Garázdaság döntvények

A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenességet megvalósítja az elkövetőnek időben elhúzódó olyan erőszakos magatartása, amelyet a város belterületén, kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után a délutáni órákban tanúsít, függetlenül a cselekmény személyes motivációjától. Nem veszélyes azonban a társadalomra a magatartás, ha az elkövető jogos védelmi helyzetben cselekszik, mert az őt ért becsületsértést követően a vele vitatkozó személy még meg is lökte, s ezáltal egy jogtalan támadással szemben fejtett ki jogszerű elhárító cselekményt, amikor támadóját arcul ütötte, s ezért őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból kellett felmenteni [Btk. 22. § (1) bek., 339. § (1) bek.; Be. 566. § (1) bek. d) pont].

Büntető jogegységi határozat a garázdaság bűncselekménye társas elkövetésének kérdéseiről

Garázdaság megállapítása más személynek nyilvános helyen történő megdobálása miatt 1. Más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) megdobása tettleges becsületsértést [2012. évi C. törvény 227. § (2) bekezdés] valósíthat meg. 2. A nyilvános helyen elkövetett tettleges becsületsértés - ha az elkövetés módja folytán kihívóan közösségellenes - garázdaság [2012. évi C. törvény 339. §] megállapítására lehet alkalmas, ezért vizsgálni kell, hogy e bűncselekmény konjunktív feltételei (kihívóan közösségellenes, erőszakos, megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmas) hiánytalanul megvalósultak-e. 3. A garázdaság bűncselekményi alakzatához tényállási elemként megkívánt "erőszakos magatartást tanúsít" fordulata megvalósul a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatással, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására [2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 4. pont].

A garázdaság halmazati kérdéseiről Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.

I. Amennyiben a másodfokú bíróság a vádlott egy cselekményével elkövetett garázdaság bűntettével valóságos alaki halmazatban álló rongálás vétsége miatt magánindítvány hiányában szünteti meg a büntetőeljárást, a fellebbezés a törvényben kizárt [Btk. 30. §, 339. § (1) bek. és (2) bek. a) és d) pont, 371. § (1) bek. és (2) bek. a) pont, 382. § 2. fordulat; 34. BK vélemény; Be. 567. § (2) bek. b) pont, 615. § (2) bek. b) pont, (3) és (5) bek.]. II. A törvény határozza meg a fellebbezési jog kereteit, ezért a bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog nem teremt felülbírálati kötelezettséget [Be. 588. § (1) bek., 597. § (1) bek.].

A kényszergyógykezelés elrendelését nem alapozhatja meg a garázdaság bűncselekményének az elkövetése még akkor sem, ha az személy elleni erőszakos magatartással történik [Btk. 78. §, 459. § (1) bek. 26. pont].

I. Garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel, a közösség elvárásaival történő szembehelyezkedéssel, vagy ezeknek az elvárásoknak a semmibevételével. A garázdaság bűncselekményi alakzatának megvalósulásához szükséges erőszakos magatartás akkor kihívóan közösségellenes, ha közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát, mert az elkövető cselekményét az utóbbihoz fűződő érdek gátlástalan, nyílt semmibevételével hajtja végre. Ha az erőszakos magatartás a kihívó közösségellenességet nélkülözi, garázdaság megállapítására nem kerülhet sor [Btk. 339. § (1) bek.; BH 2015.52.]. II. A garázdaság bűncselekményének jogi tárgya a köznyugalom, amely nem tértől és időtől elvonatkoztatott fogalomrendszer, hanem egy ország törvényes rendje, amely polgárainak jogos érdekét védi. Ennek a rendnek helyhez és időhöz kötött megbontása vagy arra alkalmassága valósíthat meg tényállásszerű magatartást, tehát bűncselekményt. A magatartás megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmasságának pedig az elkövetés - a magatartás tanúsításának - időpontjában nyomban kell észlelhetőnek lennie, nem pedig utólag. A bűncselekmény megvalósulásához ezért az szükséges, hogy az elkövetett cselekmény válthassa ki a megbotránkozást vagy riadalmat, nem pedig a róla szóló tudósítás esetleges hatása [Btk. 339. § (1) bek.].

I. Kihívó közösségellenesség hiányában nem valósít meg garázdaságot egy lakóház zárt lépcsőházában két terhelt között szerelemféltésből kialakult az a konfliktus, amelynek során a II. r. terhelt az őt kis méretű zsebkéssel fenyegető I. r. terheltet a folyosó ajtajának löki, s annak üvegablaka betörik [Btk. 339. § (1) bek.]. II. A jogos védelem mint büntethetőséget kizáró ok vizsgálata szükségtelen, ha a vád tárgyává tett magatartás nem valósít meg bűncselekményt. A büntethetőséget kizáró ok vizsgálatát ugyanis mindig megelőzi a tényállásszerűség vizsgálata, s ha tényállási elem hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg, úgy felmentő ítéletet kell hozni [Btk. 4. §, 22. § (1) bek., Be. 566. (1) bek. a) pont].

Garázdaság vétségét követi el, aki nyilvános szórakozóhelyen poharakat vagdos a földhöz és a személyzetet szidalmazza. Ez a viselkedés dolog elleni erőszakkal járt, ezért erőszakos természetű, s olyan öntörvényű, kötekedő magatartás, amely a közösségi együtt-tartózkodás szabályainak nyílt semmibevételét fejezi ki, tehát kihívóan közösségellenes is. A megbotránkozást, riadalmat kiváltó magatartás rendőri intézkedést tett szükségessé. A garázdaság bűncselekményi (vétségi) alakzatának minden fogalmi ismérve hiánytalanul megvalósult [1978. évi IV. tv. 271. § (1) bek.].

A zaklatás Btk. 222. § (1) bekezdésében írt esete szubszidiárius bűncselekmény, ezért ha a zaklató magatartás egyben garázdaságot is megvalósít, csak a garázdaság bűncselekményét kell megállapítani [Btk. 222. § (1) bek., 339. § (1) bek.].

Ha a garázdaságot megvalósító erőszakos magatartás egyes sértetteknél nyolc napon túl gyógyuló, másoknál nyolc napon belüli gyógytartamú sérülést eredményezett, halmazatban csak a testi épség elleni bűncselekmények állhatnak, a garázdaság alapesete azonban nem [Btk. 339. § (1) bek.].

I. Erőszakos magatartásnak minősül a kerékpárnak célzottan más személyre irányított eldobása [1978. évi IV. tv. 270. § (5) bek.]. II. Közterületen tanúsított bármely, a közelben tartózkodó személyek által észlelhető erőszakos magatartás alkalmas megbotránkozás (felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom kiváltására. A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség azt jelenti, hogy a tanúsított magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. A garázda magatartást tanúsító elkövető felismeri, hogy cselekménye a közösség nyugalmának megzavarására alkalmas, ám tettét a közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre. Az elkövető által kifejtett erőszakos magatartás esetleges belső, személyes indítéka a garázdaság megállapíthatóságát nem zárja ki, mert a közösségi érdekkel történő nyílt szembeszegülés a személyes motívumból fakadó cselekményben is megjelenhet [1978. évi IV. tv. 271. § (1) bek.].

Kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas magatartás sem minősíthető garázdaság bűncselekményének [1978. évi IV. tv. 271. §].

A garázdaság bűncselekményéhez megkívánt erőszakos magatartás fizikai ráhatást feltételez. A pusztán fizikai ráhatással fenyegetőzés egyéb feltételek meglétében sem alkalmas a bűncselekmény megállapítására. Amennyiben a fizikai ráhatással fenyegetés a sértettben történő félelemkeltés célzatával történik, a magatartás alkalmas lehet a zaklatás vétségének megállapításához [1978. évi IV. tv. 271. §, 176/A. § (2) bek.].

I. A csoportosan elkövetett garázdaság bűntette csak a szándékegységben cselekvők terhére állapítható meg [Btk. 271. § (1) bek. (2) bek. a) pont]. II. A garázdaság vétsége nem állapítható meg alaki halmazatban a súlyos testi sértés bűntettével [34/2007. BK vélemény 2. pont]. III. Az enyhébb minősítésre hivatkozó felülvizsgálati indítvány csak akkor alapos, ha a törvénysértő minősítés törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte [Be. 416. § (1) bek. b) pont].

I. Folyamatos jogtalan támadás esetén a védekezés folyamatossága nem jelenti azt, hogy a védekező a "kölcsönösségre" tekintettel szintén a jogtalanság talajára került volna [Btk. 29. §]. II. A jogos védelem körében kifejtett - formailag a garázdaság bűncselekményének a törvényi tényállásba illeszkedő - cselekménynek nincs társadalomra veszélyessége, az ilyen cselekmény nem bűncselekmény [Btk. 10. §, 29. §, 271. §].

A garázdaság szempontjából erőszakos magatartásnak minősül a dologra gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás akkor is, ha az bármely okból nem alkalmas állagsérelem okozására [Btk. 271. § (1) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950