Mi a becsületsértés, hogyan büntetik? döntvények

Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye.

I. A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább [Btk. 226. §, 227. §]. II. Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni - konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül - nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg. Az Alaptörvényben [Nemzeti Hitvallás, U) cikk] deklaráltakra, valamint a Btk. 333. §-ában kodifikált törvényi tényállásra figyelemmel a fasizmus és a kommunizmus, mint diktatórikus hatalomgyakorlási formák, illetve eszmerendszerek között a büntető jogalkalmazás során különbséget tenni nem indokolt [Alaptörvény; Btk. 226., 227., 333. §].

Becsületsértést, rágalmazást nem valósít meg, mert nem tényállítás, nem gyalázkodó jellegű és a becsület csorbítására nem alkalmas egy sajtótájékoztatón elhangzott azon kijelentés, mely szerint egy település iskola-összevonásaival kapcsolatos létszámcsökkentéseket "az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg" [Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek. a), b) pont; Be. 6. § (3) bek. a) pont].

I. Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetésének helye - amely egyben az általános illetékességi oknak felel meg - a weboldalt működtető szerver helye. Amennyiben a weboldal külföldi székhelyű szerverről működik, a bíróság illetékességét a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helye határozza meg [Be. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek.; Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek.]. II. A tárgyalás megkezdését követően magánvádas ügyben sincs helye - kizárólagos illetékességi ok kivételével - illetékesség hiánya miatt az ügy áttételének [Be. 493. §, 308. § (1) bek.].

I. Meghatalmazás hiányában a feljelentő nem terjeszthet elő magánindítványt más, teljes büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkező személy nevében is. II. Magánvádas ügyben a feljelentés része és így a vádhoz tartozik mindazon tényleírás, amely miatt a feljelentő kinyilvánítja, hogy az elkövető felelősségre vonását kívánja; a feljelentés szerkesztésének módja - az, hogy a sérelmezett kijelentések a feljelentés "törzsszövegében" vagy a mellékletben szerepelnek-e - közömbös. III. A becsületbevágó cselekmények megítélése során elsődlegesen a tényállásszerűség vizsgálandó. A rágalmazás megvalósul, ha a terhelt nagy nyilvánosság előtt tett állítása szerint a sértett a már súlyos beteg örökhagyó megtévesztésével, azaz erkölcsileg elítélendő, bűncselekmény gyanúját is felvető módon szerezte meg a törvényes örökös elől az örökséget. Negatív értékítéletet tükröző, de becsület csorbítására alkalmas tényt nem tartalmazó, illetve nem gyalázkodó jellegű közlések azonban sem rágalmazást, sem becsületsértést nem alapoznak meg [Btk. 31. § (2) bek., 226. § (2) bek. a) pont, 227. § (1) bek., Be. 378. § (2) bek.].

A becsületsértés vétségét követi el, aki a sértettről annak munkahelyén munkakörének ellátásáról mások előtt azt a kijelentést teszi, miszerint "kegyetlen, embertelen, mindig buta". E kifejezések használata a sértettről azt a gyalázkodó értékítéletet fejezi ki, hogy belőle alapvető emberi értékek hiányoznak, s mert mindig buta, a mindenkit megillető társadalmi megbecsülésre sem tarthat igényt [Btk. 227. § (1) bek.].

A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenességet megvalósítja az elkövetőnek időben elhúzódó olyan erőszakos magatartása, amelyet a város belterületén, kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után a délutáni órákban tanúsít, függetlenül a cselekmény személyes motivációjától. Nem veszélyes azonban a társadalomra a magatartás, ha az elkövető jogos védelmi helyzetben cselekszik, mert az őt ért becsületsértést követően a vele vitatkozó személy még meg is lökte, s ezáltal egy jogtalan támadással szemben fejtett ki jogszerű elhárító cselekményt, amikor támadóját arcul ütötte, s ezért őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból kellett felmenteni [Btk. 22. § (1) bek., 339. § (1) bek.; Be. 566. § (1) bek. d) pont].

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket "Orbán kutyáinak" nevezi és anyjukat szidja [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

A terhelt azzal a magatartásával, hogy polgári perben, beadványban tett kijelentéseivel a tárgyaló bírót, mint hivatalos személyt hivatásának gyakorlásával összefüggésben súlyosan bántó, sértő kifejezésekkel illette, őt érdektől vezérelt, tisztességtelen, jogtalan előnnyel befolyásolható személynek tüntette fel, s ezzel emberi méltóságában megsértette, a becsületsértés vétségét követte el. A gyalázkodás, a lealacsonyító, bántó tartalmú kijelentések használata a bírói eljárásról nem vonhatók a közérdek vagy jogos magánérdek védelme alá és nem tartoznak a perbeli jogosultságok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítésének körébe sem [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

A becsületsértés vétségét valósítja meg, aki az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban gyanúsítottként történő kihallgatása során a kihallgatását foganatosító rendőrt lealacsonyító, becsmérlő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezésekkel illeti. A becsmérlő szavakat a terhelt a sértett hivatali tevékenységével kapcsolatban használata, s mivel közte és szolgálati tevékenységét teljesítő sértett között más kapcsolat nem volt, azok a sértett munkakörének ellátásával kapcsolatban hangzottak el, tehát a becsületsértés szempontjából tényállásszerűek [1978. évi IV. tv. 180. § (1) bek. a) pont].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950