Garázdaság

Könnyen garázdaságért felelhet az, aki túlzásba viszi a kakaskodást, úgyszintén az is, aki egy közlekedési konfliktusban kiszáll az autójából és dühében ráver a másik érintett autójára. Ez a bűncselekmény rendkívül változatos módokon elkövethető. De hogy pontosan hogyan, milyen büntetés jár érte és hogyan különböztethető meg más bűncselekményektől, megtudhatja ebből a bejegyzésből.

A hatályos büntetőjog szerint garázdaság elkövetője az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. 

A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

Súlyosabban minősül az elkövető cselekménye, ha a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen valósítja meg. Ilyen minősítő körülmények miatt akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Garázdaság lényege, hogy az elkövető a társadalmi és együttélési normákkal nyíltan szembehelyezkedik, cselekményével ezeket a normákat megszegi. Megállapításához szükséges, hogy az elkövető cselekménye, az elkövetési magatartás kihívóan közösségellenes, erőszakos legyen.

Ezen felül szükséges az is,  hogy a cselekménynek objektíven alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az nem szükséges azonban, hogy az elkövető cselekményét valaki észlelje is. 

Abban az esetben, ha az elkövető cselekményéből hiányzik az erőszakos jelleg, úgy az elkövető szabálysértéséért felel. A szabálysértésért pedig akár hatvan napig tartó elzárást is kiszabhat a szabálysértési ügyekben eljáró bíróság.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. 

Akkor mondjuk egy magatartásra hogy közösségellenes, ha kb. mindenki számára egyértelmű, hogy nincs rendben, ha valaki így viselkedik (sérti a társadalmi együttélési szabályokat). 

De hogy mitől kihívó a közösségellenes magatartás? Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel. Magyarul, ha a garázda maga is tudja, hogy rossz úton jár, csak éppen ez pont nem érdekli.

A garázdaság elkövetési magatartásának másik jellemzője annak erőszak. Az erőszak pedig mind személy, mind dolog ellen irányulhat. 

A személy ellen irányuló erőszak személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz. Ehhez elég már egy lökés is, sőt az is, ha egy tojással dobnak meg valakit. Dolog elleni erőszakhoz pedig már elég a kocsma berendezését szétdobálni, vagy egy autó motorháztetejére ráütni.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

A garázdaság elkövetési magatartásának harmadik feltétele, hogy annak alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. 

Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Az elkövetést többnyire nagyobb számú embercsoportok érintettsége jellemzi.

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen, gyűlésen követik el.

Csoportos garázdaság

 A Btk. szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel.

Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény akkor is, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként, illetve – a tettes mellett – részesként, azaz bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.

Köznyugalmat súlyosan megzavarva

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

Nyilvános rendezvény, gyűlés

A nyilvános rendezvény fogalma alatt az új Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, továbbá az olyan rendezvény kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Gyűlés pedig legalább két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, amely azért tekintendő nyilvánosnak, mert ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

A garázdaság alapesetének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. Minősített esetben, azaz csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen történő elkövetés esetében a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés. Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

Az, hogy a garázdaság akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető,  nem feltétlenül jelenti azt, hogy börtönbüntetésre ítélik az elkövetőt. Az, hogy a bíróság ítéletében milyen büntetést szab ki, nagyon sok körülmény befolyásolja. Nincs két ugyanolyan elkövető és nincs két ugyanolyan ügy sem.  

Sok múlhat azon is, hogy akit a rendőrség ki akar hallgatni gyanúsítottként, tesz-e vallomást, illetve ha igen, mit mond. Ha teheti, ne tegyen vallomást anélkül, hogy nem konzultált szakértővel. Ha pedig már vallomást tett, mindenképpen kérje ki a büntetőjogban jártas ügyvéd tanácsát.

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést vagy rongálást is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.

A garázdaság szabálysértését a bűncselekménytől a magatartás erőszakos volta határolja el. Ha a cselekmény akár dolog, akár személy elleni erőszakkal párosul, akkor nem szabálysértés, hanem bűncselekmény megállapításának van helye. Ha tehát az elkövető cselekménye kihívóan közösségellenes, de nem erőszakos, akkor az a garázdaság szabálysértés törvényi tényállását valósítja meg.

A büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével évül el. Az elévülés azon a napon kezdődik, amikor a bűncselekmény törvényi tényállása megvalósul.