat
több, mint
2000
büntető ügy.
Büntető ügyvédre van szüksége?
+ 36 70 947 9950
Hívjon akár
hétvégén is!
Ügyvédi iroda
1054 Budapest Honvéd utca 40. 4. emelet 6. Kapucsengő: 51
Hétköznap személyesen
Konzultáció
Konzultáció
+36 70 947 9950
Menü
in english
Büntető ügy menete
Büntető ügyek
Családjogi ügyek
Gyakori kérdések
Kapcsolat
Büntető ügy menete
Büntető ügyek
Családjogi ügyek
Gyakori kérdések
Kapcsolat
Főoldal
Becsületsértés döntvényei
Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!
Becsületsértés döntvények
Becsületsértés
Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye.
I. A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább [Btk. 226. §, 227. §]. II. Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni - konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül - nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg. Az Alaptörvényben [Nemzeti Hitvallás, U) cikk] deklaráltakra, valamint a Btk. 333. §-ában kodifikált törvényi tényállásra figyelemmel a fasizmus és a kommunizmus, mint diktatórikus hatalomgyakorlási formák, illetve eszmerendszerek között a büntető jogalkalmazás során különbséget tenni nem indokolt [Alaptörvény; Btk. 226., 227., 333. §].
Becsületsértést, rágalmazást nem valósít meg, mert nem tényállítás, nem gyalázkodó jellegű és a becsület csorbítására nem alkalmas egy sajtótájékoztatón elhangzott azon kijelentés, mely szerint egy település iskola-összevonásaival kapcsolatos létszámcsökkentéseket "az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg" [Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek. a), b) pont; Be. 6. § (3) bek. a) pont].
I. Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetésének helye - amely egyben az általános illetékességi oknak felel meg - a weboldalt működtető szerver helye. Amennyiben a weboldal külföldi székhelyű szerverről működik, a bíróság illetékességét a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helye határozza meg [Be. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek.; Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek.]. II. A tárgyalás megkezdését követően magánvádas ügyben sincs helye - kizárólagos illetékességi ok kivételével - illetékesség hiánya miatt az ügy áttételének [Be. 493. §, 308. § (1) bek.].
I. Meghatalmazás hiányában a feljelentő nem terjeszthet elő magánindítványt más, teljes büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkező személy nevében is. II. Magánvádas ügyben a feljelentés része és így a vádhoz tartozik mindazon tényleírás, amely miatt a feljelentő kinyilvánítja, hogy az elkövető felelősségre vonását kívánja; a feljelentés szerkesztésének módja - az, hogy a sérelmezett kijelentések a feljelentés "törzsszövegében" vagy a mellékletben szerepelnek-e - közömbös. III. A becsületbevágó cselekmények megítélése során elsődlegesen a tényállásszerűség vizsgálandó. A rágalmazás megvalósul, ha a terhelt nagy nyilvánosság előtt tett állítása szerint a sértett a már súlyos beteg örökhagyó megtévesztésével, azaz erkölcsileg elítélendő, bűncselekmény gyanúját is felvető módon szerezte meg a törvényes örökös elől az örökséget. Negatív értékítéletet tükröző, de becsület csorbítására alkalmas tényt nem tartalmazó, illetve nem gyalázkodó jellegű közlések azonban sem rágalmazást, sem becsületsértést nem alapoznak meg [Btk. 31. § (2) bek., 226. § (2) bek. a) pont, 227. § (1) bek., Be. 378. § (2) bek.].
A becsületsértés vétségét követi el, aki a sértettről annak munkahelyén munkakörének ellátásáról mások előtt azt a kijelentést teszi, miszerint "kegyetlen, embertelen, mindig buta". E kifejezések használata a sértettről azt a gyalázkodó értékítéletet fejezi ki, hogy belőle alapvető emberi értékek hiányoznak, s mert mindig buta, a mindenkit megillető társadalmi megbecsülésre sem tarthat igényt [Btk. 227. § (1) bek.].
A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenességet megvalósítja az elkövetőnek időben elhúzódó olyan erőszakos magatartása, amelyet a város belterületén, kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után a délutáni órákban tanúsít, függetlenül a cselekmény személyes motivációjától. Nem veszélyes azonban a társadalomra a magatartás, ha az elkövető jogos védelmi helyzetben cselekszik, mert az őt ért becsületsértést követően a vele vitatkozó személy még meg is lökte, s ezáltal egy jogtalan támadással szemben fejtett ki jogszerű elhárító cselekményt, amikor támadóját arcul ütötte, s ezért őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból kellett felmenteni [Btk. 22. § (1) bek., 339. § (1) bek.; Be. 566. § (1) bek. d) pont].
A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket "Orbán kutyáinak" nevezi és anyjukat szidja [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].
A terhelt azzal a magatartásával, hogy polgári perben, beadványban tett kijelentéseivel a tárgyaló bírót, mint hivatalos személyt hivatásának gyakorlásával összefüggésben súlyosan bántó, sértő kifejezésekkel illette, őt érdektől vezérelt, tisztességtelen, jogtalan előnnyel befolyásolható személynek tüntette fel, s ezzel emberi méltóságában megsértette, a becsületsértés vétségét követte el. A gyalázkodás, a lealacsonyító, bántó tartalmú kijelentések használata a bírói eljárásról nem vonhatók a közérdek vagy jogos magánérdek védelme alá és nem tartoznak a perbeli jogosultságok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítésének körébe sem [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].
A becsületsértés vétségét valósítja meg, aki az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban gyanúsítottként történő kihallgatása során a kihallgatását foganatosító rendőrt lealacsonyító, becsmérlő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezésekkel illeti. A becsmérlő szavakat a terhelt a sértett hivatali tevékenységével kapcsolatban használata, s mivel közte és szolgálati tevékenységét teljesítő sértett között más kapcsolat nem volt, azok a sértett munkakörének ellátásával kapcsolatban hangzottak el, tehát a becsületsértés szempontjából tényállásszerűek [1978. évi IV. tv. 180. § (1) bek. a) pont].
Honlapkészítés
:
InteliArt Online Marketing Kft.
Minden jog fenntartva 2025
©
Büntető ügyvédet keres?
+ 36 70 947 9950