Becsületsértés

Az emberi méltóság és a becsület minden ember számára féltett érték. A gyalázkodó, becsmérlő kifejezések használata sértheti a másik ember önbecsülését más szóval az emberi méltóságát. Az emberi méltósághoz való jog különleges abból a szempontból is, hogy nem korlátozható. 

Az emberi méltósághoz való jog mellett a tényállás érint egy másik alapjogot is, mégpedig a vélemény kinyilvánítása szabadságának a jogát. 

A véleményszabadság azonban nem korlátlan. Senki nem mondhatja azt amit csak akar. Így az nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A vélemény kinyilvánításának határa a gyalázkodás, azaz a másik ember méltóságának megsértése. 

A becsület csorbítására alkalmas minden gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, a sértett önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, de lehet enyhébb formájú (például gúny, kifigurázó megszégyenítés) is, ha a társadalomban szokásos érintkezési formák minimum szintjének sem felel meg. A kifejezés módja lehet szóbeli, írásbeli vagy akár képi megjelenítés is.

A becsületsértőek lehetnek “egyéb cselekmények” is. Ilyen lehet például az, ha valaki a kéznyújtás elől a másikat megszégyenítő módon elfordul. Szintén ilyennek minősülhet, a más számára megalázó, megszégyenítő helyzet teremtése, ami a sértettel szembeni megalázó értékítéletet fejezi ki (például sértő felvétel készítése).

Tettleges becsületsértés valósul meg a sértett teste ellen irányuló bántalmazással vagy támadó jellegű megérintéssel, például más leöntésével, leköpésével is. Ehhez nem szükséges hogy testi sértés történjen. Tettleges becsületsértés alatt minden olyan tevőleges megnyilvánulás értendő (a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel leöntése…), amely a sértett testének érintésében nyilvánul meg. 

A rágalmazáshoz képest lényeges különbség, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más személy előtt történjen meg a cselekmény.

Igen is meg nem is. Megtehető a feljelentés akkor is, ha a sértett nem ismeri az elkövető teljes nevét, címét, telefonszámát és egyéb személyes adatait. Ebben az esetben a bíróság nyomozást rendel el. 

A bíróság azonban csak akkor fogja lefolytatni az eljárást, ha pontosan beazonosíthatóvá válik az elkövető. Mivel a becsületsértés egyben magánvádas bűncselekmény is a vádat a feljelentő képviseli a bíróságon.Nem túlzás azt állítani, hogy ő jár el ügyészként.  

Bár rengeteg magánvádas eljárásban járunk el, a jogszabályok alapján azonban nem kötelező az ügyvéd részvétele az eljárásban. Ettől függetlenül azonban célszerű lehet felkeresni a magánvádas büntetőeljárások terén tapasztalattal rendelkező ügyvédet, hogy  tájékoztathassa Önt ügyéről. 

A becsületsértés passzív alanya a rágalmazáséval azonos. A becsületsértés viszont a rágalmazáshoz képest kiegészítő jellegű bűncselekmény. Így csak akkor valósulhat meg, ha a rágalmazás valamilyen feltétele hiányzik. A bűncselekmény megállapításának nem feltétele, hogy más előtt valósuljon meg.

Ha tehát az elkövető tényt állít, tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, rágalmazás valósulhat meg. Ha pedig egyéb kifejezéssel vagy sértő magatartással csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, becsületsértés állapítható meg.  A bűncselekmény szavakkal és tettekkel is elkövethető. 

A szóbeli becsületsértést – a rágalmazás esetén kívül – mással szembeni becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával lehet elkövetni. 

A becsületsértés magánindítványra büntetendő bűncselekmény. Erre a sértettnek 30 nap áll rendelkezésére. Ez alatt átgondolhatja, hogy elindítja-e a büntetőeljárást.

Mielőtt Ön feljelentést tenne becsületsértés miatt, érdemes végiggondolni azt is, hogy Ön mit tett. Amennyiben ugyanis elfelejti, hogy a becsületsértés kölcsönös volt, –például mindkét fél szidalmazta a másikat – könnyen maga is bajba kerülhet. 

Érdemes a feljelentés megtétele előtt ennek a kockázatát egy ügyvéddel elemezni. Ha ugyanis csak az egyik fél tesz feljelentést ilyen esetben, ez nem jelenti feltétlenül azt is, hogy a másik fél megúszhatja a büntetőeljárást. A másik fél ugyanis a bíróságon viszonváddal élhet. Ekkor pedig mindkettejükkel szemben lefolytatja a bíróság az eljárást. 

A becsületsértés és néhány más bűncselekmény esetén a sértett joga dönteni, hogy kéri-e az eljárás lefolytatását vagy sem. Ez a magánindítvány. Feljelentést elsősorban a sértett, esetleg az ő törvényes képviselője tehet.  A magánindítványt szóban és írásban is meg lehet tenni.

A Büntető törvénykönyvünk az emberi méltóság elleni bűncselekmények között szabályozza a becsületsértés tényállását. A Btk. a 227.§-ában szabályozza a jogalkotó azt is, hogy milyen kereteken belül szabhatja ki a büntetését a bíróság.

Az elkövetőt a bíróság legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. A gyakorlatban azonban rendkívül ritkán kerül sor szabadságvesztés kiszabására. 

Nem becsületsértés, hanem szabálysértését valósul meg, ha hiányoznak az olyan elemek, mint például a nagy nyilvánosság vagy a sértett munkakörével való összefüggés.

Ahhoz, hogy meginduljon az eljárás, szükséges a sértett magánindítványa. Kivétel ez alól, ha azt rendvédelmi szerv tagja (például rendőr) ellen követik el. Ilyenkor nem a magánvádló képviseli a vádat, hanem az ügyészség. Ilyenkor a hatóságok folytatják le az eljárást.

Nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását közérdek vagy bárki jogos érdeke indokolta.

A tettleges becsületsértést kivéve, nem büntetendő becsületsértés miatt annak a cselekménye, aki azt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

Amennyiben a büntetőeljárás befejeződött és az elkövetőt elítélték, a sértettnek lehetősége van polgári peres eljárásban kártérítést, úgynevezett sérelemdíjat kérnie. A sérelemdíj összegét minden esetben a bíróság állapítja meg. A kártérítés összege azonban nem egyelőre meghatározható összeg, annak mértékét a bíróság az eset összes körülményeinek a figyelembevételével állapítja meg.  Ilyen esetben a személyiségi jog, azaz a becsület megsértését a jogerős ítélet igazolhatja.

Erre a kérdésre adott választ az Emberi Jogok Európai Bírósága a (23.954/10. sz. ügyben).

Az történt ugyanis, hogy Uj Péter magyar újságírót jogerősen elmarasztalták a hazai bíróságok becsületsértés miatt, mert egy országos napilapban élesen bírálta egy jól ismert magyar borfajta minőségét.

Csakhogy különbség van egy ember jó hírnevének megsértése, amely kihathat emberi méltóságára, és egy vállalat üzleti jó hírnevének sérelme között, amelynek nincs erkölcsi vetülete. Az újságíró véleményével kapcsolatban a bíróság úgy foglalt állást, hogy annak elsődleges célja inkább az volt, hogy felhívja a figyelmet az állami tulajdon hátrányaira, mint hogy becsmérelje a bortermelő cég termékeinek minőségét.

Az újságíró véleménye amely a nemzeti értékek védelmével, a magántársaságok és külföldi befektetések szerepével kapcsolatos kormányzati politikával foglalkozott, közérdekű volt.  – amely által újságíróként a hírek és gondolatok közlésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette, még ha kissé túlzó vagy provokatív módon is. Ezért a Bíróság megállapította, hogy a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát megsértették.

“Hazudozó, aljas, hitvány”

Milyen kifejezések tekinthetőek gyalázkodónak? A “hazudozó, aljas, hitvány” kifejezések mindenképpen (lásd: 3329/2017. (XII. 8.) AB határozat).

Egy ütésre emelt kéz

A becsület csorbítására alkalmas cselekmény – a tettleges bántalmazás körén kívül eső – minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, ütésre emelt kéz, lökdösődés, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki (lásd: Kúria 17/2017. számú büntető elvi határozata).

Tettleges becsületsértés

Más leköpése, leöntése, tojással dobálás. Az ítélkezési gyakorlat a tettleges becsületsértés vétségének elbírálása körében általában e bűncselekménynek minősíti másnak leöntését, leköpését, amely alkalmas lehet a becsület csorbítására.

Ebbe a körbe vonható más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas dologgal (pl. tojással) megdobása is, az elkövetés körülményeitől függően. (lásd: 71. BKv) több százezer magyar issza [ezt] a szart büszkén”