Emberölés döntvények

Büntető jogegységi határozat a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelve III. részének helyébe lépő jogegységi határozat tárgyában

Büntető jogegységi határozat a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelve újjáalakításának tárgyában

Büntető jogegységi határozat az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről

I. Az emberölés mulasztásos változata vegyes mulasztásos bűncselekmény, amelynek a megvalósulásához - a mulasztáson felül - eredmény bekövetkezése is szükséges.

II. Az emberölés előkészületének megállapítására az elkövetés eszközének beszerzése csak akkor szolgálhat alapul, ha arra az emberölés véghezvitele érdekében - vagy azért is - került sor [Btk. 160. § (3) bek.; Be. 608. § (1) bek. c) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 659. § (1) bek.].

I. A szándékos veszélyeztetés és a szándékos emberölés elhatárolása körében annak van meghatározó jelentősége, hogy a szándékos veszélyeztetés esetén csak a közvetlen veszélyhelyzet létrehozása szándékos, míg az ezen túlmenő eredmény - jelen esetben az élet kioltása - tekintetében kizárólag a gondatlanság áll fenn. Az emberölés esetében pedig a veszélyhelyzeten túlmenő eredmény vonatkozásában az elkövető egyenes vagy eshetőleges szándéka áll fenn. II. Mivel a terhelt az őt elfogni akaró öt rendőr irányába ötvenöt percen keresztül tizennyolc - részben - célzott lövést adott le a pisztolyából, a cselekménye az emberölés kísérleti szakaszába lépett. Ugyanakkor a célzott lövések következtében a halál mint eredmény nem következett be, azért e sértettek esetében az emberölés kísérleti szakban maradt. Cselekménye így nem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, hanem a hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletének megállapítására alkalmas [Btk. 160. § (2) bek. e) és f) pont, 165. § (1) és (3) bek.].

Az emberölés akkor minősül különös kegyetlen módon elkövetettnek, ha a cselekmény végrehajtása az élet kioltásához rendszerint szükséges kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli embertelenséggel történik, és a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést vagy lelki gyötrelmet okoz, amely az ember életének kioltásával általában együtt járó szenvedést, gyötrelmet is lényegesen meghaladja.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés esetében e körülmény megítélése során elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók.

I. Emberölést és nem halált okozó testi sértést valósít meg az az elkövető, aki a mozgásában betegségei miatt korlátozott, fekvő helyzetben lévő sértettet az élet kioltására alkalmas eszközzel, baltával két-három percen keresztül bántalmazza, melynek során kétszer nagy erővel, míg ötször közepes erővel a fején megüti; és a sértett ennek következtében életét veszti [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. k) pont, 164. § (1) és (8) bek.].

I. A nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűnsegéde az, aki bűntársaival együtt lopási szándékkal hatol be a sértettek házába, ő maga ölési cselekményt ugyan nem valósít meg, de a pénz megszerzése érdekében mindvégig együttműködik és egyetért társaival, miközben ő veszi el a sértettek 400 000 forintját arról a rejtekhelyről, amelyet agyonverése közben árult el az egyik sértett [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 13. §, 19. §, 166. § (1) bek., (2) bek. b), f) pont].

I. Az emberölés bűntettének kísérletét valósítja meg eshetőleges szándékkal az, aki birtokának megóvása céljával úgy vezet hálózati feszültséget ingatlanának kerítésébe, hogy az több - de az elkövető cselekvése által nem befolyásolható, hatókörén, uralmán kívül eső - feltétel együttes megvalósulása esetén halálos eredményű áramütés előidézésére alkalmas.

Méltányolható ok hiányában nem állapítható meg az erős felindulásban elkövetés, s ezzel szemben a cselekmény külvilágban megnyilvánuló, így megismerhető tényeinek (a cselekmény tárgyi oldali ismérveinek) megfelelő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettekénti minősítése indokolt, ha a terhelt az általa tudottan homoszexuális, de őt otthonába befogadó, s részére hónapokon át ingyenes lakhatást biztosító sértettet, annak rendszeresen előforduló, s így megszokottá vált újabb szexuális közeledését többórás közös italozás folytán bekövetkezett részegsége miatti felfokozott indulatában úgy torolja meg, hogy a sértettet brutális, elhúzódó tartamú bántalmazással agyonveri [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 161. §; 3/2013. BJE határozat].

I. A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének - nem pedig a rablás bűntettének - bűnsegéde az, aki a bűntársával elhatározott lopás szándékával megy a sértett lakásába, de társának rögtönös szándékát tudomásul véve ő adja át a zsineget az I. r. terheltnek, aki ezt követően az általa már bántalmazott sértettet a nyakára hurkolt zsineggel, a II. r. terhelt testközeli jelenlétében 10 percen keresztül addig fojtogatja, amíg fulladásos halála bekövetkezik, majd ezután együtt kutatják át a lakást, veszik el a sértett értékeit, s azokat még aznap együtt értékesítik [Btk. 14. § (2) bek., 160. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 365. § (1) bek.].

Társtettesként valósítják meg a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettét azok, akik a sértettet négyen, egymás tevékenységéről tudva, részben váltakozó személyi összetételben - ketten-ketten - külön, de részben egymást követően, majd egymás jelenlétében addig verik, tapossák, ameddig a sértett az elszenvedett 74 rendbeli sérüléstől, a több életfontosságú testtájékra kiterjedő bántalmazás következtében kialakult többszörös csonttörés környezetében létrejött bevérzés, jobb oldali légmell és a jobb tüdő zúzódása miatt kialakult traumás sokk következtében életét veszti [Btk. 13. § (3) bek., 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont].

Az emberölés bűntette kísérletének társtettesei azok, akik az általuk súlyosan bántalmazott (összevert, lábát eltört) megkötözött, s mindezek folytán önmentésre képtelen sértettet személygépkocsijának csomagtartójába bezárják, majd ebben az állapotában a 12 Celsius-fokos őszi hidegben egy erdei úton sorsára hagyják.

I. Az emberölés bűntettének kísérletét követik el, akik baseballütőkkel felfegyverkezve, hármasban, rajtaütésszerűen megtámadva a sértettet, eszközeikkel legalább négy nagy erejű, célzott ütést mérnek fejére, többszörös koponyacsonttörést, életveszélyes sérüléseket, maradandó fogyatékosságot eredményezve neki [Btk. 10. § (1) bek., 13. § (3) bek., 160. § (1) bek.].

Az emberölés nemcsak tevéssel, hanem mulasztással is elkövethető. Nem tudatos gondatlanságból, hanem eshetőleges szándékkal elkövetett emberölést valósít meg annak a cselekménye, aki a szülési fájdalmakat hangoztatva vécére menő, ott magatehetetlenül ülő házastársának azon közlése után, hogy "kicsúszott a baba", passzív magatartást tanúsít, és az újszülött gyermek fulladás következtében életét veszti, pedig a segítségnyújtás megmenthette volna életét [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. i) pont, és (4) bek.; 3/2013. BJE határozat].

I. Egyenes szándékkal követi el az emberölés bűntettét, aki a sértett nyakát egy övvel körkörösen leszorítva addig fojtogatja, amíg a sértett teste el nem ernyed.

I. Az emberölés bűntettének kísérletét aljas indokból, egyenes szándékkal követi el, aki azért, hogy a sértettől eltulajdonított pénzét visszaadni ne kelljen, a sértettet a kórház emeletei között fel-le közlekedő zárt felvonóban "magának meg kell halnia" kifejezés használata közben kitartóan fojtogatja, a fojtást gézből készített hurokkal a sértett nyakába dobásával is megkísérli, s cselekményének befejezését a sértett aktív ellenállása, valamint más személyek beavatkozása a sértett kiszabadításával akadályozzák meg [Btk. 7. §, 160. § (1) bek. c) pont].

I. Gondatlan emberölést követ el, aki megengedi három és fél éves gyermekének, hogy az út szélén parkoló személygépkocsiját az átadott indítókulccsal kinyissa, a járműbe beszálljon, az indítókulcsot a gyújtáskapcsolóba behelyezze, melynek következtében a hátramenetben hagyott - kézifékkel nem megfelelően rögzített - gépkocsi elindul, s a mögötte álló sértettet halálra gázolja [Btk. 160. § (4) bek.].

A részes - felbujtó vagy a bűnsegéd - felelőssége a több emberen elkövetett emberölésért akkor állapítható meg, ha az egymással kvázi halmazati viszonyban álló emberöléseknek (vagy kísérletének) tettese egyugyanazon személy (vagy a társtettesei azonosak) és a részesi magatartás e tettes(ek) által elkövetett legalább két emberölési részcselekményhez társul [1978. évi IV. tv. 21. § (1), (2) bek., 166. § (1) bek., (2) bek. f) pont; Btk. 14. § (1), (2) bek., 160. § (1) bek., (2) bek. f) pont; 3/2013. BJE II/6. pont].

Alaptalanul hivatkozik arra, hogy az emberölésnek csak az alapesetét követte el az a terhelt, aki a vele baráti viszonyban álló sértettel szemben súlyosan eladósodott és tartozása visszafizetésének hamis ígéretével őt a lakására csalja, és az oda előre elkészített, de a belépő szeme elől elrejtett baltával a megérkező sértettet nyomban több ízben fejbe sújtja, aki emiatt rövid időn belül meghal. Ez az emberölés előre kitervelten, továbbá - miután annak célja a kölcsöntartozás visszafizetésétől szabadulás - egyszersmind aljas indokból elkövetett, mert közvetetten anyagi haszonszerzésre irányul [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a), c) pontja; 3/2013. BJE].

Társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletét valósítják meg azok, akik a sértettet hét napon át kisebb megszakításokkal, de kitartóan, szándék- és akarategységben ütlegelik, rugdalják, fojtogatják, majd lemeztelenített állapotában, vízzel leöntve, a halálos eredmény előidézésére alkalmas erejű áramütések elviselésére kényszerítik és ezáltal a sértett közvetett, majd közvetlen életveszélyes állapotát idézik elő [1978. évi IV. tv. 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont; Btk. 16. §].

Nem gondatlanságból, hanem eshetőleges szándékkal követ el emberölést az, aki az idős sértett elhallgattatására irányuló egyenes szándékkal a sértett kezét és lábát összekötözi, szájába zsebkendőt töm, a száját még egy másik kendővel is beköti, és ennek következtében a sértett megfullad [1978. évi IV. tv. 13. §, 14. §, 166. § (1) és (2) bek. b) pont, 166. § (4) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950